Orbán Viktor ma érkezik haza Indiából, ezt tudjuk, de azt előzetesen nem tette közzé, hogy szabadságra megy. Szeretném előre bocsátani, azt gondolom, hogy a miniszterelnöknek éppúgy joga van elmenni szabadságra, több hétre Indiába – akár azért, mert kedveli Vasco da Gamát – mint az országban bárkinek…
Ebben egyetértünk.
De az miért nem tartozik az emberekre, hogy a miniszterelnök szabadságra megy, különösen olyankor, amikor háborús veszélyhelyzetet hirdettek, rendeleti úton is hoznak jogszabályokat?
Februárban lesz három éve, hogy kitört a háború. Ez teszi indokolttá a háborús veszélyhelyzetet. Valamennyi európai miniszterelnök volt azóta szabadságon, ez a jog a magyar kormányfőt is megilleti. Azt még a kormánypárti szavazók táborán messze túlnyúlóan se vitatja senki, hogy a miniszterelnök sokat dolgozik, neki is szüksége van szabadságra. Hogy hol tölti a szabadságát, az pedig kizárólag rá és családjára tartozik. Ez a magánélet világa, ami a közszereplőket is megilleti.
„Olvasom, hogy mindenféle sületlenségeket hordanak össze, pedig semmi más nem történt, a miniszterelnök kivette a szabadságát” – ezt nyilatkozta a Blikknek Orbán Viktor, amikor már nyilvánosságra került indiai szabadsága. Azt üzente még, hogy makkegészséges, ne reménykedjenek a politikai ellenfelei. Nem biztosít felesleges politikai támadási felületet az ellenzék számára, hogy nem közölték előre, Orbán Viktor szabadságra utazott Indiába a családjával és ő maga fizeti a nyaralását?
A választópolgároknak akkor is van egészséges ítélőképessége, ha az ellenzék elveszítette azt. Még akik nem a kormánypártokat támogatják, azok is teljesen természetesnek tartják, hogy a miniszterelnök is kiveszi a szabadságát.
Nem Trump elnöki döntése lesz, hogy Rogán Antal lekerül a listáról – A sajtóból értesült ő és Orbán Viktor is?
A miniszterelnök miért nem szólalt meg akár a sajtófőnökén, Havasi Bertalanon keresztül arról, hogy Rogán Antalt föltette az amerikai pénzügyminisztérium a Magnitszkij-féle szankciós listára? Azért kérdezem, mert Indiából reagált a csádi puccskísérletre, és hogy Csibi Krisztina a Fidesz-KDNP jelöltje győzött az időközi parlamenti választáson vasárnap. A miniszterelnökkel Önök beszéltek Rogán Antalról, a szankciós listáról?
A miniszterelnök mindig napi rendszerességgel beszél szabadsága alatt is a miniszterekkel, most is így van ez.
És hogy reagált a hírre?
A kormányzati megszólalásokkal – aligha meglepő módon – a miniszterelnök egyetért.
Ilyen súlyú ügyben ő miért nem szólalt meg?
Szijjártó miniszter úr is és én is azonnal reagáltunk.
Lázár János miniszter is reagált és a Miniszterelnöki Kabinetiroda is, de…
Igen, a megnyilatkozások között, ha jól látom, nincs különbség. Nyilvánvaló, még az amerikai kommunikáció sem tudja azt tagadni, hogy színtisztán politikai döntés született. Az amerikaiak is elismerték, hogy semmilyen hírszerzési információ nem áll a döntés mögött, csak Soros György, illetve különböző civil szervezeteinek korrupt jelentései, amelyek jogforrásnak, vagy akár csak bizonyított tényállásnak nem tekinthetőek. Ez egy politikai boszorkányüldözés, a távozó amerikai nagykövet pitiáner bosszúja.
David Pressman már el is hagyta Magyarországot. Az amerikai nagykövet egyedül, egy személyben ezt nem tudta volna elintézni. Arról írt a Wall Street Journal korábban, hogy információik szerint hosszabb ideje készítették elő és már 2019-től mások is ott voltak a listán…
Mese!
…a döntést a Biden-adminisztráció, az amerikai pénzügyminisztérium hozta meg, – nyilván a State Department is valamilyen formában közreműködött – de David Pressman az amerikai külügyminisztériumhoz van bekötve.
Az amerikai választási kampányban a megválasztott elnök, Donald Trump több mint száz alkalommal hivatkozott a magyar miniszterelnökre. Nyilvánvaló, hogy a demokratáknál a magyar miniszterelnök és a kormány, sőt, Magyarország sem esélyese egy szimpátiaversenynek. Sajnos, a demokraták olyan amerikai nagykövetet küldtek ide, aki gyűlöli a kormányt és az országot. Ebből következik, hogy a saját demokrata közegében ő, ha magyarokkal szembeni szankciókról beszélünk, könnyen tud sikert elérni.
Gyűlöli? Mások, az ellenzék szerint a demokráciadeficitre, vagy a…
Nincs semmilyen demokráciadeficit…
… a Moszkvához való közelség, Kínához való túlzott közelség miatt bírálta a kormányt és Szijjártó Pétert.
Ezek a szintén valótlan állítások semmilyen összefüggésben nem állnak a magyar demokrácia minőségével. Az új amerikai adminisztráció Trump-Putyin találkozót szervez. Én ezért nem vádolnám az amerikaiakat Moszkvához való közeledéssel. A német kancellár nemrég hosszan beszélt telefonon Putyin orosz elnökkel, ettől nem lett Oroszország szövetségese. Ezekkel a kijelentésekkel jobb óvatosan bánni. Magyarország a magyar nemzeti érdekeken alapuló politikát és külpolitikát folytat, és nem akarunk senkinek sem megfelelni, se a korábbi, se az új amerikai adminisztrációnak. A különbség az, hogy a korábbi amerikai adminisztráció ellenségesen viszonyult hozzánk, Donald Trumppal pedig az előző négy évben is azon elv mentén, hogy mindenkinek a saját nemzete az első – America First, nekünk pedig Magyarország az első – sikerült jól együttműködni és erre számítunk a következő négy évben is.
Rogán Antal kitiltása pedig egy olyan rövid ideig tartó intézkedés lesz, amely kiváló szimbóluma marad a most távozó demokrata adminisztráció kisstílű magyargyűlöletének. Kárt, hála Istennek, most már nem tudnak tovább okozni.
A sajtóból értesültek arról, hogy fölkerült Rogán Antal a szankciós listára?
Igen.
És Rogán Antal?
Ő is, úgy tudom.
Miniszterelnök úr is a sajtóból értesült?
Feltételezem, hogy igen.
Meglepte a miniszterelnököt az amerikai döntés?
Nem. Engem sem lepett meg, mert a jelenlegi amerikai adminisztrációtól bármilyen pitiáner magyarellenes intézkedést alappal lehet feltételezni.
Miniszter úr most azt mondta, hogy rövid időn belül lekerülhet Rogán Antal a listáról. Orbán Viktornak föl kell hívnia Donald Trumpot, és elnöki döntés lesz, hogy leszedik a nevét?
Nem egy elnöki döntés lesz, ez egy pénzügyminisztériumi döntés.
Az hosszadalmas eljárás lesz?
Ez egy jogilag szabályozott eljárás, ahol – a jogállam nagyobb dicsőségére – nem a kitiltónak kell a kitiltás megalapozottságát, hanem a kitiltottnak kell a döntés megalapozatlanságát bizonyítani. Mégis úgy gondolom, hogy a kitiltás mögött álló nyilvánvaló motiváció és a bizonyítékok teljes hiánya miatt viszonylag gyors döntés születhet.
A ‘26-os választások előtt?
Belátható időn belül. Meglepődnék, ha idén ez nem történne meg.
Még egyszer: nem kell, hogy Orbán Viktor telefonáljon Trump elnöknek, hogy vegyék le a listáról Rogán Antalt?
Nem. A döntés alaptalan, vissza kell vonni. Meg kell hallgatni a republikánus elemzőket, akik megszólaltak, ők ugyancsak úgy gondolják, hogy David Pressman nagykövetként nagyon sok kárt okozott Amerikának, az amerikai-magyar kapcsolatoknak…
Valóban, David Cornstein volt amerikai nagykövet is szégyenletesnek és szörnyűnek nevezte a döntést.
Született egy döntést, ami az amerikai joggal is ellentétes. Az, hogy az amerikai állam e döntését milyen eljárásban változtatja meg, az az ő dolga.
Az európai sajtó, a Deutsche Welle és mások is azt írták, hogy ez egy, a miniszterelnöknek is szóló üzenet volt. Mi erről a véleménye?
Ennek a döntésnek két héttel az amerikai adminisztráció távozása előtt semmilyen más üzenete nincs, mint az, hogy ezek még veszíteni sem tudnak.
Az ellenzék, a DK Rogán Antal minisztériumának a megszüntetését követeli, illetve Gyurcsány Ferenc a lemondását is. Az ő miniszteri mozgásterét, befolyását, bizalmi indexét a lista befolyásolja?
Növeli. Az én szememben növeli.
Előrehozott választás és kormányátalakítás sem lesz ‘26-ig – “a mérget is bevehetik…”
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője nyilatkozta, hogy ő azt valószínűsíti, 2026. április 12-én, húsvét utáni első vasárnap lesz a parlamenti választás Magyarországon. Miniszter úr is így tudja?
Nem tudom, hogy helyes-e, hogyha én ezzel kapcsolatosan bármit valószínűsítek. A köztársasági elnök kizárólagos, ellenjegyzést nem igénylő hatásköre az országgyűlési választás napjának a kitűzése. Az alkotmány szerint a választás minden negyedik év április-május hónapjára kell, hogy essen. A politikai elemzőknek azért nincs olyan nehéz dolguk, hogy a választás időpontját valószínűsítsék, mert 2002 óta töretlen – Mádl Ferenc, Sólyom László és Áder János által hat egymás utáni parlamenti választáson is követett – gyakorlat, hogy az államfő a lehető legkorábbi időpontra írja ki az országgyűlési választásokat. Ha a köztársasági elnök úr ezt a gyakorlatot folytatni kívánja, akkor úgy van, ahogy Mráz Ágoston mondja. Ha változtatni kíván, annak sincs közjogi akadálya.
Miniszter úr szerint sem lesz előrehozott választás? Magyar Péter és Gyurcsány Ferenc ezt követelik.
Nem lesz.
Kormányátalakítás lesz a 2026-os választásokig?
Nem.
Bevehetjük a mérget?
Egészen nyugodtan.
Sulyok Tamás köztársasági elnök kitölti a mandátumát?
Természetesen, a kérdés csak az, öt- vagy a tízéves lesz a mandátum, hiszen a köztársasági elnök egy alkalommal újraválasztható.
Sokan nem ismerik, hibázik is, családi legendárium, Koszovó térképe, párizsi hotelfoglalás az olimpia idején…
Köztársasági elnök úr kiemelkedően látja el a feladatát. Csak a tétlenek azok, akik nem követnek el életükben egynél több hibát, de ami nem az ő felelőssége, azért nem méltányos őt hibáztatni. Minden köztársasági elnöknek megvan a saját szerepfelfogása. A köztársasági elnök minden eddigi megszólalása, ünnepi beszéde emelkedett volt, törekedett a pártpolitika felett állva a nemzet egységét megtestesíteni.
A karácsonyi is?
Igen.
Azért kérdeztem, hogy kitölti-e a mandátumát, mert az egyik elemző azt írta, kormánykörökből azt hallotta, fontolgatják a félprezidenciális rendszerre való áttérést. Magyar Péter pedig hétfő este ezt állította. Mindezt Havasi Bertalan hírlapi kacsának minősítette.
Ez egy újabb példa arra, hogy ha valaki nem akarja, hogy Magyar Péter megtévessze őt, akkor helyes azt feltételezni, hogy általában hazudik.
Azt tudjuk, mi volt a véleménye a Menczer-Magyar “vitáról”, a Fidesz kommunikációs igazgatójának a fellépéséről. De Sulyok Tamás helyesen tette, hogy államfőként reagált Magyar Péter Facebook-posztjára, “primitíven arrogáns hergeléssel” vádolva, és kikérte magának, hogy a Tisza elnöke kioktassa az alkotmányos feladatait illetően?
Az államfő válasza tényszerű volt és visszafogott is – különösen a válaszra okot adó megnyilvánuláshoz képest.
Megszólalt egy Mandiner-interjúban Trócsányi László volt igazságügyminiszter is, méltatta mint jogászt Sulyok Tamást. Ő azt is mondja: “Sulyok Tamás az Alaptörvény szellemében cselekszik. Ha hallgatna azokra a hangokra, amelyek felszólítják, hogy bizonyos politikai kérdésekben nyilvánuljon meg, kilépne az Alaptörvényben neki biztosított szerepköréből”. Azzal nem lépett ki, hogy reagált – és azokkal a szavakkal – Magyar Péterre?
Trócsányi professzor pontosan fogalmazott, amikor kiállt Sulyok Tamás és általánosságban az elnöki hivatal méltósága mellett. A köztársasági elnök pártpolitikai kérdésekben nem nyilvánult meg és feltételezem, hogy nem is fog, ez azonban nem jelenti azt, hogy méltatlan és megalapozatlan vádakra és támadásokra ne lenne kénytelen válaszolni.
Azt sem róják fel a köztársasági elnöknek, hogy karácsonykor mondott beszédet, és nem újévkor, szilveszterkor? Ezzel teret adott Magyar Péternek az újévi beszédre, és hogy az előrehozott választások témáját exponálja.
A köztársasági elnök belátására van bízva, hogy karácsonykor beszél vagy szilveszterkor. Egy szabad országban bárki bármikor megszólalhat.
“A Tisza nemcsak a ’26-os győzelmünk garanciája, de még a ’30-as Fidesz-sikeré is”
“Kipukkadt a lufi”? – most is ezt mondja, mint tavasszal, amikor Magyar Péter nyilvánosságra hozta a hangfelvételt, amelyen feleségével, Varga Judit volt igazságügyi miniszterrel beszél a Völner-Schadl-ügyröl? Most is így látja, amikor a felmérések szerint a Tisza népszerűsége rendkívül magas – jóval magasabb a milliósnál is a szavazótábora?
Annál jobban nem járhattunk, mint hogy az ellenzék legmélyebb morális válságában van másfél évvel a választások előtt, a legerősebb párt vezetője pedig bolond. Bár a választási győzelem alapja a kormányzati teljesítmény, ez a helyzet szerintem előnyös a kormánypártnak. Azoknál a közvélemény-kutatóknál, akik valóban mérnek és nem pedig politikai igényeknek és megbízatásnak akarnak megfelelni, elég tetemes a Fidesz előnye.
A kormányhoz közeli közvélemény-kutatóknak a Századvégnek és a Nézőpont Intézet méréseinek hisz? Látott belső méréseket?
Én azoknak hiszek, akik mérnek, és nem pedig hamisítanak.
Ez súlyos állítás.
A tavalyi évben volt egy nagymintás országos kutatás, úgy hívták, európai parlamenti választás, amikor a kormánypártok nemcsak győztek, de többen tiszteltek meg bennünket a bizalmukkal, mint a második, a harmadik és a negyedik helyezett együttvéve.
Az több mint fél éve volt…
Vasárnap pedig volt egy időközi választás egy parlamenti egyéni választókerületben Dombóváron, ahol nagyobb arányban nyertünk, mint 2022-ben, ugyanitt. Ez az eredmény magáért beszél. Hogy a Tisza Párt el sem mert indulni, az is.
Miniszter úr volt államtitkára, az októberben elhunyt Potápi Árpád hétszer nyerte meg ezt a választókörzetet, és utoljára 60 százalék fölötti eredménnyel.
A ’22-es választáson a valaha volt legjobb szereplését mondhatta magáénak a Fidesz, sőt soha egyetlen párt olyan mértékű bizalmat, szavazati arányt és szavazatszámot nem ért el a rendszerváltoztatás óta, mint mi akkor. De 64 százalékot meg akkor sem értünk el ebben a választókerületben. És a részvétel is időközi választáson átlag felettinek minősül, 34 százalék volt.
Veszprémben, illetve Tapolcán 2015-ben 40 százalék fölötti volt a részvétel, de Koncz Zsófia győzelménél is Szerencsen.
Nem ez volt a legmagasabb részvétel, de szerintem sokan emlékeznek még rá, hogy azért kellett eltörölni az időközi választásokra korábban irányadó 25 százalékos érvényességi küszöböt, mert rendszeresen ezt sem érte el a részvétel. Több mint harminc egyéni választókerületben volt időközi parlamenti választás a rendszerváltás óta, ez a kilencedik legmagasabb részvételi arány.
Visszatérve Magyar Péterre, miniszter úr egy Kormányinfón április 11-én – Magyar Péter színre lépéséről akkor szólalt meg először – azt mondta, amikor kérdeztem: “ami történik, ahhoz nincs közöm, de ha lenne, akkor nagyon sokan hálásak lehetnének nekem, ezt jól jegyezze meg mindenki”.
A helyzet nyilvánvaló. Az ellenzék ma olyan kínálatot tud csak az emberek felé felmutatni, amiből még azok közül is sokan nem kérnek, akik a kormány tevékenységével elégedetlenek.
Amit válaszolt, azt jelenti, hogy Magyar Péter ellen könnyű választást nyerni?
Eredményt hirdetni majd jövő tavasszal lehet. A kormányzati munka megítélése egy kormánypárt esetén döntő. De természetesen a választható alternatívák minőségének is van jelentősége.
Ebből a szempontból az én véleményem, hogy a Tisza nemcsak a ’26-os győzelmünk garanciája, de még a ’30-as Fidesz-siker is benne van.
Ez nem egy „wishful thinking”?
Ez az őszinte véleményem. Volt egy időközi választás vasárnap, volt egy országos választás tavaly júniusban, és vannak közvélemény-kutatások, amelyek ugyanezt az eredményt mutatják.
Más közvélemény-kutatások meg teljesen mást mutatnak, azt, hogy utcahosszal vezet a Tisza a Fidesz előtt.
Iowaban egy demokrata napilap a választások előtti napon közölte, hogy Kamala Harris 3 százalékkal vezet az államban. Trump másnap 13 százalékkal nyert. Tudomásul kell venni, hogy a közvélemény-kutatást is lehet politikai fegyverként manipulációs szándékkal használni. Szerintem nem hatékony, de fegyver.
Miniszter úr most Magyar Péterről nagyon súlyos, perképes állítást tett, azt mondta, hogy bolond? A Facebokon egy kommentben is azt írta: „Kedves ápolók! Én szóltam, elmebeteg!”Feltételezem, ott lépte át előtte Magyar a vörös vonalat, amikor a miniszterelnökre tett célzást…
Igen. Meg kell nézni, mire reagáltam ezt. Amúgy pedig épeszű ember nem veszi fel a feleségével folytatott négyszemközti beszélgetéseit és nem rohan vele az ügyészségre feljelentést tenni.
De “bolond”? Legutóbb náci besúgókhoz, kommunista házmesterekhez hasonlította. Miniszter úr emlékszik arra, hogy ő ilyen dehonesztáló jelzőkkel illette volna? Az interjúiban Magyar Péter rendre arra utal, hogy Gulyás Gergely tisztességes és korrekt.
Nem tartozom hálával egy a közpénzek iránt már átállása előtt is jelentős érdeklődést mutató árulónak azért, hogy a hazugságcunamijának – egyelőre – nem tette részévé személyes tisztességem megkérdőjelezését. Amúgy sincs nagy jelentősége annak, amit Magyar Péter mond, mert bármikor képes az ellenkezőjét is állítani. Csak elismételni tudom, ami tényszerűen igaz: amíg beszéltünk Magyar Péterrel sok vitánk volt, és volt, amiben egyetértettünk. Az, hogy ő bolond, az utóbbi kategóriába tartozott.
Ezt ő mondta magáról?
Ebben egyetértés volt közöttünk.
“Bolondokkal lehet barátkozni, árulókkal hiba”
Húsz évig volt miniszter úrnak a barátja…
Bolondokkal lehet barátkozni, árulókkal hiba.
Azt tudta, hogy színre fog lépni és politikus lesz?
Nem.
Ő azt nyilatkozta Kéri Lászlónak, hogy ’23 novemberében négyszemközt vacsoráztak, és ő már akkor azt mondta, hogy ezt így nem bírja tovább, ebből kiszáll és beszélni fog…
Ez mind nem igaz. Ezért mondom, hogy Magyar Péter általában hazudik. Figyelmébe ajánlom azt a videofelvételt, ahol Magyar Péter a negyedik kétharmados győzelmünk után, 2022-ben a választás estéjén ünnepel a volt feleségével.
Miniszter úr a Partizánból értesült arról, hogy Magyar Péter kiszállt és beszél?
Magyar Péter kizárólag anyagi okokból váltott oldalt. Mert amíg minimális munkával nagy pénzeket tudott keresni, addig neki kiváló volt a Fidesz. Amikor ez megváltozott, akkor kezdett fenyegetőzni.
Akkor erről tájékoztatta a miniszterelnököt? Hogy Magyar Péter veszélyt jelenthet… Jelezte, hogy Magyar Péter asztalt borít, vagy színre lép?
Magyar Péter még egy évvel ezelőtt is azt hazudta a Partizánban, hogy nem lép politikai pályára, majd politikai pályára lépett. Utána azt ígérte, hogy semmiképpen nem lesz EP-képviselő, majd az lett. Végül azt mondta, hogy el kell törölni a mentelmi jogot, most pedig brüsszeli megbízói kegyét keresve kapaszkodik a mentelmi jogába, hogy lopás miatt ne kelljen bíróság elé állnia.
Nagy Márton egy fórumon azt mondta Matolcsy Györgyről – akire sokáig, mint az atyai mentorára tekintett -, hogy „mi már soha nem leszünk jóban”. Miniszter úr el tudja képzelni, hogy még leülnek valaha négyszemközt vacsorázni Magyar Péterrel vagy beszélnek közvetlenül?
Kizárt. Magyar Pétert árulónak tartom. Ráadásul, nem minden áruló brüsszeli ügynök, de minden brüsszeli ügynök áruló is. Magyar Péter az utóbbi kategóriába tartozik.
Ügynök? Ezt ő nyilván visszautasítaná. És hétfőn szavazásra bocsátotta, hogy lemondjon-e EP-mandátumáról.
Ő azt állította, hogy semmiképpen nem veszi át az európai parlamenti képviselői mandátumát. Hazudott, átvette. Majd saját híveivel próbálja jóváhagyatni a hazugságát. Közben kapaszkodik abba a mentelmi jogba, aminek az eltörlését ígérte.
Orbán Viktor a karácsony előtti Kormányinfón azt mondta az ATV kérdésére, hogy soha nem fog vitázni olyanokkal, akiknek „a gazdája Brüsszelben van”. Miniszter úr politikusként kiállna szakmai vitára Magyar Péterrel, a választások előtt?
Egyetértek a miniszterelnökkel. Ráadásul a Tisza Párt és Magyar Péter nemcsak az agresszivitást tette a közélet részévé, de sosem gondoltam, hogy Gyurcsány Ferencet valaki hazugság ügyében sarokba szoríthatja, vagy versenyre kelhet vele.
„Novák Katalin és Varga Judit előtt is aktív évtizedek állnak még, ezért nem tudok és nem akarok jósolni”
A kegyelmi ügynek mi a tanulsága az Önök számára?
Az, hogy a közéletben minden pillanatban maximálisan észnél kell lenni, mert egyetlen rossz döntés is nagyon káros lehet és derékba tud törni kiváló politikai életutakat.
„Ha történelmi távlatból értékeljük majd az eseményeket, lehet, hogy azt fogjuk mondani, hogy a ‘26-os választás itt dőlt el a javunkra. A kegyelmi ügy tehát akkor mégiscsak pozitív hatású volt, ha Magyar Pétert ennek köszönhetjük” – ezt mondta karácsony előtt a Napi aktuálisban. Ez mit jelent pontosan?
Ugyanazt, amit a magyar ellenzék esélyeiről mondtam.
Soha sem tagadta, hogy barátságban maradt Novák Katalinnal és Balog Zoltán püspökkel. Miniszter úrnak elmondta Novák Katalin, miért írta alá a kegyelmi kérvényt?
Nekem is ugyanazt mondta, amit lemondásakor a nyilvánosság előtt is: az volt a véleménye, hogy az illető ártatlan. Tévedett, rosszul ítélte meg az ügyet és különösen döntésének az üzenetét. Ezért vállalta a felelősséget és lemondott.
Ez az indoklás? Ön szerint a kegyelmi botrány nyugvópontra került?
Mi történhetne még ebben az ügyben? A politikai felelősséget vállalni kellett, és ahogy a jobboldalon szokás, Novák Katalin és Varga Judit is ezt tették példamutatóan.
Orbán Viktor Novák Katalinról és Varga Juditról az M1-nek adott interjújában karácsony elött azt mondta: két politikai világsztárról beszélünk, méltatta a diplomáciai teljesítményüket is, hogy el tudták adni külföldi a magyar jogállamisági, családpolitikai teljesítményeket. Ő csak kapkodta a fejét, „milyen sebeket kaptunk, hogy elveszítettük őket”. „De nincs mit tenni, a politika az egy könyörtelen világ, csinálsz egy marhaságot, amit nem is tudsz megmagyarázni, a saját közönséged meg végképp nem érti az egészet”, hogy történhet, hogy „egy pedofil ügybe oldalról valahogy belekeveredett ember, hogy kaphatott kegyelmet”, hiszen a kormány a gyermekek, családok védelmére esküdött fel…
Nincs ellentmondás a miniszterelnök, illetve az általam elmondottak között.
Szájer József számára, mint múlt ősszel kiderült, van visszatérés a nyilvánosságba, a közéletbe. Novák Katalin és Varga Judit számára van visszatérés a politikába?
Novák Katalin és Varga Judit előtt is aktív évtizedek állnak még, ezért nem tudok és nem akarok jósolni. Mindkettejük munkája – különösen a családpolitikában, illetve az uniós kapcsolatainkban – értékes volt. Ugyanakkor a kérdése az esetleges visszatérésről nem időszerű. Ráadásul egyikük sem tervez ilyet.
Trump-beiktatás: Orbán Viktornak nem kell ott tülekednie Washingtonban
Orbán Viktor miért nem lesz ott január 20-án a Trump-beiktatáson Washingtonban? Hszi Csin-ping kínai elnököt meghívta, Zelenszkij ukrán elnököt hivatalosan nem, de nem bánja, ha ott lesz…
A szokásoknak megfelelően Takács Szabolcs nagykövet képviseli Magyarországot.
Havasi Bertalan szerdán közölte, hogy Donald Trump beiktatása napján, január 20-án Orbán Viktor egy budapesti rendezvényen tart előadást, azaz, nem lesz ott Washingtonban. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök sajtótájékoztatón erősítette meg, hogy meghívták, és tervei szerint ott lesz a beiktatáson. A miniszterelnök miért nem lesz ott? Meghívták?
Egy kormányfőnek akkor van értelme Washingtonba utazni, amikor az új amerikai vezetéssel érdemben tárgyalni lehet. A beiktatás napja semmiképpen nem ez a nap, az elsősorban az amerikai belpolitika eseménye. Orbán Viktor elég régi szövetségese Donald Trumpnak ahhoz, hogy nem kell a beiktatás többezer résztvevője között tülekednie azért, hogy saját fontosságát vagy az új elnökhöz való közelségét demonstrálja.
Trump győzelme és hivatalba lépése kapcsán Orbán Viktor azt nyilatkozta, „nagy reményeket fűz az amerikai elnökkel való kapcsolatukhoz, egy nagyon komoly gazdasági együttműködési csomagot fogadhatnak el rövid távon” – a kettős adóztatás tilalmáról, a vízummentességről és az amerikai befektetésekről – ők a korábbi 2. helyről a 4.-re csúsztak vissza. Trump – ha tárgyalnak Orbán Viktorral – feltételül szabhatja a magyar kérések teljesítéséhez a honvédelmi-katonai kiadásunk 5 százalékra emelését, mint a NATO-tagságunkból fakadó kötelezettséget?
Nem. Az Egyesült Államok is valamivel a GDP 3 százaléka fölött költ honvédelemre. Olyan elvárást megfogalmazni NATO-szövetségesek között biztosan nem fognak, amit egyetlen NATO-tagállam – Amerikát is ideértve – sem teljesít.
Trump nyilván lojalitást vár a számára fontos kérdésben. Orbán Viktor kér „derogációt”? A magyar gazdaságnak „egy tüdőlövés” lenne az 5 százalék, már a mostani 2 százalékkal is – 1700 milliárd forint a „békeköltségvetésből” – vért izzadunk.
Hosszú távon – ahogyan a miniszterelnök is elmondta – nem zárható ki megállapodás a honvédelmi ráfordítások növeléséről, de ez csak ütemezetten valósulhat meg és szerintem az 5 százalék irreális. A NATO egy közösség, ahol egyhangú döntéshozatal van. Azt már Duda lengyel elnök is kezdeményezte, hogy a két százalék legyen inkább három. De itt óriási pénzekről beszélünk. Nem is biztos, hogy a pénzügyi oldalról érdemes a kérdést megközelíteni. Az amerikaiaknak határozott álláspontja van: Európa a saját védelmében vállaljon nagyobb részt. Ezt már az Obama-adminisztráció is mondta, és mi ezzel mindig egyetértettünk. Ami miatt most Európa nyitott többet költeni a hadseregére az az orosz-ukrán háború. Nem tudjuk, hogy ez megváltozik-e, hogyha véget ér a háború. Nem látjuk, milyen biztonsági garanciákat fog adni a NATO, illetve az Egyesült Államok Ukrajnának. Ezek mind olyan kérdések, amelyek idő előttiek, és a megállapodás nem magyar-amerikai keretek között, hanem NATO-keretek között történhet meg. Ha nincs elhúzódó közvetlen háborús fenyegetettség, akkor én a 3 százalék feletti célkitűzést nem látom reálisnak.
Ha az amerikai elnök január 20-a után Európáról akar tárgyalni, kit kell, hogy fölhívjon, Orbán Viktort, Giorgia Melonit vagy Macront?
Vélhetően ezek a nevek vannak az ő fejében, ha Európára gondol. Valószínűleg a személyes viszonya a magyar miniszterelnökkel a legjobb, hiszen mi mindig kitartottunk Trump mellett, akkor is, amikor egyedül voltunk ezzel. Ez nem változtat azon, hogy Franciaország és Olaszország is nagyobb ország, mind lélekszámukat, mind gazdaság erejüket tekintve és ezeknek is van jelentősége.
Lezárult Orbán Viktor békemissziója? „Van aki nagyobb súllyal továbbviszi”, Trump elnök
A miniszterelnök békemissziója sikeres volt?
Rendkívül sikeres volt.
Brüsszel csak bírálta. Tűzszünetet nem sikerült karácsonykor…
Ezelőtt fél évvel, aki Európában azt mondta, hogy béke kell, arra úgy tekintettek, mintha háborús bűntettet követett volna el. Ehhez képest ma az ukrán elnök is arról beszél, hogy milyen békét lehet kötni. Nem gondolom, hogy a magyar uniós elnökség önmagában lett volna ilyen sikeres. Az amerikai választók is kellettek hozzá, és miután Donald Trump a miniszterelnökkel folytatott többszöri egyeztetés után – nem tudom, ennek köszönhetően-e, de mindenképpen ezen egyeztetések után – ugyanazt képviseli az orosz-ukrán háborúban, mint amit a magyar kormány évek óta képvisel. A békemisszió is komoly megerősítést nyert amerikai oldalról. Igazunk lett.
Tény, hogy a Mar-a-Lagóban tartott sajtótájékoztatóján Trump azt mondta, nem támogatja Ukrajna NATO-tagságát, mert az harmadik világháború veszélyét jelentené, és hogy valamikor Joe Biden azt mondta neki: Nem, Ukrajnának csatlakoznia kell a NATO-hoz. Ezzel lezárult Orbán Viktor békemissziója?
Úgy látom, hogy most van olyan, aki ezt a lehető legnagyobb súllyal tudja tovább vinni, és az Egyesült Államok kormánya és elnöke. Természetesen, mi továbbra is mindent megteszünk a fegyvernyugvásért.
Január 20-a után Trump ha 24 órán belül nem is, mennyi idő múlva tud békét teremteni?
Nem vagyok jövendőmondó, de reális, hogy több háborús karácsonyunk már ne legyen.
Közvetítői szerepben az Egyesült Államok és az Európai Unió között szüksége lehet Trumpnak Orbán Viktorra? Vagy „az erős, nagytestű amerikai cowboyok” pontosan el tudják mondani maguk is, hogy mit kérnek, akár az Európai Unió felé, akár Moszkva, Putyin felé?
Meglátjuk. A politikának mindig is volt és lesz is egy informális világa. Ebben az informális világban a magyar miniszterelnök szava az új amerikai adminisztrációnál sokat számít, de ezt mi a magyar érdekek érvényesítésére és képviseletére akarjuk használni. Az, Európai Unió kér-e ilyen szívességet tőlünk, alakul-e olyan helyzet vagy alkalom, amikor ezt nem csak Magyarország javára, hanem az Unió javára is hasznosítani kell, ezt meglátjuk, ez nem elképzelhetetlen.
“Trump-Orbán találkozó biztosan lesz” a Fehér Házban
Támogatni tudja a magyar kormány Donald Trump ötletét, hogy Grönland kerüljön az Egyesült Államokhoz vagy Kanada?
Van egy világos nemzetközi jogi helyzet, arra is vannak szabályok, hogy hogyan lehet ezen változtatni – összhangban a nemzetközi joggal.
De a megválasztott amerikai elnök már nyilatkozott arról, hogy kész a katonai és gazdasági nyomásgyakorlásra is, bár a dánok jelezték: Grönland nem eladó. EU- és NATO-tagországokról van szó, ez nem súlyos szuverenitási kérdés?
Nem tudunk jósolni, várjuk meg, hogy az új amerikai adminisztráció mit tesz, nincsenek még hivatalban. Ha katonai erővel akarja a célját elérni, az szuverenitási kérdés, ha szerződéses megállapodással, akkor az legitim.
„Galapagos-szigeti kihalófélben lévő hüllők” – a miniszterelnök így írta le az Európai Néppártot, Brüsszelt. Nem érzik az új realitást – mint ő -, hogy Donald Trump „a Nyugat lelkéért küzd”, és ez egy nagy civilizációs küzdelem. A magyar kormány nem tesz fel mindent egy lapra, Orbán Viktor és a Trump elnök közötti jó viszonyra?
Az biztos, hogy a migráció, a genderőrület és a béke ügyében ugyanazt gondoljuk és nagyobb támogatást nehéz elképzelni annál, minthogy hétfőtől ezekben az ügyekben a Fehér Ház is ugyanazt képviseli, mint a magyar kormány. Félreértés ne essék, nincs az kőbe vésve, hogy mi az új amerikai adminisztrációval mindenben egyet fogunk érteni. Bizonyára lesznek pontok, ahol nem így lesz. Ezért jó, ha egy kormánynak van világos elképzelése a saját nemzeti érdekeiről és azok érvényesítéséről. Számukra Amerika az első, nekünk meg Magyarország. Épp David Cornstein nagykövet időszaka a jó példa arra, hogy ezen az alapon állva óriási eredményeket lehet elérni. Hogy demokrata nagykövetet is mondjak: Colleen Bell is a mindkét ország számára előnyös együttműködést keresők közé tartozott. Nem az a célunk, hogy mindenben egyetértsünk az amerikaiakkal, hanem hogy ahol egyetértünk, ott tudjunk a két ország érdekében a nyilvánvaló nagyságrendbeli különbségek ellenére hatékonyan együttműködni.
Egy Trump-Orbán találkozóra idén kap meghívást a miniszterelnök a Fehér Házba?
Trump-Orbán találkozó biztosan lesz.
Fél éven belül?
Belátható időn belül. A miniszterelnök Clintonnal, Bushsal és Trumppal is találkozott már a Fehér Házban, Magyarország számára a legjobb hír, hogy most újra Trump elnökkel fog.
Ha lezárul a békemissziója, Putyinnal akkor is a rendszeresek lesznek a találkozók? ’25-ben Orbán- Putyin találkozó is lehet?
Egyelőre nincs az orosz elnökkel való találkozónak tervezett időpontja.
EU-források? “Mindent készek vagyunk megvétózni, ha ez az ország érdeke”
Az uniós források kifizetését is ahhoz a reményhez fűzik, hogy Trumppal jó Orbán Viktor kapcsolata, ezért ez is felgyorsulhat?
Nem, ezt én túlzásnak tartom. Szerintem az uniós forrásokat azért kell, hogy megkapjuk, mert ez nekünk jár.
A miniszterelnök szerint az ember “a zsebkendőjét veszíti el”, uniós forrásokat nem, és van eszköze a nemzeti érdek érvényesítésére Brüsszelben. A vétó?
Több ponton is van lehetőség. Az Unió következő hét éves költségvetését egyhangúlag lehet csak elfogadni.
Ez nem csak ‘26-ban lesz aktuális?
Nem, mert a tervezetet már nyáron az Európai Bizottságnak nyilvánosságra kellene hozni.
Orbán Viktor nyáron megvétózza ezt a tervezetet?
Az Európai Unió működéséből adódóan hosszabb viták lesznek.
Mindent készek vagyunk természetesen megvétózni, ha ez az ország érdeke.
Nem ez a célunk, egyelőre ott tartunk, hogy a lehívott uniós források tekintetében Magyarország a legjobbak között van. Előfinanszírozás van, a számlákat kiküldjük Brüsszelbe és ők fizetnek. Tehát különösebb aggodalomra nincs ok, van bőven szabad és lehívható forrás, és az a célunk, hogy ami még nem elérhető, azt is megszerezzük.
Az EU 2021-27 közötti hétéves költségvetéséből kohéziós forrásként 21,7 milliárd jár Magyarországnak, plusz az agrárforrások. 10,2 milliárd eurót jóváhagytak Ursula von der Leyenék 2023 decemberében Magyarországnak, de ebből 2024 decemberéig csak 1,8 milliárd érkezett meg (510 millió euró az előleg rész, ami automatikusan jár). A 6,3 milliárd Brüsszel által befagyasztott keretből pedig ütemezetten 1, 04 milliárd eurót már elveszített Magyarország, 400 milliárd forint, óriási pénz…
Valóban pontosan fogalmazott a miniszterelnök, hogy zsebkendőt lehet elveszíteni, nem uniós pénzt. Magyarország számára pillanatnyilag mintegy 13 milliárd euró elérhető.
Az Európai Bírósághoz kell fordulni azért, hogy ne veszítsünk forrást, vagy külön megállapodás kell a Bizottsággal?
Nem. Mi mindent teljesítettünk.
Vannak határidők, nem? És már elveszítettük…
Nem, még egyszer: mi mindent teljesítettünk, az Európai Bizottságnak kellene azt mondani, hogy ezt ők is teljesítésnek tekintik. Néhány ügyben egyszerűen csak nem reagálnak, míg néhány ügyben azt mondják, hogy még további dolgokat kérnek, amiket korábban nem kértek. Ezt nem érdemes jogi vitának tekinteni, mert a jog a Szovjetunióban nagyobb jelentőséggel bírt, mint az Európai Unióban. Nyers politikai akarat, az számít. Ha akarják, odaadják a fennmaradó pénzt, ha nem akarják, akkor ki kell kényszeríteni.
A Covid miatti uniós helyreállítási pénzeknél – ez összesen 10,4 milliárd euró külön forrás Magyarországnak – 2026-ig megvalósulási terv kell, hogy ne veszítsük el ezt is.
Vagy kell, vagy nem kell.
Ez a brüsszeli szabály…
De miután rendkívül rosszul áll az uniós helyreállítási alapnak a pénz lehívása a másik 26 tagállamban is, ezért van egy erős lobbi, hogy a 2026-os határidőt hosszabbítsák meg. Ezek tehát mind nyitott küzdelmek. Egyet tudunk ma mondani, hogy ami pénzre nekünk az Európai Unióból az idei költségvetésben szükség van, az mind rendelkezésre áll, és ez így van a jövő évben is. 26-ban legkésőbb le kell zárni a vitás kérdéseket. Ez csak politikai kérdés, nem jogi. Magyarország szabadabb és demokratikusabb, mint az EU vagy mint a tagállamok többsége.
A háború, a gender és a migráció ügyében nem bégetünk együtt az európai kórus hangadóival, ezért Brüsszelben utálnak minket.
Giorgia Meloni egyik identitásnyilatkozatából – Giorgia vagyok, nő vagyok, anya vagyok, olasz vagyok, keresztény vagyok! – rap videót is csináltak – mégis megkapta az EU pénzeket.
Ő a brüsszeli, uniós álláspontot képviseli a háború kérdésében.
A Rothschild vállalat képviseli a magyar kormányt a 200 millió eurós migrációs gigabírság és a napi egymillió eurós uniós büntetés ügyében?
Nem, egy angol ügyvédi irodával tárgyalunk.
400 milliót euró, amit a békeköltségvetésből ki kell fizetni, nagyon sok…
Ennél csak az kerülne többe, hogyha migránsok százezrei lennének itt, tönkre téve az országot, a közbiztonságot, örökre megváltoztatva az elmúlt évszázadok szerves fejlődésének eredményeként kialakult politikai nemzetet. A Bizottság ezeket a pénzeket be akarja hajtani rajtunk, de a végén mi fogjuk a Bizottságon.
Miniszter úr ezt mire alapozza? Eddig az összes pert az Európai Bíróságon elveszítette a kormány.
Nem peres úton lehet a Bizottsággal eredményre jutni, hanem akkor, amikor alkupozíciónk van.
Zsarolás?
Ők zsarolnak bennünket.
Vagy újra kimegy a miniszterelnök az EU-csúcson kávézni?
A zsarolás egyelőre csak Brüsszel oldaláról tapasztalható, mi eddig a lojális együttműködés szellemében járunk el.
Nem tett újévi fogadalmat
Visszanézve 2024-re, mit tart a legfontosabb eseménynek?
A belpolitikában a 10 százalékos reálbéremelést, a nemzetközi politikában Donald Trump megválasztását.
Tett újévi fogadalmat?
Nem.