Az ukrajnai atomerőműben 1986-ban történt gáz- és kémiai robbanás a világ egyik legsúlyosabb atomerőmű katasztrófáját okozta, aminek következtében radioaktív stroncium-, cézium- és plutóniumfelhő borította be az északi félteke jelentős részét, egészen a brit szigetekig. Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország nyugati részének súlyosan sugárszennyezett területein több százezren kényszerültek lakóhelyük elhagyására.
100 ezer áldozat is lehet
A baleset egészségre gyakorolt rövid és hosszú távú hatása nem ismert teljes egészében. A hivatalos adatok szerint a katasztrófának 56 közvetlen halálos áldozata volt, emellett 600 ezer embert ért erős sugárzás,
aminek következtében négyezren halhattak meg rákbetegségekben. Orvosi vélemény szerint a katasztrófát követő 70 évben még 40 ezer haláleset várható.
Az Európai Parlament zöld csoportjának szakértői szerint ezek az adatok nem számolnak a fenti három országon kívüli európai országokkal, és 60 ezerre teszik a várható áldozatok számát. A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet becslései alapján viszont akár 100 ezer is lehet a katasztrófa miatti daganatos megbetegedések halálos áldozatainak száma.
Az amerikai Nemzeti Rák Intézet tanulmánya arról számol be, hogy azok,
akik a robbanás utáni napokban és hetekben gyermekként szennyezett tejet ittak, vagy az abból készült tejterméket fogyasztották, még ma is fokozottan ki vannak téve a pajzsmirigyrák kockázatának.
A csernobili talajt vizsgáló tudósok szerint legalább 180 évnek kell eltelnie ahhoz, hogy újra biztonságos legyen az atomreaktor környéke, de a robbanás során felszabadult anyagok bomlási ideje akár 320 évig is tarthat.
Kétmilliárd euróba kerül az új szarkofág
A Greenpeace nemrég megjelent tanulmánya nem sok jót ír a katasztrófa helyszínének jelenlegi állapotáról. Ráadásul sem az ukrán vezetés, sem a nemzetközi közösség nem dolgozott ki fenntartható tervezetet a balesetben leginkább érintett zóna rehabilitációjára.
Az oroszbarát szeparatisták és az ukrán kormányerők közt dúló háború miatt az ország anyagilag nagyon rossz helyzetben van, és ehhez jönnek még hozzá az atomerőmű kapcsán felmerülő költségek. Éppen ezért a környezetvédelmi szervezet
felszólította a G7-et, hogy ne hagyják magára Ukrajnát, ugyanis a reaktorban keletkező, óriási mennyiségű atomhulladék biztonságba helyezése milliárdokba fog kerülni.
A csernobili atomerőmű igazgatója a napokban jelentette be, hogy Kijev reményei szerint hosszú évek után végre az idén elkészül, és a sérült négyes energiablokk fölé helyezik a francia Novarka konszern által épített új védőépületet (NSC). Bár a blokk felé a baleset után egy hónappal felhúztak egy szarkofágot, hogy bent tartsák a radioaktív anyagot, az azóta szivárogni kezdett, ezért van szükség az új védőegységre.
A kétmilliárd eurós szerkezetet görgőkön tolják majd a szarkofág felé, ami két napig fog tartani. Mivel szivárgásmentes lesz, magában tartja majd a bent lévő radioaktív, szennyezet port,
illetve ennek hála távirányítású gépekkel megkezdhetik a sérült reaktor szétszerelését is.
Kijev optimista és repcét termesztene
Kijev szerint a katasztrófa helyszínén lévő nehézségek középtávon áthidalhatóak. A szakemberek már több tervvel is előálltak annak kapcsán, hogy hogyan lehetne hasznosítani a katasztrófa sújtotta környéket, sőt,
az egyik opció, egy atomtemető létrehozása már a megvalósulás felé halad. Ennek ötlete már évekkel ezelőtt felvetődött,
de csak 2014 augusztusában kezdtek hozzá a megépítéséhez.
Egy másik elképzelés, hogy a területen alternatív energia előállítására alkalmas eszközöket állítanak fel. Ennek megvalósításához az atomerőmű körüli, 260 ezer hektáros tiltott övezetet 30 kilométeres sugarúról 10 kilométeresre csökkentenék. Az ehhez szükséges törvényjavaslatot már kidolgozták, de még nem került a parlament elé.
A harmadik lehetőség a repcetermesztés, amiből bioüzemanyagot állítanának elő. A szakemberek szerint a repcébe ugyanis nem épülnek be a radioaktív szennyezőanyagok.
Szakértők viszont szkeptikusan viszonyulnak ezekhez a tervekhez, főként, mivel a környezetvédelmi miniszteri poszt hónapok óta üresen áll. A Greenpeace is bírálta a fenti ötletek megvalósíthatóságát, mert úgy látják, hogy a sugárterhelésről szóló kutatási eredmények, illetve a csernobili régió kezelése nincs összhangban egymással.
Újabb katasztrófa lehet?
A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szerint az ukrán állam az elmúlt 30 évben nem csak a csernobili katasztrófa következményeit, de az elöregedő, korszerűtlen, ezért akár komoly veszélyt jelentő reaktorparkját sem tudta kezelni. A szervezet felhívja rá a figyelmet, hogy Ukrajnának 15 atomreaktora van, és közülük hatnak lejár az engedélye 2020. május 20-ig. Négy reaktoruk pedig már most is úgy működik, hogy túllépte a tervezett időtartamát, két másikat pedig be kellene zárni, amint decemberben illetve februárban elérik eredeti élettartamukat.
Kijev mégis addig akarja üzemeltetni őket, amíg 10 évvel túllépik a lejárati idejüket.
A nemzetközi szerződések arra köteleznék Ukrajnát, hogy nyilvános konzultációt kezdeményezzen azokkal a szomszédos országokkal – így Magyarországgal is-, amelyeket az atomerőművek meghosszabbított üzemeletetése érinthet, azonban ilyen megbeszélések nem kezdődtek. Pedig
egy tavaly kiadott szakértői vélemény szerint az egyik erőmű egyes blokkjának reaktortartályán olyan sérülések lehetnek, amelyek nukleáris válsághelyzetekhez vezethetnek.
Az MTVSZ hangsúlyozta, a Délkelet-Ukrajnában található zaporizzsjai atomerőmű mindössze 250 kilométerre fekszik a Kelet-Ukrajnában zajló háború frontvonalaitól, ami aggodalomra ad okot. Bár az erőmű két legöregebb blokkját lekapcsolták, amikor elérték a tervezett élettartamukat, de májusban tárgyalni fognak a működtetésük meghosszabbításáról, annak ellenére, hogy nem hajtottak végre átfogó felújításokat rajtuk.
Magyarország tervezett paksi bővítésétől eltekintve Ukrajna az egyetlen ország Európában, amelynek nem csökken, hanem nő az atomenergia részesedése,
ugyanis így biztosítják az ország elektromosságának több mint a felét.