A Trump-adminisztrációval január 20-án visszatér a jó szándék a magyar kapcsolatokat illetően a Fehér Házba, és könnyebb lesz a vitás kérdéseket is megoldani. Várható még ebben az évben egy washingtoni Orbán-Trump kétoldalú hivatalos találkozó, és ott biztos szóba kerül ez a kérdés — nyilatkozta Kiszelly Zoltán a Rogán-ügy kapcsán.
Előzőleg a budapesti amerikai nagykövetség egy felhívást tett közzé a miniszter szankciós listára helyezése ügyében. Ebben azt írják: “Arra bátorítjuk azokat, akik üzleti kapcsolatban állnak Rogán Antal miniszterrel, számos meghatalmazottjával, az általa de facto ellenőrzött szervezetekkel és azokkal, amelyekből hasznot húz, hogy gondosan vizsgálják felül tevékenységüket” — írták ki a nagykövetség Facebook oldalán, belinkelve az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának (The U.S. Department of the Treasury) az miniszter szankciós listára tételéről szóló közleményt is.
Mint beszámoltunk róla, azt, hogy Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetirodát irányító minisztert az amerikai pénzügyminisztérium hivatala szankciós listára tette, minisztertársai, Gulyás Gergely, Szijjártó Péter, de Lázár János is David Pressman távozó amerikai nagykövet “pitiáner” személyes bosszújának nevezték, miként a Kabinetiroda közleménye is. David B. Cornstein volt amerikai budapesti nagykövet pedig szörnyűnek és szégyenletesnek, és mint mondta, a jelenlegi amerikai adminisztráció „még az utolsó órákban is” ellenségesen kezeli Magyarországot. Véleménye szerint a két ország együttműködése, Donald Trump hivatalba lépését követően, újra szoros és eredményes lesz, hasonlóan az előző Trump-időszakhoz.
Kiszelly: másodlagos szankciók, amerikai nyomásgyakorlás
Kiszelly Zoltán az amerikai nagykövetség mai közleményéről azt mondta: az igazából a másodlagos szankciókra hívta fel a figyelmet. Ez az amerikaiak nyomásgyakorló eszköze, azoknak a cégeknek üzenet ez, akik a szankcionált alannyal üzleti kapcsolatban állnak és Amerikában is érdekeltségük van.
A Századvég politikai elemzési igazgatója szerint az új budapesti amerikai nagykövet – majd ha megérkezik – formálisan nem tudja siettetni Rogán Antal lekerülését a szankciós listáról, de informálisan nyilván elősegítheti ezt a jó kapcsolataitól függően, washingtoni beszélgetések során.
Balázs Péter: A kongresszus és érdekcsoportok befolyásolhatják …
Balázs Péter az ATV Startban Krug Emília műsorvezető kérdésére, hogy a magyar és az amerikai kormány relációjában kihathat-e az, hogy Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda minisztere felkerült egy amerikai szankciós listára, úgy reagált: Rogán Antal neve, ha megjelenik akár a nemzetközi sajtóban, a hírekben, akkor mindenki tudja, hogy az Orbán-kormányban a NER-rendszerben kicsoda, és hogy Orbán Viktor jobbkeze. Azt a volt külügyminiszter, uniós biztos előre bocsátotta, hogy vele nem fordulhatott volna elő, hogy egy kormányban legyen ilyen szankciós listára feltett miniszterrel.
Nem az égből pottyant le ez a helyzet – mondta arra, hogy ez egy hosszabb folyamat.
Arra, hogy bár szerinte is van egy láthatóan jó bizalmas viszony Orbán Viktor és Donald Trump között, másrészt azonban nem lehet könnyű megindokolnia majd Trumpnak a kínai kötvényprogram miatt, ha eleget szeretne tenni a kérésnek, hogy vegyék le a listáról a magyar minisztert, Balázs Péter azzal reagált: Orbán és Trump személyisége között van hasonlóság, mindketten szeretnek egyszemélyben dönteni és irányítani. Viszont az Egyesült Államokban ott van a kongresszus és vannak nagyon erős érdekcsoportok, “amelyek befolyásolják az elnök döntéseinek a végrehajthatóságát”. Ebben a konkrét esetben azt meg kellett indokolni, miért kerül fel Rogán Antal egy ilyen szankciós listára.
Ha le akarják venni, felmerül a kérdés, mi változott
“Ha ezt vissza akarják csinálni, akkor felmerül az a kérdés, hogy mi változott ahhoz képest, amikor feltették, mi a lényeges különbség, ami indokolhatja a levételt”– mondta Balázs Péter, aki szerint ezt nem lesz könnyű ilyen formában megindokolni, még az elnök akarata sem elég ahhoz, hogy objektív tényeket megmásítson” – vélte.
A műsorvezető kérdésére, hogy idehaza sok elemző az új magyar-amerikai kapcsolatok tesztjének tartják a kérdést, hogy gyorsan lekerül-e Rogán Antal neve a szankciós listáról, a gyorsaság számít-e, Balázs Péter kijelentette: nem lehet egy ügyön keresztül megítélni egy kapcsolatrendszert” – mondta a volt külügyminiszter, hangsúlyozva: nem lehet egy ügyön keresztül megítélni a kapcsolatrendszert. Amikor az amerikaiak megszólalnak, általában az az első, döntő szempont: ugyanannak a szövetségnek vagyunk a tagjai, mindketten NATO-tagok vagyunk.
“Ezek után jöhetnek nagyon fontos gazdasági érdekek, amelyek országos méretekben talán nem előzik meg például a magyar-német kapcsolatokat, de egyes cégeknek mégis számítanak, fontosak. Jöhetnek még más politikai, morális szempontok. “A Rogán-ügy csepp a tengerben, ennek alapján nem ítélném meg a magyar-amerikai kapcsolatok egészét” – jelentette ki Balázs Péter.
Deák Dániel: “Trump elnöki rendelet formájában utasítást adhat”
Deák Dániel a Facebook-oldalára ugyanakkor azt posztolta: “a sajtóban egymásnak ellentmondó információk jelentek meg azzal kapcsolatosan, hogy mit tehet Donald Trump a David Pressman által a héten bosszúból kierőszakolt szankciók ügyében. Öntsünk tiszta vizet a pohárba! Minden ellenkező állítással szemben a hivatalban lévő amerikai elnök az Egyesült Államok Kincstárának Pénzügyminisztériuma által bevezetett szankciókat mindenféle kongresszusi jóváhagyás nélkül módosíthatja és megszüntetheti. Ehhez indoklásnak elég jelentős diplomáciai vagy nemzetbiztonsági, illetve stratégiai érdekre hivatkoznia” – jelenti ki Deák Dániel.
A XXI. század Intézet vezető elemzője szerint “mivel jelen esetben egy szövetséges állam és a leendő amerikai elnök legfontosabb európai partnerének miniszteréről van szó, így Donald Trumpnak nem jelentene komoly problémát a szankciók megszüntetésének indoklása. Elég arra hivatkoznia, hogy az Egyesült Államoknak stratégiai érdeke a magyar–amerikai kapcsolatok javítása. Az elnök erre elnöki rendelet formájában utasítást adhat, majd végrehajtják a szükséges lépéseket” —írja a Facebook oldalán Deák Dániel, hozzátéve: így minden bizonnyal Trump január 20-i beiktatása után a kérdés napirendre kerül.
Ha ez bekövetkezik, akkor komoly pofont kap a hazai ellenzék: a kormánynak ugyanis egy amerikai papírja is lesz arról, hogy a bizonyítékok nélkül megfogalmazott korrupciós vádak nem állják meg a helyüket – posztolta.