Újabb 60 millió eurós menekültügyi bírságot kapott Magyarország az Európai Bizottságtól, mert a kormány továbbra sem hajtja végre az uniós bíróság jogerős ítéletét.
Az ATV Start című műsorában Lattmann Tamás nemzetközi jogász hangsúlyozta: ez nem egy újabb bírság, hanem a már megállapított, de kormány által nem fizetett bírság újabb részletet.
Magyarországnak teljesítési kötelezettsége van. Amennyiben ezt nem teljesíti, az Európai Bizottságnak az a kötelessége, hogy hajtsa be a pénzt.
„Megtehetik, hogy teljesen kiszárítják a pénzforrásokat, de ez feltehetően egyik félnek sem áll érdekében. Ugyanakkor az még nem látható, meddig húzódhat el ez a végrehajtási folyamat, mert jelenleg egyik fél sem enged az álláspontjából”, mondta a műsorban a nemzetközi jogász.
„Az uniós jogszabályok egy ilyen kérdésre nem adnak választ, kialakult gyakorlat pedig nincs mert ilyenre, egy uniós tagállam megbírságolására, és a bírság végrehajtására még nem volt példa”, magyarázta a szakértő az adásban.
„Nem veszítünk forrást” – de már veszítettünk
Orbán Viktor korábban azt mondta, hogy az ember legfeljebb a zsebkendőjét veszíti el, de uniós forrásokat nem veszítünk. Majd emlékeztetett, hogy mivel az Európai Unió következő hétéves költségvetését is csak egyhangúlag lehet elfogadni, hamarosan jön a lehetőség, hogy érvényesítsük az érdekeinket, nyersebben fogalmazva Magyarország vétózni fogja a közös költségvetést, amíg nem kapja meg azt a pénzt, ami a kormány szerint nekünk jár.
Lattmann szerint „ha így gondolkodnak, akkor baj van, mert a pénz egy része január 1-jén már elveszett. Ezek szerint ha Orbán következetes, akkor mindenképp vétózni fogunk”.
A jelenlegi ciklussal kapcsolatos költségvetésről is nagyon komoly viták folytak még 2020-ban, emlékeztetett a szakember, mert a költségvetés összeállítása egy nagyon kompromisszumigényes folyamat.
Az akkori költségvetési vitával párhuzamosan arról folytak a viták, hogy a Magyarországgal szembeni jogállamisági kritériumok mennyire elfogadhatók. Orbán Viktor akkor is nagyon harciasan vonult be a különféle tárgyaló termekbe, hangsúlyozva, hogy mennyiben nem állnak el a jogállamisági eljárástól, akkor nem lesz hét éves költségvetés. A valóság ezzel szemben az, hogy megszületett a költségvetés és elindult a jogállamisági eljárás, idézte fel Lattmann Tamás.
„Orbán Viktor ilyesféle bemondásait mindig fenntartással kell kezelni. Nem azért, mert Orbán politikailag gyenge, hanem mert ilyen a politika természete: valamennyit bizonyára mindig lehet izmozni, de vannak határok. 2020-ban annyit tudott elérni, hogy nem sikerült ellenünk azonnal megindítani a jogállamisági eljárást, de később mégis megindították.”
Most is lehet erőt mutatni, mert mindkét oldal rá fog kényszerülni a kompromisszumra, de hogy ezt konkrétan miben ölt testet, azt ma nem lehet megmondani, tette hozzá Lattmann Tamás.
Elkezdődött a lengyel elnökség
Január 1-je óta Lengyelország tölti be az unió soros elnöki tisztségét. Mint az köztudott, a lengyel kormányváltás óta megromlottak a magyar-lengyel kapcsolatok, amit tovább fokozott, hogy Magyarország politikai menedékjogot adott egy korrupció miatt körözött korábbi lengyel kormánytagnak.
Lattmann Tamás szerint azonban mindez nem nagyon fogja befolyásolni a lengyel soros elnökség Magyarországra gyakorolt hatását, már csak azért sem, mert a lényegi döntések az uniós költségvetéssel kapcsolatban nem ebben a félévben fognak megszületni. Ebben a félévben az várható, hogy Orbánnal szemben keményen fognak fellépni, mert Lattmann tamás szerint Orbán Viktor csak az erő nyelvén ért.