A Politico elemzése szerint Herbert Kickl, az osztrák szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) vezetőjének kancellári esélyei az Európai Unió évtizedek óta fennálló politikai „cordon sanitaire”-jének végét jelzik. A tűzfal, amely korábban megakadályozta a populista politikai erők hatalomba kerülését, mára összeomlott, és az EU vezetői most inkább passzívan szemlélik a szélsőjobboldali politika térnyerését.
A cikk szerint Kickl radikális nézetei – például a második és harmadik generációs bevándorlók „visszatelepítésének” támogatása – ellenére az EU vezetői nem terveznek érdemi tiltakozást. Egy uniós diplomata, akit a Politico névtelenül idézett, úgy fogalmazott:
„Mosolyognak majd, amikor lefotózzák velük? Valószínűleg nem. De ennyi lesz a tiltakozás mértéke.”
Orbán Viktor, mint precedens
A Politico szerint Kickl várható fogadtatása az EU-ban szorosan összefügg Orbán Viktor magyar miniszterelnök példájával. Orbán többször is szembement az unió alapértékeivel, de komoly következmények nélkül politizálhat tovább. A cikk emlékeztet arra, hogy 2024-ben Orbán Moszkvába látogatott Vlagyimir Putyinnal találkozni, éppen amikor Magyarország átvette az EU Tanácsának soros elnökségét. Az EU reakciója csupán annyi volt, hogy Magyarország nem rendezhetett meg egy védelmi találkozót – ennél szigorúbb intézkedésre nem került sor.
A Politico megjegyzi, hogy az Európai Bizottság jogállamiságért felelős biztosa, Michael McGrath még arra is utalt decemberben, hogy Magyarország számára „soha nem késő” visszatérni az EU szabályrendszeréhez. Ez a hozzáállás jól mutatja, hogy az EU pragmatikusabbá vált a populista vezetőkkel való kapcsolattartásban.
A populizmus térnyerése az EU-ban
A Politico szerint a populista vezetők egyre nagyobb számban jelennek meg az EU Tanácsában, ami jelentős változásokat hozhat az unió politikai dinamikájában. Míg korábban, például Jörg Haider osztrák politikus esetében, az EU szigorú intézkedésekkel próbálta elszigetelni a populistákat, mára ez a megközelítés háttérbe szorult.
A cikk rámutat, hogy a populista erők erősödése nemcsak az uniós szintű politikában, hanem a tagállamokon belüli együttműködésben is tetten érhető. Az Európai Parlamentben például az Európai Néppárt (EPP) több kérdésben együtt szavazott szélsőjobboldali frakciókkal, ami korábban elképzelhetetlen lett volna.
Pragmatizmus a morális szempontok helyett
A Politico által idézett uniós diplomaták szerint az EU-ban a populista politikai vezetők megjelenésére adott reakciók egyre inkább a pragmatizmus és a gyakorlatiasság irányába tolódnak el. „Melyik országban nincs már jobboldali populista vezető, akivel számolni kell?” – tette fel a kérdést az egyik forrás.
A Politico elemzése szerint Herbert Kickl és Orbán Viktor előretörése azt mutatja, hogy az EU számára a populista vezetők kezelése immár nem a morális elvek, hanem a politikai realitás kérdése. Európa tűzfala leomlott, és a kontinens új politikai korszak elé néz.