A magyar lakosság függőségi szokásait vizsgáló felmérésből az derül ki, hogy a marihuánát kipróbálók aránya 9,5%-ról, 36,9%-ra, míg a szintetikus kannabinoidokat kipróbálóké 3,2%-ról 30,9%-ra nőtt 2019 és 2023-között.
„Minden év márciusában elkészítik a világ boldogságstatisztikáját, Magyarország nagyjából a hatvanadik helyen van.” Zacher Gábor szerint a lakosság nagyon rossz mentális állapotban van, ezzel áll összefüggésben a növekvő drogfogyasztás. Azt mondta, árulkodó, hogy a szintetikus marihuána az ecstasyt megelőzve a második legnépszerűbb tudatmódosító szer lett.
„Ami pedig egyértelműen miről szól? A szegénységi droghasználatról. Erről nem nagyon merünk beszélni, hiszen a lakosság egyre nagyobb százaléka él a szegénységi küszöb alatt. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy abból a pszichoszociális gettóból, a kiszabadulás lehetősége mennyi? Hát nagyjából annyi, mint utolsó fagyinak a gyerekzsúron: semmi. Maradnak nekik a tudatmódosító szerek” – nyilatkozta Zacher.
A megkérdezett szakértő hozzátette, sokkal reménytelenebb a helyzetük a vidéken, szegény körülmények között élő kábítószerfüggőknek, mint a tehetősebbeknek.
„Egyre többfajta ellátás elérhető, azoknak, akik ezt meg tudják fizetni. Pontosan azok a leszakadó rétegek, vagy szegregátumokban élők, akik ilyen szempontból még erősebben veszélyeztetebbek, sokkal korlátozottabb mértékben tudnak segítséget kapni” – hangsúlyozta Bajzáth Sándor.
A vizsgálat alapján nemcsak azoknak az aránya nőtt 2019 és 2023 között, akik fogyasztottak már drogot, hanem azoké is, akik a felmérés időpontját megelőző időszakban, illetve az előtte lévő egy hónapban fogyasztottak kábítószert. Az is kiderül, hogy míg 2001-ben átlagosan 19,5 évesen, addig 2023-ban 18 évesen próbálták ki a drogokat. A Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója szerint ebben nagy szerepet játszik a legalizációs törekvések mellett a média is.
„A marihuánafogyasztásnál nagyon nagy szerepet játszik annak a droglegalizációs lobbinak a téves nyomása, hogy a marihuánát máshol is próbálják legalizálni. Ezek a kísérletek megbukni látszanak szinte mindenhol. A média és a többi hatás nagyon hat a fiatalokra: hogy ez tulajdonképpen nem ártalmas, nem egészségtelen” – fogalmazott Téglásy Krsitóf.
A szakértők szerint sokat ront a helyzeten, hogy a kormánynak négy éve nincs drogstratégiája, és a kábítószerfogyasztás megelőzésével kapcsolatos feladatokra szánt összeg töredéke annak, amit az európai unióhoz való csatlakozás idején fordítottak erre.