Beszámoltunk róla, hogy Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta egy mai, a magyar EU-elnökségről tartott konferencián: az amerikaiak úgy gondolják, hogy “mi már Trump voltunk Trump előtt”, ikonok. A magyar EU-elnökség időszaka úgy kerül be a történelemkönyvekbe, mint amit meghatároz Donald Trump győzelme, és amikor az amerikai elnök és a Patrióták elkezdték a Nyugat átalakítását – hangoztatta a miniszterelnök 6 órával Trump amerikai elnök beiktatása előtt a Buda Várban a Lovardában.
Trump „lázadása”
“Az amerikai lázadás kinyitja a teret, megadja a lehetőséget, legitimálja az államszervezési módok közötti versenyt. Itt van mindjárt előttünk holnaptól az amerikai versus brüsszeli rendszerek szkandere” – vezette le a miniszterelnök a konferencián, amit a Schmidt Mária vezette XXI. Század Intézet és a Szalai Zoltán főigazgató irányította MCC szervezett.
A konferencián az ebédszünet utáni kerekasztal-beszélgetésben, amit Petri Bernadett, a XXI. Század Intézet kutatója, a KIM közvetlen uniós források felhasználásának koordinációjáért felelős miniszteri biztosa moderált, és Nagy István agrárminisztert arról kérdezte, hogy a magyar EU-elnökséget voltak, akik eleve el akarták lehetetleníteni – ne is legyen vagy ha lesz, akkor ne legyen sikeres, mert mi magyarok nem vagyunk elég európaiak – de az agráriumban is tudott Magyarország hosszútávú, érdemi elvi egyetértést elérni.
Erre az agrárminiszter azt mondta: az elmúlt félévben olyan sikert értek el, amilyenre 60 éve nem volt példa Európában. A magyar EU-elnökség agrárstratégiája, a tanácsi következtetés “27 igen egyetértő nyilatkozatot teremtett”, a gazdabarát agrárpolitika egységbe forrasztotta az európai agrárminisztereket a magyar elnökség versenyképességi prioritása keretében. A korábbi uniós stratégia egyenes úton vezetett volna az európai gazdák ellehetetlenítéséhez – tette szóvá Nagy István.
“Óriási az a szövetség, ami Magyarországon a gazdák és a kormány között van” – fogalmazott az agrárminiszter. Amikor a tanácsi következtetéseket megfogalmazták az sokat jelentett, a versenyképesség, a gazdaközpontúság, tudásalapúság voltak a fő kulcsszavak. A siker kulcsa az volt, hogy a zöld cél is ugyanolyan fontos volt a számukra: azt tudták ugyanis megjeleníteni, hogy Európa élelmiszerbiztonságát semmi sem veszélyeztetheti – hangoztatta Nagy István.
Azt ijesztő tapasztalatként mondta el, hogy az Európai Parlamentben a szakbizottsági meghallgatására “tisztességgel felkészült”, de az egyik őt kérdező EP-képviselő “kígyót-békát kiabált” és a miniszteri szakválaszt meg sem várva távozott. A való világ racionális válaszaira nem voltak az EP-ben kíváncsiak – konstatálta az agrárminiszter.
Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár emlékeztetett, hogy az agráregyezség nem is volt a hét, magyar elnökség által meghatározott prioritás között, ehhez képest sikerült egy elvi nyilatkozatot elfogadni a 27-ek támogatásával.
A magyar EU-elnökség egyik kulcsa az volt: valós kérdésekre keressünk valós válaszokat, és a magyar “szakbürokrácia világszínvonalon viszonyult” a magyar elnökségi feladatokhoz. Az alaptesttartás volt, hogy “allűrök nélkül folyt a magyar elnökség”, a szakpolitikákban érdemi munkát lehetett végezni, a politikai támadások ellenére. Éppen emiatt a hozzáállás miatt kapnak sok dicséretet – hangoztatta az államtitkár.
Ami az agrárkérdést illeti, a fordulópont ott volt, hogy a gazdatüntetésen nyilvánvaló üzenetet küldtek a régi Európai Bizottságnak – mondta Nagy István.
Kovács Zoltán szerint a fordulópont a strasbourgi vita volt, az “egy szégyenletes politikai vita volt”, a szakkérdésekben felkészült Orbán Viktor miniszterelnök szakpolitikai kérdést nem is kapott, “egyetlen cél volt, hogy lehet Magyarországot gyalázni”. Mert senki nem volt ott érdekelt abban, hogy a magyar EU-elnökség alatt előrelépés legyen. De ott Strasbourgban “mindenkinek az arcába lett mondva”, hogy ezek a kritikák, vádak az EP-ben, “szemenszedett hazugságok” voltak. Nem is akart az EP érdemi párbeszédet a magyar elnökséggel – hangoztatta Kovács Zoltán a kerekasztalbeszélgetésen.
Nagy István a legelképesztőbb brüsszeli, uniós vádnak azt nevezte, hogy a klímaváltozást az agrárium a felelős, holott igazából az elszenvedője. Az emberek mindennapi beszédében soha nem téma “a mindennapi kenyér”, mert természetes, hogy van – jegyezte meg.
Az eredő konfliktusforrásnak, az “ősbűnnek” a miniszter a green dealt nevezte, amit a gazdák végrehajtottak, “mégis jött az árulás”: miközben az EU-s gazdák minden szabályt betartották, az EU megnyitotta az uniós piacot az akár 40 százalékkal a termékeit olcsóbban kínáló Ukrajna előtt.
Petri Bernadett a agrármegállapodás uniós elérése kapcsán azt fejtette ki: a sikerben a magyar “aha-élménynek” kulcsszerepe lehetett.
Kovács Zoltán a beszélgetés során a versenyképességi prioritást emelte ki, a budapesti nyilatkozatot, és a témakört az agráriumhoz és az energiához kapcsolta, Kínát és az USA-t hozva föl. Hogyan lehet úgy versenyképessé tenni például az uniós agráriumot, ha pont az alapjait a túlszabályozással, az uniós feltételekkel ellehetetlenítik? – vetette fel.
Az látszik, hogy azt nagyon nehezen éli meg az Európai Bizottság, ha nem olyan megegyezés születik, ami nem olyan, amit ők szeretnének – fejtette ki. “Megy az élcelődés, hogy még több Európa”, és az az algoritmus nincs az asztalon a számukra, ami a nemzetállami akaratokat jelenti meg – magyarázta.
Azok a rendeletek, amiket Trump a hivatalba lépése után ki fog adni, “rá fognak zúdulni a világra”. Az EU-ban a felismerés sincs meg – fogalmazott Kovács Zoltán, idézve Orbán Viktor miniszterelnök beszédét, hogy “a felkészülés sem”.
Az államtitkár elmondta, ő nem a lezárt uniós dossziékban méri az egymást követő féléves EU-elnökségek eredményét, hanem a magyar elnökséget illetően az ülésekben, a schengeni megállapodásban – Románia és Bulgária csatlakozásáról a döntést sikerült elérni -, és például az agrármegállapodásban.
Abból a szempontból is sikert arattak, hogyan lehet “partner” nélkül is előrehaladni – hangzott el. Az EU legfontosabb intézménye a Tanács, ott sikerült kompromisszumokat elérni a magyar EU-elnökség alatt. A Tanács képes volt trialógus hiányában is eredményt elérni.
Nagy István miniszter azt mondta: az volt a tapasztalata, hogy a Bizottság bénult állapotban van, de az EP még nehezebb dió, mert az ideológiai tévképzetek állapotában vannak. “Olcsó mézet lehet importálni, porzást nem, ezért a fenntarthatóság érdekében kell az EU-nak a méhészeknek beporzási támogatást adni”. Ez sikerült – mondta a miniszter.
Végül Petri Bernadett kérdésére, hogy milyen változások vannak Európában, Trump győzelme és a „patrióta előretörés” nyomán, Kovács Zoltán annak a meggyőződésének adott hangot: nagyon hamar látszani fog a kontraszt az operativ, célirányos magyar EU-elnökség és a januárban indult
lengyel elnökség kapcsán. A lengyel elnökség csak a biztonságról szól, de májusig nem igazán lesz látható eredménye az aktuális politikai esemény, a lengyel elnökválasztás miatt – prognosztizálta.
A lengyelek nagynak gondolják magukat – legalábbis hozzánk képest, négyszer akkorák, mint mi – de májusig nehezen fognak allast foglalni – tette hozzá.
Azt is kiemelte, hogy a politikai stabilitásunk felértékelődik, nem véletlenül támadják pont ezt.
Nagy István szerint új kezdet jön a közel-keleti békével és Trump elnöksége is néhány órára van – tette hozzá.
A magyar alapelvek versenyképesek, mind mindre büszkék lehetünk, ezek valós alternatívát jelentenek a kihívásokra – összegzett Kovács Zoltán, aki a magyar , családtámogatást, és a migrációt emelte ki.