„A közszférában beszüntetjük a munkát szerdán, csütörtökön és pénteken, csak az alapvető és legszükségesebb feladatok látják majd el” – jelentette be a hét elején Aristobulo Isturiz alelnök az állami televízióban. Ez a legújabb ötlete a venezuelai kormánynak, amely az alacsony olajárak miatt kialakult gazdasági válság mellett energiahiánnyal, és 700 százalékos inflációval is küzd.
Az országban súlyos áruhiány alakult ki, az emberek órákig állnak sorba, hogy a szűkös készletekből valamihez hozzájussanak.
A bolti sorban állás az elmúlt időben fizető foglalkozás lett, sőt hatóságilag kellett megtiltani a nyitás előtti sorakozást.
A lakosok körében egyre nagyobb az elégedetlenség, hiszen már az olyan alapvető termékekből is hiányt szenvednek, mint a gyógyszerek, a kenyér, az étolaj, a szappan vagy a WC-papír.
Nincs több kolbász
A buszsofőrből lett elnök, Nicolás Maduro kormánya korábban „csak” péntekre adott fizetett szabadságot a közszférában dolgozó kétmillió embernek, majd hatórásra csökkentette az munkaidejüket. Minderre azért volt szükség, mert ő maga írta elő, hogy a gazdaság nagy részét kitevő állami szektorokban az energiafogyasztást 20 százalékkal csökkenteni kell. De hasonló tendenciát vár az üzletektől és szállodáktól is.
Az alelnöke kedden jelentette be, hogy az intézkedés nem elég, ezért
csak hétfőn és kedden lesznek nyitva az állami intézmények. Emellett az általános- és középiskolák is zárva lesznek péntekenként.
Ha mindez nem lenne elég, a múlt héten az Energiaügyi Minisztérium arról tájékoztatta a bevásárlóközpontokat, hogy szüneteltetni fogják az áramellátást délután egy és három óra, valamint este hét és kilenc óra között. A venezuelai bevásárlóközpontokat tömörítő szervezet arra kérte a kormányt, hogy a munkaidő legyen inkább folyamatos, déltől hétig, hogy a gyógyszertárak, szupermarketek és bankok zavartalanul működhessenek.
A korlátozás nem csak a bevásárlóközpontokat érinti.
Az ország nyolc régiójában napi négy órára lekapcsolják a teljes áramszolgáltatást, legalább negyven napig.
Az áram kikapcsolásának időpontja igencsak meglepte Pedro Tarazonat, akinek egy élelmiszerboltja van Santa Teresaban. A hűtője tele volt hússal, és más ételekkel, és egyszer csak leállt, ahogy a ventilátor is. A bankkártya-terminálok sem működnek áram nélkül, ezért csak aznap két vevőt is vesztett. Amikor pedig visszaállítják az áramot, a hirtelen keletkező túlfeszültség miatt kiéghetnek az elektromos készülékek. Tarazonának már tönkrement egy hűtője és egy elektromos húsdarálója is, így nem tud több kolbászt készíteni.
Sonia Sotillo, egy 39 éves varrónő arról mesélt, hogy az áramkimaradás miatt korábban kell felkelnie, hogy időben kész legyen a munkáival. „Éjszaka is keményen kell dolgoznom, nem sok időm marad aludni” – mondta az asszony, aki szinte minden nap órákat tölt sorban állással az élelmiszerboltba.
Novemberi karácsony
Maduronak számos egyéb spórolási javaslata volt már az elmúlt időben.
A nőknek például azt javasolta, hogy ne használjanak hajszárítót. Múlt héten pedig azt jelentették be, hogy megváltoztatják az időzónát: 30 perccel előbbre állították az órákat, hogy több napos óra essen az emberek aktív idejére.
Maduro nem most először állt elő képtelen ötletekkel. A 2013-as választási évben előrehozta a karácsonyt novemberre, és megalapította a szociális boldogság minisztériumát is.
Fürdenek az olajban, még sincs hőerőművük
Maduro kormánya a szárazságért az El Nino időjárási jelenséget hibáztatja, amelynek következtében a megszokottnál átlagosan fél fokkal melegebb van, a folyók vízállása pedig alacsony, ezért kiszáradtak a víztárolók.
A 19 vízerőműből 18 most alig termel áramot, holott ezeknek kellene előállítani szinte a teljes áramellátást.
Mindezek mellett a világgazdaság is ellenük dolgozik: mivel Szaúd-Arábia elárasztotta a piacot olcsó olajjal, Venezuela bevételei zuhanni kezdtek.
Szakértők szerint hőerőművek építésével meg lehetett volna előzni, hogy a szárazság megbénítsa az országot. Venezuela ugyanis hiába fürdik az olajban, Hugo Chavez volt elnök arra hivatkozva, hogy a nyersolaj-alapú áramtermelés nem elég hatékony,
rendeletben tiltotta meg, hogy akárcsak egyetlen olajerőművet is építsenek. A cél valójában az exportálás maximalizálása volt.
Hozzáértők szerint a kormány a szociális költekezések miatt többek közt a nagy erőművek karbantartását is elhanyagolta. Az ország most csak abban reménykedik, hogy a következő hetekben sok eső fog esni.
Rekord árak mellett mennek csődbe
Venezuelát 10 éve még a „21. századi szocializmus” mintaállamaként emlegették, mára azonban 700 százalékos inflációval küzd. Az országban a múlt évezred végén, 20 év alatt 70 százalékkal csökkentek a reálbérek, és szinte évente jött egy-egy kisebb gazdasági válság. 1998-ban már a lakosság fele a szegénységi küszöb alatt élt, ekkor választották meg Hugo Chávezt.
Chávez rengeteg szociális programot indított, és komoly segélyeket adott a szegényeknek a könnyen elérhető olajbevételekből.
Mindezek következtében az életszínvonal emelkedett, az olaj révén pedig geopolitikai befolyást is szereztek. 2005-re az elnök létrehozta a 21. századi szocializmust. Miközben ünnepelt sztár lett, Chávez nem foglalkozott a gazdaság többi szektorával, csak az olajjal. Arra viszont maradt ideje, hogy teljes kontrollt gyakoroljon a média felett, és az ellenzéket a lehető legtöbb módon korlátozza.
Venezuela hiába produkált rekord olajárat, mégis kezdett eladósodni, és újra növekedésnek indult a szegénység.
Az egyedüli reményük az export maradt, azonban mivel az állami olajcégeket is kifosztották, és a fejlesztésekre sem maradt fedezet, még a kitermelés is csökkenni kezdett. 2014-ben pedig beütött az olajválság, ami szinte kilátástalanná tette a helyzetet. A GDP idén várhatóan 8 százalékot fog csökkeni, tavaly 10 százalékot zuhant. A szegénységi küszöb alatt állók aránya pedig ugyanakkora, mint 1998-ban volt.
Meddig bírja Maduro?
Maduro a helyzetért az imperialista Egyesült Államok és a szélsőjobboldali erők között folyó gazdasági háborút teszi felelőssé. Az áruhiányt pedig azzal magyarázza, hogy a nagyvállalatok így akarják megbuktatni a rendszert, de ha a nép barátai lennének, akkor az előállítási költség alatt adnák a termékeket. Az embereknek nem igazán tetszik ez a magyarázat:
a tavaly decemberi választásokon 1998 után először vereséget szenvedett az Egyesült Szocialista Párt.
Madurónak viszont olyan nagy befolyása van a végrehajtói hatalomra, és a legfelsőbb bíróságra is, hogy gyakorlatilag bármit megtehet azért, hogy az ellenzéki párt parlamenti befolyását elnyomják.
A jobbközép párt még januárban fogadta meg, hogy elérik, hogy Maduro távozzon. Az elnöki ráhatás ellenére az Országos Választási Bizottság engedélyezte, hogy a Maduróra komoly nyomást gyakorló párt elkezdje a népszavazáshoz szükséges 200 ezer aláírás összegyűjtését.
Szakértők és politikusok felhívták rá a figyelmet, hogy az általános elégedetlenség miatt tömeges zavargások törhetnek ki az országban, amely az ENSZ rangsora szerint már most a világ egyik legerőszakosabb országa,
Caracas pedig az egy főre eső erőszakos halálesetek szempontjából vezeti a listát. 2014-ben 43 ember halt meg a kormányellenes tüntetéseken.
Kína az utolsó reményük
Venezuela egyetlen reménye Kína.
Peking az utóbbi években több tízmilliárd dollár hitelt adott az országnak, annak ellenére, hogy Venezuelát a világ egyik legkockázatosabb adósaként tartják számon.
Kína viszont így szeretne hozzáférni az olajhoz, vagyis egyfajta befektetésként tekint ezekre a kölcsönökre.
Nem mellékesen pedig így befolyást szerez Latin-Amerikára, így újabb dolgot dörgölhet az Egyesült Államok orra alá. A mostani csődből is Kína segítsége húzhatja ki az országot.