Vitézy Dávid közlekedési szakértő, korábbi államtitkár szerint a Lázár János által bejelentett vasúti intézkedéscsomag nem tartalmazza a korábban ígért átfogó vasútfejlesztéseket, helyette kisebb, látszólagos problémamegoldásokra fókuszál. A Podmaniczky Mozgalom vezetője úgy véli, hogy a magyar közlekedéspolitika jelenlegi iránya nélkülözi a hosszú távú víziót, és az európai példákhoz képest visszalépést jelent.
A Lázár János közlekedési miniszter által meghirdetett 10 pontos intézkedési terve kapcsán Vitézy Dávid a Spirit FM Több-kevesebb című gazdasági műsorában megjegyezte, hogy a csomagban nyoma sincs a korábban bejelentett több ezermilliárdos vasútfejlesztési terveknek.
„Ez nem egy ambiciózus fejlesztési program, hanem a meglévő problémák szinten tartását célzó intézkedések gyűjteménye” – fogalmazott.
A szakértő szerint különösen aggasztó, hogy Lázár János a sajtótájékoztatón már lemondott arról az ambícióról, hogy Magyarországon valaha 200 km/h sebességgel közlekedjenek a vonatok, miközben a régió más országai – például Lengyelország, Csehország és Szerbia – sorra építik az ilyen vonalakat.
Mozdonyflotta: politikai akadályok az új beszerzések előtt
A mozdonyflotta fejlesztése kapcsán Vitézy rámutatott, hogy a kormány valamilyen politikai okból nem hívja le a korábban megkötött keretszerződést, amely 115 új Siemens mozdony beszerzését tette volna lehetővé. „Ehelyett használt mozdonyokat bérlünk, például dán selejtezett dízelmozdonyokat, amelyek ugyan jobbak az 50 éveseknél, de távolról sem egyenértékűek a modern új járművekkel” – mondta.
Az új mozdonyok nemcsak energiahatékonyabbak lennének, hanem az energia-megtakarítás fedezné a beszerzésükkel járó hitel költségeit is, hangsúlyozta Vitézy. Azonban a politikai akarat hiánya miatt a MÁV inkább drágán bérel használt mozdonyokat.
Klímagarancia: megvalósíthatatlan ötlet
A klímagarancia, miszerint a nem légkondicionált vonatok utasainak klímás buszt biztosítanak, szintén megvalósíthatatlan elképzelés a szakértő szerint. „Az InterCity járatokon egy-egy nyári hétvégén több ezer utas utazik. Egy 45 fős busz nem oldja meg a problémát, és ezek a buszok gyakran lassabbak is lennének, mint a vonatok” – fejtette ki. Vitézy szerint a valódi megoldás az lenne, ha a régi, elavult járműveket modern, új szerelvényekre cserélnék.
A szakértő kitért arra is, hogy Magyarország jelentős uniós forrásokat veszített el, amelyeket más országok, például Szlovénia sikeresen használnak fel vasútfejlesztésre. „Ljubljanában több százmilliárd forintból új főpályaudvar épül az EU helyreállítási alapjából, miközben Magyarországon ezek a források elérhetetlenek” – mondta.
Ehelyett a kormány hazai költségvetési forrásokat fordít olyan projektekre, mint az új autópályák vagy a MÁV új székházának megépítése. „A közlekedéspolitikai prioritásoknak a vasút fejlesztésére kellene irányulniuk, különösen egy olyan időszakban, amikor az uniós források nem állnak rendelkezésre” – hangsúlyozta.
A vasút fenntarthatósági jelentősége
Vitézy Dávid szerint a vasúti közlekedés reneszánszát éljük Európában, ami nemcsak környezeti, hanem gazdasági és társadalmi szempontból is kulcsfontosságú. „A klímaváltozás valóság, és a vasút a legfenntarthatóbb közlekedési forma. Magyarországnak nemcsak életben kellene tartania a vasúthálózatot, hanem érdemben fejlesztenie is kellene” – fogalmazott.
A szakértő hozzátette: „Az elmúlt években Magyarország kiépítette az autópálya-hálózatot, most itt az ideje, hogy a vasútfejlesztés kerüljön előtérbe.”