Ha kell, a kormány be fog avatkozni. Az áfacsökkentésben nem hiszek, a kereskedelem azonnal lenyeli – jelentette ki az ATV kérdésére Nagy Márton a decemberi 4,6 inflációs adat kapcsán arra, hogy milyen eszközük van az élelmiszerek áremelkedésének megfékezésére, és tervez-e a kormány az ÁFA-csökkentést?
A KSH ma közölte a 2024. decemberi inflációs adatot: átlagosan 4,6 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban. Elemzők hónapok óta rendszeresen figyelmeztettek, hogy 2024 utolsó hónapjaiban az infláció átlépheti át a 2-4 százalékos toleranciasáv felső határát. Az éves infláció 3,7 százalékos, az élelmiszererek ára pedig 5, 6 százalékkal nő.
Nagy Márton az infláció alakulásáról
A kormány teljesítette vállalását, 2023-ban letörte, 2024-ben pedig alacsony szinten tartotta a háború és az energiaválság következtében megnövekedett inflációt. A kormány intézkedéseinek eredményeképpen 2024-ben az infláció 3,7 százalékra csökkent, 2025-ben még tovább, 3,2 százalékos szintre mérséklődik – közölte Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az NGM közleménye szerint, az inflációs adatra reagálva.
Nagy Márton mai sajtótájékoztatóján – melyen a miniszter bemutatta az új struktúrában működő általa vezetett csúcsminisztériumot, beszélt gazdasági környezetről és az új vállalati kihívásokról – munkatársunk kérdésére, hogy mi az oka a decemberi inflációs csúcsnak, arra hívta fel a figyelmet: a piaci várakozásokkal összhangban az elemzők is egy 4 százalék fölötti számot vártak az év végére, ebben semmi különleges nincs. A kis mértékben várakozás fölötti infláció alapvetően az élelmiszerinflációhoz kapcsolódnak, alapvetően három termékhez, a tojáshoz, a tejhez és a tejtermékekhez. A mezőgazdasági alapanyagárak, a termelői árindex begyűrűzött a fogyasztói árba. De már sokkal kevésbé fogadják el a beszállítói árakat a nagyobb élelmiszer láncok, a Lidl, Aldi vagy a CBA – mondta.
Az magasabb inflációs adat átmeneti és bázishatásokból ered – mutatott rá Nagy Márton és felhívta a figyelmet az árstopra, a kötelező akciózásra, ez mind az élelmiszerárak mérsékléséről szólt eddig is – mondta. Meg kell nézni, hogy mezőgazdasági termelői árak hogy alakulnak az elkövetkező időszakban, van-e inflációs feszültség, és ha kell, be fog avatkozni a kormány – jelentette ki.
Azt vállaltuk, hogy 2025-ben az infláció 3,2 százalékos lesz. Ez azt jelenti, hogy az év második felében 3 százalék körülire vissza fog jönni – mondta a miniszter a kérdésünkre. “Most még idő előtti lenne lépéseket tenni” – tette hozzá, hangsúlyozva: a kormánynak nem kell a szomszédba menni eszközökért, hogy letörje az inflációt, “és ezek közül bármelyik szóba jöhet”, ha szükséges lesz.
Az áfacsökkentést lenyelik a kereskedők?
Arra, hogy az ÁFA-csökkentés a megoldási listán van-e, mert olyan híreket lehet hallani ellenzéki oldalról, hogy a kormány az élelmiszerek esetében ÁFA-csökkentést tervez, Nagy Márton azt mondta: “az áfacsökkentést azonnal lenyeli a kereskedő, lenyeli mindenki”.
“Őszintén, 5 százalékos az új lakások ÁFÁ-ja, de csökkentek az új lakásárak? Nem csökkentek – hangoztatta, szerinte az a lépés a kivitelezőket, fejlesztők ösztönözte, hogy legyenek újlakás építések. Aki az élelmiszer áfacsökkentést támogatja, az a kiskereskedelmi láncok profitját akarja növelni – jegyezte meg.
Magyar Péter közölte a hétvégén: már az áfacsökkentésen dolgozik az Agrárminisztérium és hamarosan bejelenthetik, hogy elfogadják a Tisza javaslatát, aminek köszönhetően végre nem nálunk lesznek a legdrágábbak a zöldségek és a gyümölcsök.
Az agrártárca erre úgy reagált: „A Tisza párt Brüsszelben olyan javaslatokat támogat, amivel elvennék a magyar gazdák pénzét és Ukrajnának adnák. Magyar Péter pedig agrártanácsadójának, Raskó Györgynek a kijelentéseiről akarja elterelni a figyelmet, aki háborút és százezrek halálát kívánja a térségben. Az alapvető élelmiszerek áfáját a nemzeti kormány csökkentette 5 százalékra” – közölték.