“A legfontosabb, hogy el kell tőlük venni a pénzt. Még pontosabban: nem kell nekik odaadni. A Soros-hálózatot tekintélyes részben ma a brüsszeli költségvetésből finanszírozzák. Ezt mi nem tűrhetjük, ez a mi pénzünk is” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggeli interjújában a Kossuth Rádióban Donald Trump hétfői beiktatása és hivatalba lépése és az amerikai demokraták kapcsán, akik szerinte Washingtonból Brüsszelbe menekültek, erről részletesen itt tudósítottunk.
“A mi pénzünk” – Brüsszel Soros zsebében van
A miniszterelnök pénteken azt mondta: “a legnagyobb korrupciós botrány, ami létezik a politikában, az, hogy Brüsszel Soros György zsebében van. Tehát az, hogy nyilvánvalóan meg vannak vásárolva a képviselők, brüsszeli bürokraták, komoly döntéshozók ahova bejárása van Soros Györgynek – most Biden amerikai elnök tüntette ki őt a leköszönése előtti utolsó napokban – Brüsszelben rendszeresen fogadják a Soros-hálózat képviselőit, ők be vannak oda épülve. Ha van korrupció, akkor ez az” – mondta Orbán Viktor péntek reggel.
Szerinte “ennek a botrányos állapotnak a fölszámolása a cél, és a legfontosabb, hogy a Brüsszelből kapott pénzügyi erőforrásokat egész egyszerűen vissza kell venni. Az a mi pénzünk, azt nem lehet odaadni a Soros-hálózatnak. Az utolsó fillérig el kell őket számoltatni, és a jövőre nézve pénzt nem szabad nekik adni, ezzel kell kezdeni” – mondta, hangsúlyozva, hogy jó példát kell mutatni. “Úgyhogy ebben az ügyben mi meg fogunk indulni itt, Magyarországon, a tavasz erről fog szólni” – jelentette ki Orbán Viktor.
Lánczi: “politikai nyomásgyakorlás”
Előtte napokkal Lánczi Tamás a Kossuth Rádió Ütköző című műsorának vendége volt, és ott elmondta: a Transparency International által használt Korrupció Érzékelési Index – amire a távozó amerikai nagykövet a Magyarországgal szembeni fellépés indoklásául hivatkozott –, “nyilvánvalóan egy dezinformatív manipulációs eszköz, valódi célja pedig a politikai nyomásgyakorlás”. Mindezzel a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője arra utalt, hogy az amerikai pénzügyminisztérium döntéséről szóló közleményében – melyben Rogán Antal szankciós helyezését tudatták – az indoklásban a Transparency International által használt Korrupció Érzékelési Indexet is idézték.
Lánczi 2024 márciusában azt a brüsszeli pénzek és az ellenzéki képviselőkre utalva azt fejtette ki: egy társadalomnak van „egyfajta tájolója”, mely szerinte jól érzi, hogy „azok, akik következetesen azért dolgoznak, hogy Magyarországot a neki jogosan járó uniós támogatásoktól megfosszák, azok az emberek mégiscsak valamiféle normasértést követnek el”.
Tisztázni kellene a hazaárulás kérdéskörét, hiszen – mint mondta – annak megfogalmazása avíttas, „huszadik századi”. A világ sokat változott, és ma már a Magyarországot és az ország szuverenitását érintő kihívások nagyon „árnyaltak, kifinomultak lettek” és számos olyan jogintézmény és cselekmény van, melyekkel a valódi, „Magyarországnak ártó szándékokat el lehet leplezni, le lehet tagadni”.
Szerinte a problémát az okozza, hogy „nem tudjuk, hogy ennek a büntetőjogi kategóriának mi a tartalma, ugyanis a jogalkotó nagyon szűkszavúan fogalmaz”, és maga a kategória sosem lett kipróbálva a rendszerváltás után.
Emiatt nem lehet tudni, hogy erről a bírók, jogászok, ügyészek pontosan mit gondolnak, hogyan értelmezik azon paragrafusokat, melyek szerint az a magyar állampolgár követi el a bűncselekményt, „aki Magyarország függetlenségének, területi épségének vagy alkotmányos rendjének megsértése céljából külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel, vagy tart fenn” – mondta még tavaly tavasszal Lánczi Tamás.
“Soros-szervezetek” regisztrációja – az EB jogellenesnek ítélte
2017-ben szigorították először a civilek beszámolási kötelezettségét külföldi adományokról. Akkor a szabályozás úgy szólt: azoknak a szervezetnek, amelyek egy év alatt 7,2 millió forintnál több pénzt kapnak külföldről, fel kell tüntetnie/viselnie kell a „külföldről támogatott szervezet” jelzést minden hivatalos iraton és kiadványon, és taxatív felsorolással név szerint be kell számolniuk arról, hogy kik a külföldi támogatóik.
Ezt a törvényt az EU Bírósága jogellenesnek találta, 2021 júliusában ugyanakkor az egyesületeknek és alapítványoknak ezentúl fel kell tüntetniük, hogy kitől mennyi pénzt kaptak. Ezt az ÁSZ ellenőrzi.
A Stop Soros törvénycsomag egyes elemeit – az illegális migrációt támogató szervezetek társadalmi felelősségvállalásáról, a bevándorlási finanszírozási illetékről és az idegenrendészeti távoltartásról – mellyel büntetik azokat, akik illegálisan érkezetteknek segítenek menedékjogi eljárást kezdeményezni vagy tartózkodási jogcímet szerezni -az EU-joggal ellentétesnek ítélte az Európai Bíróság, mondván: csak a kérelem elbírálása után derül ki, hogy jogszerűen tartózkodik-e az illető Magyarországon, vagy olyan helyről jött-e, ahol nem jogosult politikai menedékjogot kérni. Másrészt, mint kimondták: a biztonságos tranzitország jogi intézménye sérti a közösségi jogot, mert jogellenesen teszi elfogadhatatlanná a menedékkérelmet.
Mégsem vonult ki a Soros-alapítvány Európából
A továbbiakban is támogatni fogják Ukrajnát Oroszországgal szemben. Támogatni fogják moldovai és nyugat-balkáni alapítványaikat, mivel a régió országainak lehetséges EU-tagságait létfontosságúnak tartják a térség stabilitásának megőrzéséhez.
Nem csak folytatják, hanem fokozni szeretnék az Európában élő 12 milliós roma etnikai kisebbség egyenlő bánásmódjának biztosítására irányuló erőfeszítéseiket. „És továbbra is elkötelezettek maradunk a Közép-európai Egyetem (CEU) mellett, amelyet Orbán Viktor magyar miniszterelnök zárt be Budapesten” – tudatta Alex Soros 2023 augusztusában, miután a Szabad Európa arról adott hírt: a Soros György által alapított Open Society Foundations (OSF) szinte teljesen kivonul az Európai Unióból. A döntést a lap szerint azzal indokolták, hogy az uniós intézmények és kormányok jelentős összegeket fordítanak az emberi jogok, a szabadság és a sokszínűség témáira, ezek pedig épp azok a területek, amelyeken az OSF is aktív.
A kivonulást cáfoló irásában Alex Soros tudatta: Európa továbbra is óriási stratégiai jelentőséggel bír a Nyílt Társadalom Alapítvány munkája szempontjából, a megváltozott helyzet miatt azonban változtatniuk kell a stratégiájukon. Ahogy a berlini fal leomlása után erőfeszítéseik középpontjában a közép-kelet-európai országok EU-csatlakozása állt, a 2008-as gazdasági válság után pedig előbb a brüsszeli, majd a nyugat-európai érdekeltségeiket növelték, úgy jelenleg, amikor Európában egyfajta kelet felé történő elmozdulásnak lehetünk tanúi, az OFS is inkább ezekre a régiókra kíván koncentrálni – vezette le, és Orbán Balázs nyilatkozatára utalva azt is hozzátette: „meglepő módon a magyar kormánytisztviselőnek volt igaza, amikor szkeptikusan nyilatkozott a sajtóhírről. Ez nem a finanszírozás szintjéről szól – ez a prioritásokról szól, ahogy a finanszírozás fókusza ismét a kontinens keleti részére tolódik.”
A 92 éves Soros György akkor adta át a Nyílt Társadalom Alapítvány vezetését fiának, a 37 éves Alexander Sorosnak, aki a Politico-ban tehát cáfolta, hogy távoznának. „A hírek, amelyek szerint a Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) és Soros »elhagyja Európát«, félrevezetőek. Nem távozunk” – közölte 2023 augusztus végén.
Trump esetleges visszatéréséről, és az EU-ról
Akkor Alex Soros Donald Trump esetleges hatalomba való visszatéréséről azt írta, nagyobb csapás lenne az EU-nak, mint Amerikának, az ugyanis „veszélyeztetné az európai egységet”, és „aláásná az ukrajnai háborúra számos fronton adott válaszokban elért haladást”.
Az OSF-et úgy alakítjuk át, hogy bármilyen forgatókönyvre reagálni tudjunk, az Atlanti-óceán mindkét oldalán – írta 2023-ban, azt hangsúlyozva: “Apámhoz hasonlóan én is a modern történelem egyik nagy diadalának tartom az EU-t”. Olyan országokat hozott össze, amelyek majdnem elpusztították a civilizációt, hogy közös sorsot alakítsanak ki, és segített a volt szovjet köztársaságoknak és szatelliteknek a demokrácia felé haladni. De még mindig van mit tenni. És nagyon remélem, hogy az OSF újjászervezett formájában, képes lesz segíteni az európai projektet abban, hogy teljes mértékben megvalósítsa ígéretét – hangsúlyozta Alex Soros a Politico-ban.
Orbán: amiről keveset beszéltünk
A miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádióban azt vezette le, hogy amikor 2016-ban Donald Trump először nyert, “akkor történt valami, amiről keveset beszéltünk; mi így ketten is keveset beszéltünk meg általában a magyar közvélemény, sőt az európai közvélemény is. Ez pedig az, hogy akkor a demokraták átmenekültek Brüsszelbe”.
Orbán Viktor szerint most ugyanez történik. “Soros György elvesztette a csatát Amerikában, mondhatnám Amerikát fölszabadította Donald Trump, és a csapatai most visszahúzódtak Brüsszelbe. Tehát nekünk, európaiaknak most egy nagyon nehéz időszakkal kell szembenéznünk: bevackolják magukat Brüsszelbe. És nekünk egyetlen célunk lehet, ha valóban úgy akarunk élni, ahogyan az a magyarok akarata és szándéka szerint való, hogy ki kell őket szorítani Brüsszelből. Tehát föl kell őket pakolni egy hajóra, és haza kell küldeni Amerikába. Ha ezt nem tesszük meg, akkor Brüsszel lesz az új Washington” – jelentette ki péntek reggel, azt prognosztizálva: “akkor az amerikai demokraták politikáját fogják Brüsszelben folytatni, és az ellentétes az európai emberek és a magyar emberek érdekével is. Ezért a 2025-ös évnek a legfontosabb külpolitikai célja az, hogy a Soros-birodalmat kiszorítsuk Európából, visszaszorítsuk Amerikába, majd Trump elnök úr tegyen velük, amit jónak lát, és Magyarország – amelyik mindig is nyíltan vállalta ezt a konfliktust – valószínűleg lesz az első ország, amelyik kiszorítja a Soros-birodalmat Magyarországról. Ez az én eltökélt célom erre az évre nézve”.
Mint mondta, “eljött az ideje, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba, és a magyar szuverenitást veszélyeztető külföldi hálózatokat fölszámoljuk, és hazaküldjük”
Ez komoly vitákat eredményez majd szerinte Brüsszellel, “ezeket értelmesen le kell folytatni, be kell mutatni az európai emberek érdekét, ki kell mutatni, hogy a Soros-féle hálózat európai jelenléte ellentétes az európai emberek érdekével, és utána egy határozott mozdulattal az óceán túlsó partjára vissza kell őket szorítani” – vezette le Orbán Viktor a Kossuth Rádióban pénteken.
Első kézből, közvetlenül az ATV-től szeretné megtudni a legújabb fejleményeket a legnézettebb hírcsatornáról*? Iratkozzon fel hírlevelünkre!
*(Forrás: Nielsen Közönségmérés Kft., közönségarány, LIVE adat, teljes népesség, teljes napon, 2024.01.01.-2024.10.31. között, hírcsatornák: ATV, HÍR TV, M1)