„A sci-fi már megérkezett, a digitális technológiák többet tudnak rólunk, testünk minden négyzetcentiméteréről, lelkünk minden rezdüléséről, mint amennyit mi tudunk magunkról. A visszaélések lehetősége és a száma is egyre nagyobb, ez látszik a kutatásokból”, mondta az ATV Start című műsorában Keserű Júlia, a Mozilla adatvédelemmel és technológiai szabályozással foglalkozó kutatója és aktivistája.
Adatbrókerek
A saját okoseszközeink, akár a tudtunkon kívül, olyan adatokat gyűjtenek rólunk, melyek felhasználásával személyre szabott profilok készülnek. Vannak úgynevezett adatbróker cégek, melyek ezeket az információkat begyűjtik. Akár publikus adatok alapján, akár olyan adatok alapján, melyeket más tech cégektől vásárolnak: például a fitnesz applikációnkat, a meditációs applikációnkat, a menstruációs applikációnkat működtető cégektől, magyarázta a műsorban Keserű Júlia.
Az adatbróker cégek összerakják azt az adathalmot, amit fellelnek rólunk.
Korábban ezekből demográfiai csoportokat hoztak létre, és a csoportok kategorizálása után vették célba az embereket. Most már egyre jellemzőbb, hogy személyes profilokat is létrehoznak rólunk, minden fellelt adatunk alapján, és ezeket a profilokat meg lehet vásárolni, mondta a szakember. Ezek a cégek a szürke zónában mozognak, mert Európában viszonylag erős az adatvédelmi szabályozás, és ez meggátolja, hogy hivatalosan is meg lehessen venni ezeket az adatokat. Ugyanakkor Amerikában nincs ilyen tiltás:
„ha én munkaadó vagyok, és szeretném tudni, hogy egy állásra jelentkező munkavállalónak milyen egészségügyi története van, van-e valamilyen hajlamosító tényezője, van-e valamilyen mentális problémája, ezeket az információkat egyre könnyebben meg lehet vásárolni. Nem állítom, hogy mindenkire vonatkozóan meg lehet vásárolni, de egyre inkább ebbe az irányba megy a folyamat”, mondta Keserű Júlia.
A legértékesebb adatok
A szakember szerint a legértékesebb adataink az egészségügyi adatok, „amit én testcentrikus adatnak nevezek a kutatásomban: ez az egészségügyi adatokon kívül a biometrikus adatainkat is tartalmazza, tehát azokat az egyedi jellemzőket, melyekkel minden egyes emberről meg lehet állapítani, hogy valóban az-e, akinek mondja magát”.
Korábban az ujjlenyomat volt az egyik legfontosabb ilyen adat, mára azonban odáig fejlődött a technológia, hogy a járásunk, a hangunk, a hajunk szerkezete, az arcunk geometriája, a tenyerünk geometriája, vagy éppen a pupillatágulásunk alapján is be lehet minket azonosítani, sőt, messzemenő, bonyolult következtetéseket lehet levonni arra vonatkozóan, hogy mit érzünk, mit gondolunk, mire reagálunk.
És ezek az adatok rendkívül fontosak mindazoknak, akik reklámozni szeretnének például, tehát gyakorlatilag minden cégnek, amely marketingtevékenységet folytat.
Természetesen ezekről a technológiai újításokról a politikai pártok is tudnak, és kommunikációs osztályaik alkalmazzák is ezeket, hangzott el az adásban.
A pozitív hatások
Minden negatív hatása mellett az új technológiák számos pozitív hatással rendelkeznek. „Én korábban daganatos beteg voltam, és nagyon sokat láttam abból, hogy az egészségügy mennyit profitál abból, hogy megfelelő mennyiségű adat áll rendelkezésre a testünkről. Például egy onkológiai kezelésben sokkal könnyebben meg tudják mondani, hogy a beteg a kemoterápiára jól fog-e reagálni vagy sem. Ez részben a meglévő adatok és a meglévő mesterséges intelligencia alkalmazások miatt van”, mondta a műsorban Keserű Júlia.