Szakértők szerint nem is lehetett volna tökéletesebb párharc a második fordulóban, mivel a két továbbjutó jelölt álláspontja rendkívül élesen szétválik. Így vélekedik Macron és Le Pen a főbb kérdéskörökben.
Európa
Le Pen már hosszú ideje hangsúlyozza, hogy Franciaországnak ki kellene lépni az eurozónából és a schengeni övezetből is. A Nemzeti Front (volt) elnöke szerint az EU kudarcra van ítélve, ezért azt ígérte, népszavazást fognak kiírni a Frexit-ről.
Le Pen eltörölné azt az uniós direktívát is, amely megengedi a vállalatok számára, hogy egy EU-s tagállam vállalkozása máshová is küldhesse a munkavállalóit a blokkon belül, valamint ellenzi a kereskedelmi egyezmény az EU és Kanada között.
Macron nem titkoltan Európa-párti kampányt folytatott az elmúlt hónapokban. Az egykori gazdasági miniszter különböző költségvetést határozna meg az eurozónához tartozó mind a 19 ország esetében. Javaslata szerint a zónának saját parlamentre és saját pénzügyminiszterre is van szüksége.
A függetlenként induló fiatal jelölt megerősítené a külső határok védelmét uniós határőrség felállításával, valamint magasabb vámmal védené az európai ipart a főként Kína részéről érkező gazdasági hatástól.
Támogatja a nemzetközi kereskedelmi egyezményeket, köztük a Kanadával kötött megállapodást is.
Gazdaság
Macron lecsökkentené a vállalati adót 33 százalékról 25 százalékra, valamint 60 millárd euróval csökkentené a költségvetést, hogy megőrizze a francia 3 százalékos GDP-t az EU kívánalmainak megfelelően. 50 millárd eurót szánna a környezetvédelemnek és a digitális innovációnak.
Le Pen ezzel szemben protekcionalista álláspontra törekszik, előtérbe helyezve a francia vállalatok érdekeit a közszférában. Kiterjesztené a kisvállalkozások számára az alacsony kamatú kölcsönök lehetőségét.
Bevándorlás
Le Pen kijelentette, csökkenteni fogja az országba történő bevándorlást – az érkező és távozó emberek számának különbségét 10 ezer főben határozta meg. A Nemzeti Front elnöke nehezebbé tenné a menedékjog kérelmezését és gátat szabna annak is, hogy a menekültek a rokoni kapcsolatok miatt nyerjenek letelepedési jogot az országban.
Automatikusan kitoloncolná azokat a bevándorlókat, akiket bármilyen bűncselekménnyel megvádolnak, valamint eltörölné azt a törvényt, ami francia állampolgárságot biztosít a bevándorló szülők gyermekeinek.
Macron ezzel szemben legfeljebb hat hónapban határozná meg a menedékjogok elbírálásának idejét. Elismerően nyilatkozott Angela Merkel menekültpárti politikáját illetően, melynek következtébe közel egymillió bevándorló érkezett Németországba.
A centrista politikus felállítana egy 5000 fős határőrséget, és elősegítené a francia állampolgárság megszerzését is az érkezők számára.
Iszlám
Európa és a bevándorlás mellett az iszlám a másik kiemelt kampánytémája a szélsőjobboldalinak tartott Le Pennek. Elmondása szerint, a riválisa győzelme esetén a radikális iszlám előretörne az országban.
Az FN jelöltje figyelmeztetett a fundamentalista iszlám halálos veszélyeire, valamint kijelentette, az átlagos iszlám sem kompatibilis a Francia Köztársaság értékrendszerével.
Macron ezzel szemben azzal vádolja riválisát, hogy stigmatizálja és ellenségként állítja be a Franciaországban élő ötmillió muszlimot. A függetlenként induló jelölt kiterjesztené a fejkendő viseletének tilalmát, az erre vonatkozó törvény már 2004 óta érvényben van.
Míg Le Pen korlátozna bizonyos muszlim szervezeteket Franciaországban, addig Macron abban szeretne segíteni a muszlimoknak, hogy egy új „francia iszlámot” hozzanak létre.
Identitás
Marine Le Pen kijelentette, hogy nem csak integrálni, hanem asszimilálni szeretné a külföldieket és a bevándorlókat Franciaországban és a francia kultúrában. A jobboldali vezető leszögezte, vagy idomulnak a francia kultúrához, vagy hazamennek.
Macron szerint azonban nincs olyan, hogy francia kultúra, csak olyan van, hogy kultúra, ami Franciaországban meglehetősen sokszínű.
Le Pen szerint a tömeges migráció veszélyezteti a francia kultúrát és identitást, míg Macron szerint üdvözlendő a sokszínűség.
Munka és nyugdíjazás
Mindkét jelölt ragaszkodik a 35-órás munkahéthez, amit a szocialista kormány vezetett be 2000-ben. Macron az álláspontját annyiban egészítette ki, hogy nyitva hagyná a vállalkozások számára, hogy a munkavállalókkal egyeztetve változtassanak a körülményeken.
Le Pen lecsökkentené a nyugdíjkorhatárt 62 évről 60-ra, Macron maradna a jelenlegi megszabásnál. Utóbbi jelölt felfüggesztené a munkanélküli segélyt azon képzett dolgozók esetében, amik elutasítanak bizonyos munkaajánlatokat.
A költségvetési hiány pótlás miatt, Macron 120 ezer munkahelyet venne el a közszférából, miközben 10 ezer rendőri és 4-5 ezer tanári állást biztosítana.
Le Pen a közszférában dolgozók számát növekné nemzeti szinten és a kórházak esetében, viszont csökkentené a regionális hatóságoknál dolgozók számát. Mindemellett 21 ezer rendőri munkahelyet biztosítana.
Biztonság
A rendőri állomány kiterjesztésén túl Macron 15 ezer új férőhelyet létesítene a börtönökben, Le Pen még többet, szerinte további 40 ezerre van szükség.
Macron EU-s védelmi forrásokat választana el a közös hadgyakorlatokra, míg Le Pen kiléptetné Franciaországot a NATO-ból és megnövelné a haderők kötelékéhez tartozók számát ötvenezerrel.
Adó
Le Pen 35 százalékos adót vetne ki azon cégek termékeire, akik a termelést Franciaországon kívül végzik, valamint megadóztatná a külföldiek munkavállalását, így részesítve előnyben a franciák alkalmazását.
Csökkentené a bevételek utáni adót 10 százalékkal az alacsony jövedelmű háztartások esetében, valamint elvetné azt a tervet, mely szerint hónaponként kellene adózni a bevételek után.
Macron felfüggesztené három évre a lakhatási adót a francia háztartások 80 százaléka számára. Ezentúl úgynevezett „szolidaritási adót” vezetne be azokra nézve, akik ingatlanvagyonukat tekintve több, mint 1,3 millió euróval rendelkeznek. Le Pen békén hagyná a vagyonosodási adót.
atv.hu / TheLocal