Miért használ Peking mesterséges havat?
A szervezők ragaszkodtak a használatához, hogy a játékok „minőségét” továbbra is magas szinten megőrizzék. A műhavat először az 1980-as években használták a téli sportokban. A 2010-es Vancouver, a 2014-es Szocsi és a 2018-as Pyeongchang bizonyos mértékig mesterséges hóra támaszkodott – írja a BBC.
Pekingben nagyon korlátozott a téli havazás, és a játékokon használt mesterséges hó mennyisége soha nem látott arányt, több mint 90 százalékot ért el. A Yanqing Nemzeti Alpesi Síközpont szinte teljes mértékben a mesterséges fajtára támaszkodott.
Becslések szerint 49 millió gallon (222,8 millió liter) vizet használtak fel több millió köbméter hó előállítására.
Mesterséges vs. természetes hó
Mindkettő fagyott vízből készült – de mikroszkóp alatt jól láthatóak a szerkezetükbeli különbségek. A természetes hó kristályokként kezdődik a hideg felhőkben, elegáns, hatoldalú szimmetrikus hópelyheket képezve, amelyek a földre hullva nőnek. A géppel készített hó sokkal sűrűbb, és sokkal kevesebb levegőt zár be a szerkezetébe.
Melyik a jobb téli sportokhoz?
Kevesebb levegővel és több jéggel a műhó keményebb és nedvesebb – és jegesebb is, ami alkalmasabbá teszi bizonyos sportágakra. Könnyebb az állandó minőség fenntartása a versenyek során, minél hasonlóbb feltételeket biztosítva minden résztvevő számára.
Egyes új hógépek fedélzeti számítógépes rendszerrel rendelkeznek, amely képes kiszámítani a legmegfelelőbb vízkeveréket ahhoz, hogy azonos állapotú hó keletkezzen egy hosszú sípályán.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) szerint a mesterséges hó egyenletes és kiszámítható lejtőviszonyokat kínál. „Az ember alkotta hó szabályozható és alkalmazkodó jellege miatt jobban illeszkedik, mint a természetes változata az elit versenyekhez való sípályák fejlesztéséhez” – közölték.
Mit gondolnak a sportolók?
Nem minden versenyző szereti a kemény terepet. Egyes síelők a száraz, puha természetes havat részesítik előnyben, mivel ez olyan felületet biztosít, amelyen a síléc könnyen siklik.
A friss hó a síelők és a snowboardosok számára is szinte súlytalan érzést nyújt, és gyakran kedvelik az ugrásról induló sportolók. A keményebb, gyorsabb műhó a sportolókra nézve is kockázatot jelenthet.
Laura Donaldson brit freestyle síző a BBC Sportnak elmondta, hogy a mesterséges hó veszélyes lehet.
„Ha egy rossz szezonban hókészítő gépekből freestyle szupercsöveket alakítanak ki, akkor a cső falai tömörek, függőleges jég, a csőpadló pedig tömör jég” – mondta, hozzátéve: „ez veszélyes a sportolókra.”
Mennyire zöld a műhó?
A műhó előállításának folyamata egyszerre energia- és erőforrásigényes. Ez a kérdés foglalkoztatta a NOB-ot, amikor a 2022-es téli olimpia megrendezésére jelölt városokat értékelte.
A közlemény szerint Peking „mesterséges hókészítésre való támaszkodása megköveteli a víz elvezetését a meglévő tározókból, és hatással lehet más földhasználatra is”. Peking ragaszkodik ahhoz, hogy az olimpiához felhasznált víz a helyi kínálat kevesebb mint 2 százalékát adja. Azt is mondja, hogy a használt hóágyúk 20 százalékkal kevesebb energiát igényelnek, mint a korábbi játékokban használtak.