Rómában a múlt hétvégén az uniós vezetők megünnepelték a Római Szerződés aláírásának 60. évfordulóját. Az eseményen hitet tettek amellett, hogy elkötelezettek a közös jövőt illetően és ismét „helyes vágányra” állítják az uniót.
A Politico továbbgondolta az EU-csúcsot és azt vizionálta, hogy a vezetők egy laza estén a kelleténél több ital hatására beismerik, hogy valami nagyon elromlott. De vajon kit tennének ezért felelőssé?
A brüsszeli lap 12 lehetséges bűnbakot sorolt fel.
Valóra vált görög mítosz
Elsőként magát Zeuszt és a görög mondát említi az újságíró, mely szerint a szépséges Europé naivan engedett a fehér bika képében megjelenő Zeusznak. A görög isten elrabolta a nőt, majd a magáévá tette.
A lap szerint Európa jövője rendkívül kétséges, az EU pedig híján van a megfelelő megoldásoknak, amikor rendre bajba kerül.
Zeusz után szabadon
A cikkíró szerint Edith Cresson azt tette az unióval, amit Zeusz Européval. Franciaország miniszterelnöke kevesebb, mint egy éven belül lemondásra kényszerült a 90-es években.
„Nyilvánvalóan ez egyenes kvalifikációt jelentett a legmagasabb brüsszeli posztokra”
– írja Konstantin Richter, a Politico újságírója.
Cresson oktatásügyi és kutatási biztosként tevékenykedett egészen addig, míg csalással vádolták meg 1999-ben. A cikk szerint Cresson lejáratta az Európai Bizottságot.
Lyuk az EU közepén
Ha az ember ránéz az EU térképére, középen mindig is egy furcsa folt éktelenkedik. Ez pedig a gyönyörű és gazdag Svájc, ahol a kilencvenes években népszavazással döntötték el, nem csatlakoznak az unióhoz.
„Amikor Geert Wilders még csak egy ifjú parlamenti asszisztens volt vicces hajjal, Marin Le Pen pedig a szélsőjobboldali Jean-Marie Le Pen lánya volt, az AfD német betűk pedig az Allgemeiner Finanzdienst-et jelentették, … egy svájci iparos sikeres referendumot vitt véghez”
– írja a cikk Cristoph Bolcherre utalva.
Brüsszeli negyed, az „építészeti rémálom”
A negyedik bűnbak maga Brüsszel. A Politico szerint rosszul döntöttek az uniós vezetők, amikor az Európai Bizottság és az Európai Tanács színhelyéül a belga fővárost választották.
„A franciák azt remélték, hogy a belga főváros Párizs testvérvárosává válik majd, amit belaknak a Grand Écoles friss diplomásai. Ehelyett itt van az Európai Negyed, egy építészeti rémálom, ami inkább Brazília, mintsem Párizs.” A cikkíró szerint nincs atmoszféra az EU fővárosában, sokkal jobb választás lett volna a németországi Bonn városa.
Az EU önfejű gyermeke
Az ötödik helyen Francois Mitterand szerepel, akinek „Az euró apja” becenevet adták. A karizmatikus francia államfő a politikáról többet tudott, mint a monetáris politikáról, legalábbis a Politico újságírója szerint. A közös valutával kapcsolatos tervéhez Helmut Kohl német kancellár személyében erős szövetségesre talált, bár egyikőjük sem volt egy gazdasági nagyvad.
A francia államfő azt már nem élte meg, hogy lássa, mi lett a tervéből: míg a német gazdaság profitált az eurozónából, a francia nem. „Az EU pedig egészében jobban meglett volna az önfejű gyermeke nélkül.”
Eltitkolta a görög adósságot
A lista hatodik helyén egy görög befektetési bankár áll, aki a feltételezések szerint elfedte Görögország valódi adósságának a mértékét, amikor a nemzet az eurozónához akart csatlakozni. Antigoné Loudiadis jelenleg egy londoni székhelyű befektetési vállalatot vezet.
Arctalan aktakukacok Kafka kastélyában
A bűnbakok között szerepelnek az arctalan uniós hivatalnokok is. A Politico szerint Brüsszel egy jelenkori Kafka kastélyra hasonlít, ahol az arctalan aktatologatók uralkodnak, akik átláthatatlan szervezetekben dolgoznak. Tény és való, az uniós polgárok döntő többsége még egy EU-s biztost sem tudna megnevezni, nemhogy azt az 50 ezer embert, aki az EU-nak dolgozik.
A cikkíró szerint a szervezet kudarcot vallott abban, hogy elérje az emberek elméit és szívét.
„Nincs sem egy stílusos képkampány, sem <A hónap dolgozója> verseny, de még egy Pirelli naptár sem szexi bürokratákkal a vonzó irodájukban.”
Az ember, aki kétszer is tönkretette az EU-t
Azt mondják, egy pillangó szárnycsapása több ezer kilométerrel arrébb hurrikánt tud előidézni. A Politico ilyen pillangónak tartja Boris Johnson brit külügyminisztert is, aki a kilencvenes években még a Daily Telegraph brüsszeli tudósítójaként dolgozott. A cikk szerint az egyik írása arra késztette a dánokat, hogy referendumon utasítsák el a Maastrichti Szerződést. 2016 elején pedig csatlakozat a Brexit-párti kampányhoz, ami az Egyesült Királyság EU-ból történő kilépését eredményezte.
„Ha Johnson továbbra is így halad, úgy fog bekerülni a történelemkönyvekbe, mint az ember, aki kétszer is tönkretette az Európai Uniót.”
Német istenség: A sváb háziasszony
A kilencedik a sváb háziasszony. A kifejezés akkor lett világszerte ismert, amikor 2008-ban Angela Merkel Stuttgartban azt mondta, az amerikai bankoknak konzultálniuk kellett volna egy sváb háziasszonnyal, mert ő el tudta volna mondani, hogyan bánjanak a pénzzel. Pletykák szerint a németek áldozatot is tesznek egy istenségnek, akit Sváb háziasszonynak hívnak.
Úgy tűnik még Wolfgang Schäuble is a hívők közé tartozik, megalkotta például a „sváb háziasszony tévedés” kifejezést. Az elmélete úgy szól, hogy ami egyéni szinten jónak tűnik pénzügyi szempontból, az a nemzetközi politikában pusztító hatással lehet. Például az EU-ban.
Tönretett európai futball
A piszkos tizenkettő tizedik szereplője egy belga futballjátékos, Jean-Marc Bosman. A sportolónak nem volt valami kiemelkedő karrierje, a huszas évei után börtönbüntetésre ítélték fizikai erőszak miatt, jelenleg munkanélküliként él Liége-ben. Szerepe mégis jelentős volt az emberek unióról alkotott képében, mivel a kilencvenes évek elején beperelte azt a futballklubot, ahol játszott.
Az ügy az Európai Igazságügyi Bírósághoz került, ami rendelkezésben kötelezte a klubokat, hogy a szerződések lejártakor nem kérhetnek átutalási díjat. A bíróság eltörölte azt a korlátozást is, ami a külföldiek alkalmazását szabályozta. A változásoknak a futballszurkolók itták meg legjobban a levét, látva a brutális fizetéseket, a maroknyi elit klubot és a külföldiektől hemzsegő csapatokat.
A szurkolók úgy érzik, a globalizáció, a liberalizáció és a pénzvilág gonosz erőinek áldozataivá váltak. Akik pedig ismerik a történetet, Bosman-t és az uniós jogrendszert hibáztatják.
A tizenegyedik: Orbán Viktor
A lista tizenegyedik helyén Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke szerepel. A Politico szerint a magyar kormányfő tevékenyen hozzájárult ahhoz, hogy Angela Merkel 2015 szeptemberében úgy döntött, megnyitja a német határokat a menekültek előtt.
A cikkíró szerint a német kancellár nem konzultált az uniós vezetőkkel a kérdésben, így tovább súlyosbította a menekültválságot, ami azzal fenyeget: darabokra szakítja Európát. A brüsszeli lap viszony úgy véli, Merkel nem teljesen a saját akaratából döntött a határnyitás mellett, mivel a magyar kormány buszokkal vitte a bevándorlókat Ausztria és Németország felé, így „kicselezve a kancellár idealista migrációs álláspontját”.
„Nem lenne német wilkommenskultur magyar idegengyűlölet nélkül”
– vélekedik a cikkíró.
Túl sok a beszéd
A piszkos tizenkettő utolsó bűnbakja pedig maga a Római Szerződés.
„Egyszerűen túl sok a találkozó, és túl sok szerződést nevezünk el túl sok város után.”
A Politico cikke szerint a hétvégén meghatározott „még szorosabb együttműködés” elvét kizárólag az emberek tudják megteremteni, nem a kormányok, bankok és hadseregek.
atv.hu / Politico