„Legfőbb törvénynek tekintem a betegek testi és lelki gyógyítását, a betegségek megelőzését.”
Az orvosi eskü ezen részletét is egyre nehezebb teljesítenie a magyar állami egészségügyben dolgozó orvosoknak. A Magyar Orvosi Kamara január 10-én tette közzé honlapján, hogyan csapódik le a szűkös állami finanszírozás a mindennapi betegellátásban. Mint írják, a gyógyítás valódi költségeit egyáltalán nem fedezi a finanszírozás, ezért a kórházak arra kényszerülnek, hogy visszafogják az ellátást.
A kamara szerint napi szinten helyez nyomást a kórházak vezetése az orvosokra, hogy válasszanak, milyen kezelést fogjanak vissza vagy állítsanak le.
Az emberek egészségén való spórolás nemcsak a morált rombolja és pszichés terhet jelent. A DK egészségpolitikusa szerint az orvos-beteg viszony kárára is válik, mert a rosszabb ellátás miatt a betegek őket piszkálják.
„Évek óta mindenki a hátán hordja az egészségügyi intézményrendszert. Alulfinanszírozva, rossz működési szabályok mellett. Amikor pedig megkérdezik az államtitkárt, hogy mit kéne tenni, akkor azt mondja, hogy két éve dolgozunk az ellátórendszer finanszírozásának a javításán” – fogalmazott Komáromi Zoltán.
A Tisza Párt egészségpolitikusa is értékelte a kamara panaszát. „Az Orbán-kormánynak fontosabb az, hogy azt mutassa, hogy minden rendben van náluk, és nem kezdenek sem személycseréket a vezetésben, sem más lépéseket, mert nem akarják feltárni a problémákat, viszont a problémák feltárása nélkül nem lehet megoldásokat találni” – hangsúlyozta Kulja András.
Nem csak a hivatásuk, a gyógyító munka kényszerű visszafogása őrli az orvosokat. A kamara szerint bár sokszor csupán 10 perc jut egy betegre, ahhoz, hogy összekapargassák a finanszírozást, akár egy órányi meg nem történt beavatkozást kell adminisztrálni.
Igaz, így is folyamatosan újratermelődik a kórházak adóssága. Pintér Sándor miniszter több mint 39 milliárd forint átcsoportosításáról döntött tavaly év végén a tartozások enyhítésére. Tavaly novemberben 117 milliárd forint volt csak a kórházak adóssága, de a kamara szerint januárra már több mint 200 milliárdra duzzadt a teljes ellátórendszer tartozása.
„Amikor a kormány azt mondja, hogy nagyon nagy összegeket tett az egészségügybe, ez igaz is meg nem is. Az igaz része az, hogy valóban az orvosi béremelések miatt jelentősen megnőtt az egészségügyben nominálértékben a finanszírozása. De ezen közben a gyógyítás egyéb költségei, azaz a dologi kiadások, ahogy mi mondjuk, a dologi kiadások finanszírozása gyakorlatilag nem változott” – mondta Rásky László.
Az Orvostechnikai Szövetség elnöke szerint alacsonyabb volt a gyógyítási eszközök áremelkedése, mint az általános infláció, tehát elvileg a kormány könnyebben követhetné a költségek emelkedését.