Néhány ezer menekült befogadása nem tudja veszélyeztetni Szlovákia biztonságát – nyilatkozta hétfőn Andrej Kiska szlovák köztársasági elnök a migrációs válsággal kapcsolatos szlovákiai vitákra reagálva. „Meggyőződésem, hogy a lakosság egy százalékának töredékrészét kitevő ember befogadása nem tudja veszélyeztetni az országunkat” – idézte Kiskát az MTI.
Az érvelés nem idegen Magyarországon sem, de ha az állítás mögött álló demográfiai adatokat is megvizsgáljuk, korántsem ilyen egyszerű a helyzet.
2015 elején jelent meg a Pew Kutatóközpont demográfiai elemzése, amely többek között Európa muzulmán lakosságszámának változását vizsgálta. A Magyarországon át érkező migránshullám kulminálása előtt publikált jelentés szerint Európában – az egyetlen kontinensen, amelynek a népessége csökkeni fog – 2050-ben a lakosság több mint 10 százaléka muszlim lesz, miközben 100 millióval csökken az európai keresztények száma.
Több európai nagyvárosban már most sokkal nagyobb arányban élnek muszlimok, ezt a tendenciát csak katalizálná, ha az integrációt elutasító bevándorló enklávékba újabb menekült-tömegek érkeznek.
Muszlim lakosok aránya néhány európai nagyvárosban, 2008 és 2013 között készült felmérések alapján:
Amszterdam (Hollandia): több mint 24 százalék
Rotterdam (Hollandia): több mint 25 százalék
Marseille (Franciaország): több mint 35 százalék
Birmingham (Anglia): több mint 26 százalék
London (Anglia): több mint 13 százalék
Berlin (Németország): közel 10 százalék
Franciaországban 2027-re minden ötödik ember muzulmán lesz
Óriási demográfiai változások előtt áll Franciaország, ahol az Európai Unió legnagyobb muszlim közössége található. A jelenlegi tendenciák alapján pedig 2027-re minden ötödik francia muzulmán lesz.
Aggasztó a francia fiatal muszlimok radikalizálódásának mértéke. Becslések szerint több mint ezer francia állampolgár harcolhat Szíriában és Irakban az Iszlám Állam és hasonló terrorszervezetek oldalán.
Franciaországban található Nyugat-Európa legnépesebb muszlim közössége, egy 2010-es kutatás szerint a 66 milliós országban 4,7 millió muzulmán él. Az országban jelenleg legtöbben római-katolikusnak vallják magukat, a legdinamikusabban azonban a muszlim közösség fejlődik. Ezt az is mutatja, hogy a hagyományosan vallásos Dél-Franciaországban több mecset működik, mint keresztény templom.
Franciaországban egy családra 1,8 gyermek jut, a muzulmán családokra ennek többszöröse: 8,1. A 20 évesnél fiatalabbak 30 százaléka muszlim.
A nagyobb városokban, mint Nizza, Marseilles és Párizs, ez az arány jóval nagyobb, eléri a 45 százalékot.
„Párhuzamos társadalmak”
„Minthogy a bevándorlók sokkal több gyereket vállalnak, mint az országok átlagnépessége, ma már a nyugat-európai államokban az arányuk meghaladja az összlakosságon belül a tíz százalékot. Szinte minden európai társadalomban markánsan jelen van a bevándorlásellenesség, a gettósodás, és az utóbbi években részben ennek ellenhatásaként mind több teret nyernek a bevándoroltak között különböző szélsőséges terrorista szervezetek.
Ma már egyre több országban merül fel, hogy a multikulturális társadalom mítosza megdőlt, gyakorlatilag párhuzamos társadalmak jöttek létre, amelyek kultúrája szögesen szemben áll egymással.
A befogadó ország az integrációt szorgalmazza, azonban paradox módon a másod- és harmadgenerációs bevándorlók saját hagyományaik felé fordulnak vissza, nem sokat törődve a hagyományos európai értékekkel. Ezek fényében komoly alapja van azoknak az aggodalmaknak, amelyek Európa kulturális átalakulásától tartanak” – idézte Wetzel Tamás nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár elemzését a Hetek egy korábbi száma.
Wetzel kiemelte, amit a Pew 2015-ös kutatása csak megerősített: a nyugat-európai muszlim kisebbségek körében háromszor akkora a népszaporulat, mint a nem muszlim lakosság körében, így
a 16 év alatti fiatalok között már a muszlimok vannak többségben Németországban, Nagy-Britanniában és Franciaországban.
A tudatos elkülönülés mindenhol erősödik, Wetzel szerint például a Magyarországon élő arabok, törökök, kínaiak húsz-harminc százaléka nem is akar magyarul megtanulni, holott semmilyen atrocitás nem érte őket származásuk miatt, tehát nem dacreakcióról van szó.
Tudatos elkülönülés jellemzi a kifejezetten nacionalista és vallásukhoz ragaszkodó törököket Németországban is,
különösen, hogy számukra a mai, önmagával is vitában lévő német identitás egyáltalán nem lehet vonzó – jegyzi meg a szerző.
Templom helyett mecset
Wetzel szerint az európai folyamatokat jól szemlélteti, ahogy a bevándorlók átveszik és átalakítják a korábbi keresztény templomokat, vagy ahogy impozáns mecseteket építenek olyan városokban, ahol négy-öt évtizeddel ezelőtt még egyáltalán nem éltek honfitársaik. A kutatások szerint az iszlám identitás nehezen egyeztethető össze az európaival: míg a franciaországi muszlimok inkább tartják magukat európai (francia) állampolgárnak, addig Angliában vagy Németországban csakis muszlimként határozzák meg magukat. A németek törekvése az euroiszlám mentalitás megteremtésére reménytelen próbálkozásnak bizonyult.
atv.hu