Botrány a bíróságokon: mint arról korábban írtunk, az Országos Bírói Tanács után a Magyar Bírói Egyesület is nagyon és szokatlanul kritikusan reagált a Kúria elnökének újévi köszöntőjére. Az egyesület szerint az újévi elnöki köszöntő „dermesztő hatású”. Ma egy újabb bírósági szervezett szólalt meg eben az ügyben, az Országos Bírósági Hivatal
Az Országos Bírósági Hivatal közleménye
A Kúria elnökének újévi köszöntőjével kapcsolatban az Országos Bírósági Hivatal elnökének álláspontja az alábbi: A levél az igazságszolgáltatás rendszerének szervezeti normáitól, etikai elveitől és hivatali kultúrájától úgy tartalmában, mind stílusában teljes mértékben idegen. A bírák – a jogszabályok keretei között és azoknak megfelelő formában – a bíróságok igazgatásával kapcsolatosan szabadon véleményt nyilváníthatnak.
Emiatt tehát bármely – akár burkolt formában is –, kilátásba helyezett szankció alkalmazása jogkorlátozásnak minősülhet.
A bírósági szervezet előtt álló változások a rendszer minden szereplőjétől megkövetelik a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködést a közbizalom és a zavartalan működés fenntartása érdekében.
Varga Zs. András újévi köszöntője
Úgy tűnik, hogy a kormány által biztosított béremelések tovább növelték a bérfeszültséget a bírói karban. Ennek egyik momentuma, hogy míg a Kúria bírái jelentős emelésben részesültek, az alsóbb fokú bíróságokon dolgozók fizetése messze elmarad ettől. Ez különösen érzékeny téma, hiszen a munkateher zömét ezek a bírák viselik.
Varga Zs. András újévi köszöntője, amely több sajtóorgánumhoz is eljutott, elismerte, hogy a Kúria bírái nagyobb béremelést kaptak, mint az alsóbb fokon ítélkező bírák. A fizetésemelés hátterében egy utolsó pillanatban benyújtott törvénymódosítás áll, amely a kúriai bírák illetményét a Kúria elnökének fizetéséhez kötötte. Ennek következtében egy kezdő kúriai bíró bruttó 2,7 millió forintot keres, míg egy járásbíró csupán ennek harmadát.
A köszöntőben az elnök azzal indokolta a Kúria kivételezett helyzetét, hogy az intézmény a jogegység őrzőjeként kiemelt szerepet tölt be. Egyúttal kritizálta a bírákat, akik nyilvánosan is hangot adtak elégedetlenségüknek a béremelésekkel kapcsolatban, és utalt arra, hogy „civil szervezetek és háttérintézmények szervezkedése” veszélyeztette az igazságügyi illetmények korrekcióját.
A HVG például azt is kiemelte, hogy Varga Zs. szerint a Kúria mindeközben igazságtalanul lett a támadások célpontja, ők ugyanis szerinte nem önző módon jártak el.
„Nemcsak a saját érdekeinkkel törődtünk, hanem egészen az Országgyűlés döntéséig dolgoztunk azért, hogy minden bíró és minden munkatársunk a lehető legelőnyösebb helyzetbe kerüljön” – tette hozzá, bár az nem derül ki, hogy a Kúria képviselői pontosan kivel és milyen eljárásban egyeztettek a kormánypárti javaslat parlamenti elfogadtatásával kapcsolatban. Tény azonban, hogy Varga Zs. András szavaival élve végül „az öröm győzedelmeskedett”, a kiemelt bánásmódot, aminek „nyilván örülünk”, azonban nem ingyen kapták, mint ahogy 2019-ben sem így történt.
„Akkor az új jogorvoslati eszközrendszer bevezetéséhez társult a rendkívüli beosztási pótlék, most ennek komolyan vételéhez” – fogalmaz a köszöntőben az elnök. A köszöntőből az is kiderült, hogy az elnök szerint a Kúria átalakulása lassan befejeződik; a folyamat lényege, hogy másodfokú bíróságból átalakuljon a jogegységet biztosító legfőbb bírói fórummá.
„Dermesztő hatású” beszéd?
A Magyar Bírói Egyesület (MABIE) a közleményük szerint számos jelzést kapott a bírói kar tagjaitól, akik a Kúria elnökének megnyilvánulásait aggályosnak tartják. Az egyesület szerint az újévi köszöntő tartalma alkalmas arra, hogy úgynevezett „dermesztő hatást” (chilling effect) váltson ki, vagyis visszatartsa a bírákat véleményük kinyilvánításától, különösen, ha a kritika magas rangú vezetőt érint.
A MABIE hangsúlyozta, hogy a bíráknak nemcsak joguk, hanem kötelességük is nyilvánosan megfogalmazni álláspontjukat a bírósági rendszerrel és igazgatással kapcsolatban, különösen, ha az a bírói függetlenség védelmét szolgálja. Az egyesület kiemelte, hogy a véleménynyilvánítás törvényes gyakorlása miatt senkit sem érhet hátrány vagy szankció.
„Az ilyen megnyilvánulások – különösen, ha vezető beosztású személytől származnak – alkalmasak lehetnek arra, hogy visszatartsák a bírói kar tagjait véleményük kinyilvánításától” – fogalmazott a MABIE.
(Fontos megjegyezni, hogy a chilling effect ebben a szakmai körben rendkívül súlyos kifejezés. Arra utal, hogy valamilyen intézkedés, kijelentés vagy fenyegetés visszatarthatja az embereket attól, hogy éljenek alapvető jogaikkal – például a véleménynyilvánítás vagy a szabad cselekvés jogával –, mert félnek a lehetséges negatív következményektől. Eredetileg a szólásszabadságra vonatkozott: A kifejezés az Egyesült Államokban vált széles körben ismertté, különösen a bírósági gyakorlatban, amikor a szólásszabadságot érintő jogi ügyekkel kapcsolatban használták. Például, ha egy törvény vagy intézkedés miatt az emberek félnek kifejezni véleményüket, akkor az a „chilling effect” hatása alatt állhat.)
Az Országos Bírói Tanács kritikája
Az Országos Bírói Tanács (OBT) szintén elítélte a Kúria elnökének levelében megfogalmazottakat. Az OBT határozottan visszautasította azt az álláspontot, amely elítéli a véleményformálás törvényes eszközeit igénybe vevő bírákat, és megengedhetetlennek tartotta a szankciókra való utalást.
Az OBT továbbá kérte, hogy a béremelések megvalósítására vonatkozó megállapodásokat hozzák nyilvánosságra, a transzparencia elveinek megfelelően. Az elnök levelében ugyanis utalt arra, hogy a béremeléseket bizonyos feltételekhez kötötték, de ezek részletei nem ismertek. „A Kúria képviselői pontosan kivel és milyen eljárásban egyeztettek a kormánypárti javaslat parlamenti elfogadtatásával kapcsolatban?” – tette fel a kérdést az OBT.