Bajban az akkugyárak? Matura Tamás Kína-kutató az ATV-ben azt mondta: ez csak egy figyelmeztető lövés, a folytatás viszont nagyon fájdalmas lehet.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma hétfőn jelentősen bővítette azon kínai vállalatok tiltólistáját, amelyeket a kínai hadsereggel való együttműködéssel gyanúsítanak: a listára felkerült a CATL is, amely Magyarországon is jelen van épülő akkugyárával.
A debreceni akkugyárat építő cég szerint tévedés történt, proaktívan együttműködnek az amerikaiakkal, hogy tisztázzák a félreértést. Azt is közölték, hogy az amerikai lépés a CATL debreceni beruházására nincs hatással, minden az akkugyár építése a tervezett ütemben halad.
Figyelmeztető lövés az akkugyárakra?
A témában Matura Tamás Kína-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem docense az ATV Start című műsorában elmondta: az Egyesült Államok szankcionálási eljárása általában egy eszkalációs ritmus szerint zajlik, tehát ami most történt, az egy „figyelmeztető lövés”.
A tény, hogy a védelmi minisztérium feltette ezeket a kínai cégeket a listára, önmagában nem érinti negatívan a mindennapi működésüket. Ebben a konkrét esetben arról van szó, hogy az amerikai védelmi minisztérium és a hozzá kapcsolódó intézmények és szervezetek nem szerződhetnek a CATL-lel, ám ez valószínűleg nem is merült fel a gyakorlatban.
A folytatás
A nagyobb probléma az, hogy amennyiben ez valóban egy jelzés a kínaiak felé, vagy esetleg a kínai cégeket vendégül látó más országok, így Magyarország felé, akkor ezzel az amerikaiak azt üzenik, hogy a közeljövőben, a következő hónapokban, vagy egy-két éven belül újabb szankciós listákra kerülhet fel a cég. És ebben az esetben a legnagyobb probléma az lenne, ha ugyanarra a listára, az amerikai pénzügyminisztérium tiltólistájára kerülnének fel ezek a kínai cégek, amelyre Rogán Antal is felkerült.
Ennek nagyon jelentős hatása lenne az érintett vállalatoknak a működésére, így a magyarországi működésére is: a CATL nem jutna hozzá amerikai forrásokhoz, nem exportálhatna az Egyesült Államokba, és ami magyar szempontból a legnagyobb probléma, hogy ilyenkor az amerikaiak alkalmazhatnak úgynevezett másodlagos szankciókat is, melyek nem ezeket a cégeket érintenék közvetlenül, hanem azokat a harmadik országbeli cégeket, melyek ezektől a kínai cégektől vásárolnak, mondta Matura Tamás.
Bajba kerülhet az akkugyár
„Hogy ezt konkrétan lefordítsam: a CATL Magyarországon gyártott akkumulátorai bekerülnek európai autógyártók járműveibe, és ezen autók amerikai exportját ellehetetleníthetné az Egyesült Államok. Sőt, rosszabb esetben az amerikaiak másodlagos szankciók alá vehetik az akkumulátorokat felhasználó német autógyártókat is, melyek biztos ami alapon hátralépnének a CATL-től”, magyarázta a műsorban a Kína-kutató.
A beszélgetésből az is kiderült, hogy a tiltólistáról úgy tud lekerülni egy adott cég, ha bizonyítja, hogy nem működik együtt a kínai hadsereggel.
Kínai aduász
Hogy milyen adatok alapján kerül fel egy vállalat a listára, arra Matura Tamás azt mondta: Az amerikai védelmi minisztérium listája kevéssé átlátható módon készül, vélhetően hírszerzési információk alapján hozzák meg a döntéseket.
„Ugyanakkor a kínai jogrendszer ad egyfajta aduászt az amerikaiak kezébe, ugyanis a kínai nemzetbiztonsági törvény úgy rendelkezik, hogy szükség esetén minden kínai vállalkozásnak kötelező együttműködnie a kínai államvédelem különböző hivatalaival: ezzel tulajdonképpen Kína maga létrehozta a jogi keretet, amire mutogathatnak az amerikaiak. De hogy konkrétan van-e együttműködés ezen vállalatok és a kínai állami hadsereg között, ezt mi nem fogjuk megtudni egyhamar”, mondta a szakember.
Ezen túlmenően az Egyesült Államoknak nemcsak az a fontos, hogy a kínai termékek ne árasszák el az amerikai piacokat. Az is kiemelt célja, hogy visszafogja Kína fejlődését a kettős felhasználású technológia területén, tehát azokban az iparágakban, amelyik a kínai hadsereget, a kínai fegyveres erőket is erősíthetik. „És ebbe a kategóriába tartozik az elektromos autózás, hiszen az itt használt akkumulátorok például a dróntechnológiában is nagyon fontos szerepet játszanak”, magyarázta az összefüggéseket a Kína-kutató.