Oroszország szombaton közölte, hogy az ukrajnai háború miatt rá kivetett nyugati büntetőintézkedések megakasztották az iráni atomprogramról szóló megállapodás (JCPOA) felélesztésére irányuló bécsi tárgyalásokat, és figyelmeztette a megállapodásban részes nyugati hatalmakat, hogy a biztonságról folytatott egyeztetéseken az orosz nemzeti érdekeket is figyelembe kell venni, az Oroszország elleni szankciók nem árthatnak az orosz-iráni kereskedelmi, befektetési és katonai-műszaki együttműködésnek. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter erről írásbeli garanciát követelt az Egyesült Államoktól legalább külügyminiszteri szinten – írja az MTI.
Az új megállapodás megkötésének késleltetésével, ezáltal Irán olajpiaci hozzáférésének késleltetésével Oroszország azt akarja elérni, hogy nőjön a kőolaj ára, ezáltal saját energiaipari bevétele
– írta a Tasnim, de nem közölte, hogy ezt a megállapítást kitől idézi.
Az iráni külügyminisztérium szóvivője kijelentette: az ukrajnai háború miatt Oroszország ellen bevezetett büntetőintézkedések nem lehetnek hatással a tárgyalásokra. Ali Samhani, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetője pedig azt írta a Twitteren: az iráni tárgyalóküldöttség most elemzi az új orosz követelést, és a helyzet gyors megoldása érdekében „kreatív” kezdeményezésekkel akar előállni.
Később szintén a teheráni külügyminisztérium szóvivője teheráni sajtótájékoztatóján azt mondta: ha az új iráni kezdeményezések közül Washington valamelyiket elfogadja, akkor nem kerül távolabb a megállapodás. Teherán azonban közben „diplomáciai csatornákon” várja az orosz követelés kifejtését – tette hozzá a szóvivő.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter vasárnap azt mondta: az Oroszország elleni szankcióknak semmi közük az iráni atomalkuhoz.
A Reuters szerint azóta, hogy a konzervatív Ebrahim Raiszi az iráni elnök, Teherán intenzívebb kapcsolatokat akar kiépíteni Moszkvával, és utóbbi ezt látja veszélyben a szankcióktól.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) bécsi székhelyén tavaly áprilisban kezdődtek meg az iráni atomprogramról szóló 2015-ös hathatalmi megállapodás megmentését célzó tárgyalások. Irán és az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország és Nagy-Britannia), valamint Németország 2015-ben abban állapodott meg, hogy Irán nukleáris tevékenységének korlátozása fejében fokozatosan enyhítik, feloldják a Teherán ellen bevezetett büntetőintézkedéseket. Az Egyesült Államok 2018-ban kilépett a szerződésből, és újból bevezette az iráni gazdaságot fojtogató szankciókat. Erre válaszul Irán is felhagyott azzal, hogy tartsa magát az atomalkuban rögzített kötelezettségeihez.