Bejelentette lemondását David Cameron - frissül
Londoniak tízezrei írtak alá pénteken egy petíciót, amelyben azt követelik, hogy a főváros váljon függetlenné, és maradjon az Európai Unió tagja. Délutánig több mint 40 ezren írták alá az interneten a Sadiq Khan főpolgármesterhez intézett felhívást, hogy "nyilvánítsa függetlennek Londont az Egyesült Királyságtól, és nyújtsa be a visszacsatlakozási kérelmet az Európai Unióhoz".
Nagy-Britanniában a választók közel 52 százaléka a kilépésre szavazott, Londonban viszont 60 százalék a maradásra. "London nemzetközi város, és Európa szívében akarunk maradni" - hangzik a petíció szövege. "Lássuk be, hogy nem azonos a véleményünk az ország többi részével. Ahelyett, hogy egymás ellen szavazunk minden választáson, kezdeményezzük hivatalosan a válást, és maradjunk együtt barátainkkal a kontinensen" - írták a javaslat megfogalmazói.
Sadiq Khan egy nyilatkozatban pedig azt követelte, hogy London a maga nevében, külön is részt vehessen a kiválási tárgyalásokon. "Létfontosságú, hogy London hallathassa a hangját a téma megtárgyalásakor, akárcsak Skócia és Észak-Írország", az a két régió, amely szintén a bennmaradásra szavazott - írta. "Létfontosságú, hogy az egységes piac tagja maradjunk" - tette hozzá.
A demokraták várható elnökjelöltje, Hillary Clinton pénteken a "bizonytalanság időszakának" minősítette az Egyesült Királyságban született döntést az Európai Unióból történő kilépésről, és úgy vélekedett, hogy ez emelte a tétet a novemberi amerikai elnökválasztáson is. Clinton szerint e bizonytalan időszakban kivált szükség lesz nyugalomra és megfontolt, tapasztalt döntéshozóra a Fehér Házban, hogy megvédhessék az amerikai polgárokat, és az Egyesült Államok barátait és szövetségeseit is.
#HillaryClinton responds to news on the #BrexitVote. pic.twitter.com/bKKdeWQRMQ
— Fox News (@FoxNews) 2016. június 24.
A Nagy-Britannia távozása után bennmaradó "huszonhetek" informális tanácskozására is sor fog kerülni az európai uniós állam- és kormányfők jövő heti csúcstalálkozóján - írta Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az uniós vezetőknek küldött pénteki meghívólevelében.
Donald Tusk fontosnak tartotta, hogy a bennmaradó tagállamok vezetői David Cameron brit kormányfővel, de nélküle is megvitathassák a történteket és a következő lépéseket. Mint írta, kedden huszonnyolcas körben tárgyalnak az uniós állam-, illetve kormányfők, a szerdai napon azonban már csak a bennmaradók maradnak majd Brüsszelben, hogy a britek kilépésének következményeiről és a "kiválási folyamatról" egyeztessenek.
A szerdai ülésnapon nem kizárólag Nagy-Britannia uniós tagságának megszüntetéséről lesz szó, a tanácskozás résztvevői a szűkebb körű Európai Unió jövőjéről is tárgyalni fognak. Sajtóhírek szerint Donald Tusk telefonon egyeztette David Cameronnal a kedden kezdődő uniós csúcstalálkozó programját.
A franciák 35 százaléka szeretné, ha országa kilépne az Európai Unióból, 54 százalék pedig a bent maradást támogatja - derül ki egy pénteken nyilvánosságra hozott friss felmérésből. A Nagy-Britannia Európai Unióból való távozását (Brexit) eredményező népszavazást követően az Odoxa közvélemény-kutató intézet által készített felmérés szerint az elmúlt két hónapban hét százalékkal nőtt azok aránya Franciaországban, akik a kilépést pártolják.
A felmérés szerint a pártkötődés nélkülieknek 61, a jobboldali tábor 75, míg a baloldali szavazóknak 76 százaléka szavazna Franciaország uniós tagságának megmaradása mellett, ha most rendeznének a kérdésről népszavazást.
A felmérés csütörtökön és pénteken 1011 felnőtt korú francia állampolgár megkérdezésével készült.
Nicolas Sarkozy volt francia államfő olyan új európai szerződést szorgalmazott pénteken a Nagy-Britannia Európai Unióból való távozását (Brexit) eredményező népszavazást követően, amely többek között a külső határok ellenőrzésének megerősítését és az Európai Unió bővítési folyamatának leállítását is előírná.
"A brit nép választott és a józan ész azt diktálja, hogy kimondjuk, az elutasításnak ezt az érzését sok francia és sok más európai is osztja. Amit kimondott a brit nép, azt más népek is kimondhatják Európában. Nem tehetjük meg, hogy ezt nem vesszük tudomásul" - fogalmazott a volt köztársasági elnök. A legnagyobb francia ellenzéki párt, a jobboldali Köztársaságiak elnöke az Európai Unió "hatalmas válságáról" beszélt és "sürgősnek" nevezte az Európai Unió "alapvető újraalapítását" egy új szerződéssel. 
"Európának a britek nélkül is működnie kell, és egyébként van időnk átgondolni a viszonyunkat a szomszédos országgal" - hangsúlyozta Nicolas Sarkozy, aki szerint a 27-ek Európája nem működhet többet a korábbi módon. A volt elnök ezért azt kérte, hogy az európai állam- és kormányfők döntsenek olyan új európai szerződés kidolgozásáról, amely "megmutatná a kontinens népeinek, hogy Európa eltökélt abban, hogy a sorsát kézbe veszi".
Nicolas Sarkozy öt pillért javasolt az új szerződéshez: Európa külső határai ellenőrzésének megerősítését, az eurózóna gazdasági kormányának beindítását, az EU kompetenciáinak mintegy tíz stratégiai pontban való meghatározását és a korábbiaknál jobb intézményi működést. A volt elnök szerint "Európa bővítésének folyamatát pedig egyértelműen le kell állítani egy újabb döntésig, mert Törökországnak nincs helye" az EU-ban.
Több mint 100 ezer ember írta alá péntek délutánig az EU-tagságról szóló újabb brit referendum kiírását célzó petíciót a brit parlament internetes oldalán. A parlamentnek ennyi aláíróval már kötelezően fontolóra kell vennie a petíció vitára bocsátását. A petíció egy új szabály elfogadását célozza, amelynek értelmében a népszavazáson legalább 60 százalékkal kell nyernie valamelyik oldalnak, 75 százalékos részvétel mellett. Ellenkező esetben újabb fordulót, azaz újabb népszavazást kell kiírni.
Az eredmények szerint a csütörtöki népszavazáson a választók 52 százaléka szavazott a kilépésre, 48 százalék a bennmaradásra. A brit választási bizottság a manchesteri városházán közölte, hogy a népszavazáson mintegy 33 és fél millióan vettek részt, a szavazásra jogosultak 72 százaléka. Magyar idő szerint délután 6 órakor már több mint 140 ezer aláírás gyűlt össze, és a britek olyan rohamtempóban látogatták a parlament petíciós oldalát, hogy egy időre össze is omlott.
Fekete péntek a börzéken, hektikus kereskedésben, zuhanó indexekkel zártak a főbb nyugat-európai értéktőzsdék. A befektetők aggódnak, hogy a brit gazdaság recesszióba kerül, amely továbbterjed a kontinentális Európára, a globális növekedés lelassul, ráadásul a brit példa ragadós lehet.
A nyitás után az első pánikban a legtöbb tőzsde jóval 10 százalék fölötti veszteséget szenvedett el, majd némi korrekció indult el. Zárásig a nem hivatalos adatok szerint a frankfurti DAX-30 6,82 százalékkal, a párizsi CAC-40 pedig 7,67 százalékkal zuhant. London még viszonylag jól megúszta, az FTSE-100 index csak 3,22 százalékkal süllyedt. Milánó viszont 12 százalékkal, Madrid pedig több mint 10 százalékkal esett.
Az iráni Forradalmi Gárda egyik vezető parancsnoka szerint a britek megfizetnek "a gyarmatosítás éveiért és az emberiség elleni bűneikért" azzal, hogy csütörtökön kiszavazták magukat az Európai Unióból. Mindezt Maszúd Dzsazajeri dandártábornok mondta - aki egyben az iráni hadsereg vezérkari főnökének helyettese is - pénteken.
Az AP amerikai hírügynökség megjegyzi, hogy Irán még mindig ferde szemmel tekint Nagy-Britanniára, mert London 1953-ban támogatta azt a katonai pucsot, amelynek révén visszakerült az ország élére Mohammed Reza Pahlavi sah.
Az AP idézte Haszan Róháni iráni elnök egyik munkatársának véleményét is a brit kilépésről. Hamid Abutalebi "erős földrengésnek" minősítette a szavazás eredményét, "az Európai Unió dominósorában az első eldőlő darabnak" titulálta.
Putyin taskenti látogatásán viszont arról beszélt, Oroszország sohasem avatkozott be a brit népszavazás ügyébe, azzal kapcsolatban nem hangoztatott semmiféle véleményt, ezért azzal kapcsolatban minősítést tenni a politikai kultúra alacsony szintjének megnyilvánulása. Az orosz elnök David Cameron brit kormányfőnek arra a kijelentésére reagált, amely szerint "Putyin boldog lesz", ha Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból. Az orosz vezető szerint ez "inkorrekt kísérlet volt a brit közvélemény befolyásolására", amely azonban így sem ért célt.