Donald Trump azt akarja, hogy a NATO tagállamok a jelenlegi GDP-arányos 2 százalék helyett emeljék 5 százalékra a hadászati kiadásaikat. Ez Magyarország szempontjából azt jelentené, hogy a mostani 1700 milliárd forint helyett évente 3700 milliárd forintot kellene erre a célra költenünk. Orbán Viktor szerint Trump kérése egy tüdőlövés lenne a magyar gazdaság számára. Az ATV Start című műsorában Csiki Varga Tamással, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének munkatársával beszélgettünk a témáról.
Donald Trump kérése jogos, de nincs realitása
Csiki Varga szerint Donald Trump elképzelésének a realitása legfeljebb 5 százalék, „per pillanat nincsen realitása”: gazdaságilag nincs meg a háttér hozzá. Donald Trump feltehetően azért fogalmazta meg az irreális kérést, mert ilyen a tárgyalási stratégiája, „kérjünk egy nagyot, majd, ha valamit engedünk belőle, az még mindig siker”. A szakértő szerint a 2,5-3 százalékos GDP arányos cél lehet az, amit a többi NATO-szövetséges el tudna fogadni.
Az Egyesült Államok a saját GDP-je 3,9 százalékát fordítja hadászati kiadásokra, tehát joggal kérhet több hozzájárulást a partnereitől. Ugyanakkor egy ilyen döntést konszenzussal kellene meghozni, aminek az a nehézsége, hogy azoknak a kisebb és szegényebb államoknak is el kellene fogadniuk, amelyek nem érzékelnek fenyegetést.
„Ők kevésbé lennének nyitottak egy ilyen mértékű kiadásemelésre, és azzal érvelnének, hogy az Egyesült Államok jelentősen nagyobb összegű védelmi költségvetése abból ered, hogy az amerikai katonai célok globálisak, az amerikaiak a világ számos térségében vannak jelen katonai erővel, adott esetben beavatkoznak katonai erővel, különböző konfliktusokban válságokat kezelnek. Az európai államoknak erre nincs mindig igénye, ennek megfelelően a kisebb ambícióhoz kisebb pénzt társítanak” magyarázta a műsorban Csiki Varga Tamás.
Európa elkényelmesedett
A legújabb kimutatás szerint az Egyesült Államok hadászati kiadása éves szinten 850 milliárd dollár, míg az összes többi – 31 – NATO tagállam együttvéve 370 milliárdot költ évente, tehát az USA egy „másik ligában játszik”.
Ezzel kapcsolatban a szakértő emlékeztetett: a katonai szövetség az 1949-es megalapításától kezdve nem volt az „egyenlők együttműködése”, a felek soha nem képviseltek egyenlő védelmi hozzájárulást sem pénzben, sem katonai képességekben. „Természetesen Európa felnőhetett volna, a hidegháború időszaka erős ösztönző volt, hogy Európa is nagyobb haderőt, komolyabb katonai képességeket fejlesszen és tartson fent, de ez elmaradt, aztán az elmúlt 30 évben, de legalábbis 2022-ig nagyjából békés biztonsági környezetben élhettünk, és az európai államok belekényelmesedtek ebbe a biztonságba”, mondta Csiki Varga Tamás.
Donald Trump felvetésére reagálva elhangzott, hogy a NATO-ban az USA sem kényszerítheti rá az akaratát a többiekre. A szakértő szerint ez igaz, ugyanakkor vannak eszközei a nyomásgyakorolásra: például megfenyegetheti az európai államokat, hogy kevesebb szerepet vállal Európa biztonságának fenntartásában, csökkenti az európai katonai jelenlétét. Kevésbé veszi komolyan azokat a biztonsági garanciákat, melyeket a NATO-n belül vállalt, ami Trump megfogalmazásán úgy hangozott, hogy nem védi meg azokat az európai államokat, melyek nem hajlandóan többet költeni.
A műsorban több fontos adat is szóba került: az USA hadserege nagyjából másfél millió főből áll a tartalékosok nélkül, míg a több NATO tagállam hadseregeinek összlétszáma 2,2 millió fő, miközben az USA 850 milliárd dollárt költ, szemben a többiek 370 milliárdos éves kiadásával. Amiből az következik, hogy az USA technikai értelemben hihetetlenül ellépett Európától. „Sokkal modernebb haderőt tart fenn, és ő rendelkezik a legdrágább, legmodernebb technikával az űrkutatás, a felderítés, célmegjelölés, a légierő, és a haditengerészet területén is. Európa ebben nem tudott lépést tartani, noha megfogalmazták ezt a célt”, mondta a műsorban Csiki Varga Tamás.
Oroszország, Kína
Oroszország a GDP 6,3 százalékát költi hadászati célokra, Kína 2 százalékát. A két ország gazdaságából fakadóan a kínai 2 százalék sokkal nagyobb összeg, mint az orosz 6,3 százalék, mint ahogy a NATO egészének 1,8 százaléknyi kiadása is több mint amennyit Kína költ.
A trendet viszont jelzik a számok vagyis, hogy mind az oroszok, mind a kínaiak egyre több pénzt fordítanak hadászatra. Mindez azért riasztó, mert már évtizedekkel korábban is annyi nukleáris fegyvert halmoztak fel a nagyhatalmak, melyekkel sokszor el lehetne pusztítani a teljes Földet. A kiadások ésszerűtlennek látszó fokozásának célja az elrettentés, magyarázta a szakértő. Kína az elmúlt években 200-ról 300 fölé növelte a nukleáris robbanófejek számát, „mert már az Egyesült Államokra figyelnek, ahol több ezres nagyságrendben vannak ilyen nukleáris töltetek”, tette hozzá Csiki Varga Tamás.