2024 januárban az EUR/HUF árfolyam 377,80 és 389,50 forint között mozgott. Amerikai dollár árfolyama pedig 345,43 és 359,75 forint között ingadozott. Ez ma már visszasírhatja mindenki, hiszen így néztek ki az elmúlt napok számai:
- Január 2.: Az év első kereskedési napján az euró árfolyama 411,11 forint körül mozgott.
- Január 3.: A forint gyengült, és az euró árfolyama 414,56 forintra emelkedett reggelre.
- Január 4.: Az euró tovább erősödött, és az árfolyam átlépte a 415 forintos szintet, elérve a 416 forintos nagyon gyenge erős, a forint szempontjából nagyon gyenge szintet
Amerikai dollár (USD/HUF):
- Január 2.: A dollár árfolyama 396,73 forint volt a reggeli órákban.
- Január 3.: A dollár árfolyama 403,3 forintra emelkedett reggelre.
- Január 4.: A dollár tovább erősödött, és az árfolyam meghaladta a 404 forintot.
Fájdalmas prognózisok már tavaly év végén: 415 vagy 425?
Már tavaly év végén jelentek meg lehangoló szakértői elemzések a forint árfolyamáról. Mint írtuk, Jobbágy Sándor, a Concorde makrogazdasági elemzője a kormány hivatalos 3,4 százalékos előrejelzésénél kisebb, 2,8 százalékos növekedéssel számolt, ezzel a régió átlagát érhetjük majd el. Szerinte búcsút inthetünk a tartósan 400 forint alatti euróárfolyamnak, a keresztárfolyam 2018 óta emelkedő trendben van, ha így marad, ebből 2025 végére 415 forint körüli euróárfolyam következhet.
Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője és független devizapiaci szakember, a Forbes hasábjain fejtette ki véleményét. Elemzésében a szakember a forint hosszú távú gyengülését nem csupán piaci mozgásként, hanem egy mélyebb gazdasági problémahalmaz eredményeként értékelte.
Karagich rámutatott, hogy a forint az elmúlt két évtizedben 66%-kal gyengült az euróval szemben, amely drámai módon kiemelkedik a régiós valuták teljesítményével való összehasonlításban. Az okok között említette a magyar gazdaság alacsony versenyképességét, a gyenge munkahatékonyságot, valamint azt a kormányzati stratégiát, amely a gyenge forintot ( gyengítést – szerk.) exportösztönző eszközként alkalmazta.
„Ez a stratégia azonban kétélű fegyverré vált” – írta Karagich. A gyenge forint ugyanis Magyarország magas importfüggősége miatt nemcsak az energia- és nyersanyagköltségeket növelte, hanem az inflációt is tartósan magas szinten tartotta. Ez pedig a gazdaság sebezhetőségét fokozta, különösen az orosz-ukrán háború és az energiaár-emelkedés következményeként.
A szakember szerint az új jegybanki vezetés, amelyet 2025 elejétől Varga Mihály vezet, nehéz helyzetben lesz. „A jegybanknak szinte gúzsba kötve kell majd megpróbálnia stabilizálni a forint árfolyamát” – fogalmazott. Bár Varga Mihály decemberi megnyugtató kijelentései átmenetileg erősítették a forintot, a hazai fizetőeszköz újra gyengülni kezdett.
A Blochamps Capital tavaly év végi előrejelzése szerint a forint gyengülése folytatódhat. A gazdasági mutatók és a kamatszint kezelése alig hagy mozgásteret a jegybank számára. „2025 tavaszára az euró árfolyama 425 forint felett is lehet” – vélekedett Karagich.
A gyenge forint társadalmi költségei is jelentősek: a magas importfüggőség miatt az infláció mérséklődése akadályozott, ami a fogyasztók számára tartósan magas árakat eredményez. Ez pedig rontja a vásárlóerőt, lassítja a reálbér-növekedést, és elodázza a megtakarítások újjáépülését, valamint a gazdaság élénkülését.
A szakember figyelmeztetett, hogy a régió többi országához viszonyítva Magyarország gazdasági helyzete és a forint árfolyamának alakulása aggasztó képet fest. A tartós stabilitás eléréséhez nemcsak jegybanki, hanem átfogó gazdaságpolitikai reformokra is szükség lesz.
2025 igazolta a várakozásokat
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője az ATV Egyenes beszéd című műsorában kifejtette, hogy a dollár erősödött, míg Kínával kapcsoltban sok a bizonytalanság. Azt lehet látni, hogy ha a forint átlépi a 415-416,5-es sávot, akkor a következő állomás a 418-420-as sáv lehet. A gáz és az olajárral kapcsolatos hírek gyengítik a forintot.
„Bevésődtek negatív sztereotípiák Magyarországgal kapcsoltban. A folyamatos harcoskodás mondjuk Brüsszellel kapcsolatban, hogy akkor mennyi forrást is fagyasztanak be Magyarországgal szemben. Ez oda fejlődőt, hogy minden nemzetközi sokkra negatívan reagál a forint – magyarázta Németh Dávid.
Szomorú állapotban van a magyar gazdaság, azt pedig nem szabad komolyan venni, amikor politikusok arról beszélnek, hogy ők majd rendbe teszik”, mondta az ATV Start című műsorában Balásy Zsolt közgazdász, a HOLD Alapkezelő portfoliókezelője. Balásy annak kapcsán fejtette ki véleményét, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az egyik legtekintélyesebb nemzetközi gazdasági szaklapnak, a Financial Timesnak nyilatkozva azt mondta: rendbe kell tenni a gazdaságot.
A politikai kommunikáció természete
Balásy emlékeztetett: A pozitív eredmény mindig a kormány érdeme, amikor viszont baj van, az mindig külső okokra vezethető vissza, itthon legalábbis ez a politikai kommunikáció zajlik.
Mindazonáltal teljesen mindegy, mit mondanak a politikusok, és ez a gazdasági elemzőkre is igaz. A lényeg, hogy mit mutat „a fogadási piac”: Mint ahogy egy lóversenyen abból lehet leszűrni, melyik ló esélyes, hogy milyen szorzóval szerepelnek a nyeremények, a gazdaságban is vannak ilyen „fogadóirodák”. Magyarország tekintetében ez a forint. A nemzeti valuta ereje vagy gyengesége mutatja a legpontosabban a gazdaság állapotát, magyarázta a közgazdász.
Abban még igaza is lehet a kormányzatnak, hogy a forint/euró árfolyamot különféle, tőlünk független folyamatok is befolyásolják, éppen ezért a forint/zloty árfolyamát érdemes vizsgálni: 2010 óta a forint 50%-kal gyengült az euróhoz viszonyítva – 250 ről 410-ig -, mindeközben lengyel valuta tartotta értékét. A forint a zlotyval szemben is 45%-ot gyengült, és ennek az a magyarázata, hogy a magyar gazdaság folyamatosan ki sodródik az EU-ból.
Balásy emlékeztetett: egyértelműen azok a keleteurópai államok váltak sikeressé, amelyek csatlakoztak az EU-hoz. A közgazdász szerint az államnak a gazdasággal kapcsolatban az a feladata, hogy teremtsen jogbiztonságot, kiszámíthatóságot és bizalmat. És persze legyen megfelelő oktatás és egészségügy. „Ezen az öt területen Magyarország nagyon rosszul ál, ezt árazza a zloty. És azt is árazza, hogy Magyarország sodródik ki az EU-ból, aminek az egyik legfrissebb bizonyítéka, hogy az év végén véglegesen elbuktunk 1 milliárd euró uniós pénzt, azaz ingyen pénzt.”
Balásy szerint kétsebességű EU-ról beszélhetünk: Az egyik csoportba azon tagállamok tartoznak, amelyek teljesítik a feltételeket a közös pénzek lehívására, és van Magyarország a másik halmazban, amelyik nem – mondta az ATV Startban Balásy Zsolt.