Az olajár esésének egyik legfontosabb előnye a fogyasztók számára az, hogy olcsóbb lesz a benzin. Pénteken újabb bruttó három forinttal csökkenti a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát a Mol Nyrt., a 95-ös benziné nem változik. A csökkentéssel a gázolaj átlagára 295-296 forintra mérséklődik, a 95-ös benzin ára pedig 312-313 forint marad. A legutóbbi árváltozásnál a benzin átlagára bruttó 5 forinttal, a gázolajé pedig bruttó 7 forinttal csökkent.
Mi lehet az oka annak, hogy amíg az olajár 2014 nyara óta 70 százalékkal esett, addig a benzin csak 20-25 százalékkal lett olcsóbb?
Magas adók, gyengülő forint
Ennek egyik legfőbb oka a jövedéki adó, melyet fix összegben határoztak meg: 120 forint literenként, és erre rájön még a 27 százalékos áfa is. Vagyis már
csak az adók miatt is minimum 152,4 forintos benzinárral kell számolnunk.
Holoda Attila korábbi energetikai helyettes államtitkár lapunk kérdésére elmondta, hogy ezekhez hozzá jönnek még olyan egyéb költségek is, mint a nyersolaj és annak feldolgozása, a szállítási költségek, és más hasonló tételek. Ezek többsége pedig nagyjából fix összeg, ezért nem csökken ugyanolyan mértékben a benzin ára, mint az olajé. A jelenlegi adóterhelés és árrések miatt a szakértő szerint még 0 dolláros kőolaj ár mellett sem menne 200 forint alá a benzin ára. A Portfolio.hu ennél kicsit pesszimistábban, 220 forintos minimálárral számolt.
A benzinárakat befolyásolja még a gyengülő forint, illetve a forint-dollár árfolyam is.
Az elmúlt másfél évben 40 százalékkal erősödött a dollár a forinthoz képest, ami szintén hátráltatja az áresést.
Napi egymillió hordós túltermelés
Az energetikai szakértő lapunknak elmondta, hogy az olajár csökkenése egy többtényezős folyamat eredménye.
„Elsősorban a túltermelés áll a háttérben. Minden olajkitermelő hatalom esetében szabályozzák, hogy hol és mennyit termelhetnek ki, de ezt engedély nélkül rendszeresen túllépik,
ezért sokszoros túltermelés alakult ki” – fejtette ki. „Ráadásul jelennek meg új termelők is, mint például az Iszlám Állam, amelyet nem igazán tudnak szabályozni, ha pedig Irán is beszáll eladóként, akkor tovább romolhat a helyzet” – tette hozzá.
Szavait alátámasztja a Nemzetközi Energiaügynökség jelentése is, melyben arra figyelmeztetnek, hogy idén mérséklődik, de korántsem tűnik el a túlkínálat az olaj világpiacán.
A globális olajkészletek 2014-ben és 2015-ben egymilliárd hordóval nőttek, az idén pedig további 285 millió hordóval gyarapodnak.
Vagyis 2016-ban már a harmadik egymást követő évben haladhatja meg napi egymillió hordóval a kínálat a kereslet mértékét.
A borúlátó előrejelzés közzététele után ismét jelentősen csökkentek az olajárak. A nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) amerikai könnyűolajfajta hordónkénti ára februári szállításra 2,8 százalékkal 27,66 dollárra süllyedt szerdán az ázsiai kereskedésben, míg az észak-tengeri Brent márciusi szállításra hordónként (159 liter) 28,42 dollárba került, 1,4 százalékkal esett az ára.
Csökkenő kereslet és hatalmi harcok
Holoda elmondta, hogy az is nagyban befolyásolja az olajárat, hogy több ország is sokkal kevesebb olajat vásárol, mint amennyire számítottak. Például Kína lassuló gazdaságnövekedése miatt csökken a hatalmas olajkereslete, ami a globális keresletre is hatással van, így még több az eladatlan olaj.
„Eközben hatalmi harcok is folynak. Ugyanis Szaúd-Arábia így akarja térdre kényszeríteni az ellenfeleit, elsősorban az amerikai palaolaj piacot, és Oroszországot”
– fejtette ki az energiapolitikai szakértő.
Mint elmondta, a palaolajat magas szervesanyag-tartalmú üledékes kőzetekből állítják elő, és ez igen költséges, így csak akkor gazdaságos, ha a nemzetközi piacokon tartósan magas szinten marad a kőolaj ára. „Azzal, hogy leviszik a kőolaj árát, elérik, hogy ne érje meg a palaolaj kitermelés, így lassan eltűnjön a konkurencia.”
Holoda szerint a szaúdiak kihasználják, hogy ezzel együtt az orosz piacnak is „oda tudnak csapni”, így visszavághatnak a szíriai támadásokért.
Nehéz helyzetbe került Venezuela és Oroszország
„Nem Szaúd-Arábia az egyetlen olajkitermelő nagyhatalom, amely hatással lehet a világpiacra, ott van még például Líbia, a többi öböl menti ország, vagy Venezuela” – mondta Holoda.
Venezuelában néhány napja szükségállapot bevezetése mellett döntött Nicolás Maduro elnök, ugyanis
a venezuelai export csaknem egészét adó kőolajexport az ország számára katasztrofális eredményeket produkál az alacsony kőolajár miatt. A szükségállapot miatt jelentősen nőtt az elnök hatásköre,
ami azért is fontos, mert az elnök pártja a decemberi választások során 17 év után elvesztette többségét. Így a bejelentése fokozhatja a politikai feszültséget is a gazdasági helyzet közepette.
Oroszország szintén nehéz helyzetben van, ugyanis ott is jelentősen csökkenti a költségvetés bevételét az alacsony olajár. Anton Szilujanov pénzügyminiszter szerint a jelenlegi árakon számolva a költségvetés bevétele 3 ezer milliárd rubellel (38,6 milliárd dollár) marad el a tervezettől.
Az orosz költségvetés bevételének csaknem a fele az energiahordozók eladásából származik.
A kőolaj árának csökkenését követve rohamosan gyengül az orosz rubel. Szerda késő délután 2014 decembere óta a legalacsonyabb szintre, történelmi mélypontra került a rubel árfolyama a dollárhoz és az euróhoz képest. Szinte folyamatosan esnek a moszkvai értéktőzsde irányadó indexei is. A szénhidrogénárak csökkenésével párhuzamosan az Oroszországra kivetett nyugati szankciók is lefelé húzzák az orosz gazdaság teljesítményét, így növekedés helyett várhatóan idén is csökken a bruttó hazai termék. A pénzügyminiszter elmondása szerint szükség esetén az idei költségvetési hiányt részben az orosz nemzeti vagyonalap (National Wealth Fund, NWF) forrásaiból fedezik – az elmúlt években is ehhez a tartalékhoz nyúlt az ország az energiahordozók alacsony ára miatt.
A zuhanó olajárak és a nyomott világgazdasági növekedés keltette aggodalmak az ázsiai értéktőzsdét is magukkal rántották.
Több évig tarthat a helyreállás
Holoda lapunknak elmondta, hogy a termelők folyamatosan figyelmeztetik Szaúd-Arábiát arra, hogy változtatnia kell a hozzáállásán, de ennek ellenére még nem tett semmit.
Éppen ezért további árcsökkenés várható, akár 15 dollárra is lemehet a kőolaj ára.
„Ez egy érdekes versenyfutás, amibe még az is belebukhat, aki nagyon erősnek gondolja magát” – tette hozzá.
A szakértő azt is elmondta, hogy több évbe is telhet, mire helyreáll a piac. A ’90-es évek végén lezajlott válság idején 11 dollárra esett a kőolaj ára, aminek következtében dolgozók ezreit bocsátották el a nagy cégek. Ennek viszont hosszútávon is számos negatív hatása van, például a piac fellendülése esetén már nincsenek kéznél a szakemberek.
Idén a történelem megismételheti önmagát. Ugyanis a Royal Dutch Shell PLC közel 50 százalékos nyereségcsökkenésről számolt be a honlapján közzétett negyedik negyedévi előzetes jelentésében. Eszerint a 2015 decemberrel zárt negyedévben a konszern egyszeri tételektől mentesen 1,6-1,9 milliárd dollár nyereségre számíthat, éves nyeresége pedig 10,4-10,7 milliárd dollár lehet.
A Shell a működési költségeit 2016-ban 10 ezer alkalmazott elbocsátását is beleértve 3 milliárd dollárral tervezi csökkenteni.
Tavaly a Shell már 4 milliárd dollárral, 10 százalékkal csökkentette működési költségeit.
A hasonló válságok idején az egyéb fejlesztésekre és kutatásokra fordított összegeket is jelentősen csökkentik – tette hozzá Holoda. Ennek pedig 5-10 év után érezhető igazán a hatása, és a világgazdaságra is befolyással lehet. A szakértő úgy gondolja, hogy a mostani helyreálláshoz több, akár 2-3 év is szükséges lesz.