A Központi Nyomozó Főügyészség egy folyamatban lévő nyomozásában csütörtökön összehangolt eljárási cselekményeket hajt végre több helyszínen, köztük az Integritás Hatóságnál.
Azt közölték az MTI-vel, hogy a nyomozó főügyészségen bejelentésre indult büntetőeljárásban jelenleg több helyszínen – köztük az Integritás Hatóságnál – folynak „eljárási cselekmények”. Az ügyről részletesebb tájékoztatást az elsődleges nyomozati cselekmények elvégzését követően, várhatóan még csütörtökön adnak – tudatták.
A Magyar Nemzet szerint
A kormánylap, a Magyar Nemzet bővebb információval szolgál. „Úgy tudják”, az Integritás Hatóság vezetője magánéleti célokra használhatta a szervezet pénzügyi forrásait.
Arról is írnak, hogy a nyomozók a hatóság munkatársainál is tájékozódtak az ügyben.
Mi az az Integritás hatóság?
Az Integritás Hatóság autonóm államigazgatási szerv.
A Népszava korábban azt írta, az Integritás Hatóság „az EU által 2022-ben az Orbán-kormányból kikényszerített” korrupcióellenes hatóság.
A hivatalos meghatározás szerint a hatóság minden olyan esetben fellép, ahol álláspontja szerint valamely, az európai uniós források felhasználása vagy annak ellenőrzése körében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezet, ideértve a szerződéskötőt is, nem tette meg a szükséges lépéseket olyan csalás, összeférhetetlenség, korrupció és egyéb jogsértés vagy szabálytalanság megelőzésére, felderítésére és kijavítására, amely érinti az európai uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodását vagy az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, vagy ennek komoly kockázata felmerül.
A Hatóság hatáskörrel rendelkezik különösen az Európai Uniótól részben vagy egészben pénzügyi támogatásban részesülő tervezett, folyamatban lévő vagy korábbi intézkedések vagy projektek tekintetében.
Egy ügy a sok közül
Amint arról az atv.hu is beszámolt, tavaly szeptemberben egyebek mellett a „Híd a munka világába” projektet vizsgálta a hatóság.
Megállapították, hogy az Országos Roma Önkormányzat felelőtlen gazdálkodása és az akkor még Balog Zoltán által irányított Emberi Erőforrások Minisztériuma hanyagsága vezetett a „Híd a munka világába” projekt kudarcához. Az ügyben feltárt hibák miatt a magyar adófizetőknek minimum 1,3 milliárd forint kárt okozott a projekt.
Tavaly felpörögtek
2024-ben harminchárom vizsgálata volt az Integritás Hatóságnak, a folyamatban lévő ügyek 171 milliárd forintnyi uniós forrást érintenek, írta meg a Népszava szilveszter napján.
„Nagyvad még nem esett el, de nem is nyúlta le a Fidesz az Integritás Hatóságot”, fogalmazott a lap, hozzátéve, hogy „a NER egyelőre nem gondol rá igazi veszélyként, mivel a jogköre meglehetősen szűkre szabott.”
A cikkből kiderül, hogy míg 2022-2023-ban csak 15 vizsgálata volt a hatóságnak, tavaly 33-ra nőtt a szám, ebből 23 folyamatban van.
A 2023-ig lezárt vizsgálatok 57 milliárd forintot érintettek, a jelenleg folyamatban lévő 23 vizsgálatban a hatóság immáron 171 milliárdos EU forrás kapcsán vizsgálja, történt-e szabálytalanság a beszerzéseknél.
Ligeti Miklós a Transparency International Magyarország jogi igazgatója a Népszavának azt mondta, „mára bebizonyosodott, hogy a NER – szemben annyi más hatósággal – nem ejtette fogságba az Integritás Hatóságot, azaz ez láthatóan függetlenül tud működni. Ennek a szakértő szerint két oka lehet: egyrészről a mára 109 fővel üzemelő IH a szakembergárdáját javarészt a versenypiacról toborozta – maga az elnök Biró Ferenc is az üzleti világból érkezett. Ugyanakkor az is tény, hogy a NER rendszere egyelőre nem gondol az IH-ra igazi veszélyként, mivel a hatóság jogköre meglehetősen szűkre szabott.”
Megszólalt az elnök
A hatóság elnöke, Biró Ferenc tavaly áprilisban a 2023-as tevékenységüket értékelve Brüsszelben azt mondta: Az Integritás Hatóság nem tudja ellátni a feladatát, amiért létrehozták, vagyis hogy feltárja, megelőzze és kivizsgálja az uniós pénzügyi támogatások szabálytalan felhasználását.
Biró szerint a hatóság nincs felvértezve a hatékony működéshez, így a magasszintű korrupció leleplezéséhez szükséges hatáskörökkel. Ezért is tettek javaslatot a törvényalkotónak jogszabályi változtatásokra, amelyek nyomán bővülnének jogosultságaik, kötelezővé válnának a vizsgálataikat követő ajánlásaik és hozzáférnének a releváns adatbázisokhoz.
Az Európai Bizottság nyomására létrehozott Integritás Hatóság hatáskörének növelése az egyik feltétele annak, hogy Magyarország hozzáférjen a ma még zárolt uniós támogatásokhoz.