A hamarosan hivatalba lépő amerikai elnök kedden azt mondta, nem zárja ki, hogy katonai, illetve gazdasági lépéseket tesz, hogy az Egyesült Államok visszaszerezze az ellenőrzést a Panama-csatorna felett, valamint megszerezze a kontrollt a Dániához tartozó Grönland felett. „Én ezeket nagyon komolyan veszem, Donald Trump egy új világrendet nyitott meg”, mondta az ATV-ben Szalay-Berzeviczy Attila.
Hirdetés
Katonai vagy gazdasági lépéseket is tehet azért az Egyesült Államok, hogy visszavegye a Panama-csatorna feletti ellenőrzés jogát, és megszerezze a dán fennhatóság alatt álló Grönlandot, jelentette ki kedden Donald Trump. A megválasztott amerikai elnök korábban védővámok bevezetését is megígérte, ami a forintra is negatív hatással volt. Az ATV Egyenes beszéd című műsorában Szalay-Berzeviczy Attila közgazdász, a Budapesti Értéktőzsde korábbi elnöke elemezte Trump kijelentéseit.
Védővámok
Azok a cégek, országok, melyek szolgáltatást vagy árut exportálnak az Egyesült Államokba, a bejelentet védővámok bevezetése esetén drágábban tudják ezt megtenni, tehát a versenyképességük csökkenni fog az USA piacán. Másrészt, a vámok miatt emelkedő árak nyomán az amerikai infláció megugrik, amire válaszul az amerikai jegybank kénytelen lesz kamatot emelni. Ez a dollár erősödését fogja eredményezni, ami viszont a forint hanyatlását hozza magával, kezdte a beszélgetést Szalay-Berzeviczy.
„Én racionális lépésnek látom ezt a fajta politikát Trump részéről, nem tartozom azok közé, akik azt gondolják, hogy ez rossz lesz Amerikának, mert ezt teljesen más szempontból kell nézni”. A szakember szerint nem biztos, hogy ezeket a vámtarifákat bevezetik, vagy, hogy minden országra, minden termékre azonos módon vonatkoznak majd: Az Egyesült Államok a legnagyobb és a legkívánatosabb exportpiac a világon, mindenki ott próbálja eladni a saját termékét és szolgáltatását. Az USA viszont azt szeretné, hogy ezeket a termékeket ne a határain kívül állítsák elő, és csak bevigyék, ezzel kereskedelmi deficitet okozva Amerikának, hanem, hogy az USA határain beül, amerikai munkaerő állítsa elő. Tehát a német autókat ne Németországban, vagy éppen Magyarországon gyártsák, hanem az USA-ban. Ha ez megvalósul, akkor ezekre a vámokra nem lesz szükség, mert az amerikai elnök egyik fő feladata a munkahely teremtés, vélekedett Szalay-Berzeviczy Attila.
Ellenvámok?
Arra a felvetésre, hogy mennyiben árthatna az amerikai exportőröknek az USA-vámokra válaszul kivetett „ellemvám”, a szakember elmondta: Az Egyesült Államok, Mexikó és Kanada együtt egy 600 milliós piac. Teljesen önfenntartó. Amerikát kevésbé zavarja az ellenvámok bevetése, hiszen mindenki ott akar lenni ezen az álompiacon. Különleges helyzetben van az Egyesült Államok, ezért képes és fog is a vámokkal hatékonyan élni. Nincs másik ország, amely ezt megengedhetné magának.
Szalay-Berzeviczy hozzátette: ha Trump beváltja a kampányígéretét, az az USA-ba legtöbbet exportáló országokra lesz a legrosszabb hatással, így például Németországra. És mivel „Magyarország Németország oldalvizén halad, nekünk se lesz pozitív. Mi ráadásul nem tudjuk meghozni a németek helyett azt a döntést, hogy áthelyezzük az autógyártást Amerikába.”
A német GDP legfőbb hajtóereje az export. Ezért az olyan országoknak, mint Németország, a globalizáció, a szabad kereskedelem, a határok nélküliség nagyon kedvezett. Ezért Németország az Európai Unió legnagyobb kedvezményezettje is. Ugyanakkor számára és a hozzá hasonló országok számára nagyon rossz hír, ha deglobalizációs folyamatok indulnak meg. „Illetve ezek már meg is indultak”, mondta a szakember, Donald Trump keddi sajtótájékoztatójára utalva.
Trump új világrendet jelentette be
A hamarosan hivatalba lépő amerikai elnök kedden azt mondta, nem zárja ki, hogy katonai, illetve gazdasági lépéseket tesz, hogy az Egyesült Államok visszaszerezze az ellenőrzést a Panama-csatorna felett, valamint megszerezze a kontrollt a Dániához tartozó Grönland felett.
„Én ezeket nagyon komolyan veszem. Szerintem kedd óta megváltozott a világunk. Ez a sajtótájékoztató egy új világrendet nyitott meg, amiről itthon nem is volt szó eddig. Egy teljesen más Trumpot láttunk tegnap, mint akiről eddig itthon hallottunk”, mondta a műsorban Szalay-Berzeviczy.
Trump egy külpolitikaorientált, Amerikát naggyá tenni szándékozó stratégiát jelentett be, amelynek része a gazdasági expanzió, része a biztonságpolitika, és része az unilaterális világrend megtartása és fenntartása. „És amiket bejelentett, azokat első hallásra akár viccnek is lehetne értelmezni, azonban ha megvizsgáljuk Amerika szempontjából, akkor ezek nagyon racionális dolgok”, értékelte az elhangzottakat a szakember.
Grönland, Panama
„Elon Musk, a világ leggazdagabb embere és Donald Trump, a világ leghatalmasabb politikusa egy szobában ül, mind a kettő arról híres, hogy elég sok minden lehetetlennek tűnő célt teljesítettek. Ez egy csoda páros. Tehát amikor ők vázolnak egy lehetetlennek tűnő elképzelést, akkor hiba lenne azt gondolni, hogy csak ígérgetnek. Mégpedig azért, mert mindegyiknek van racionalitása:
Grönland megszerzése az Egyesült Államok szempontjából azért lényeges, mert jelen pillanatban egy kis alaszkai részen kívül nincs hozzáférése az Északi-sarkhoz. Márpedig, ha van konfliktuszónája a világnak, akkor éppen ez az. Az Északi-sarkkörön folyó küzdelem az ott található ásványi anyagok és energiahordozók miatt nagyon fontos. Az erre vonatkozó bejelentés Oroszországgal szemben óriási fenyegetést jelent. Az oroszokat fenyegeti leginkább, ha az amerikai hadsereg komolyan állásokat épít ki Grönlandon, amit most azért nem tud megtenni, mert Kanada és Dánia elzárja az északi kijárót”, magyarázta Szalay-Berzeviczy.
A Panama-csatorna feletti ellenőrzés átvétele pedig szerinte arról szól, hogy a hatalmas amerikai flotta és a számtalan amerikai anyahajó zavartalanul közlekedhessen a Csendes-óceán és az Atlanti-óceán között, aminek békeidőben és háborús időben is óriási jelentősége van.
Arra a felvetésre, hogy mekkora a realitása ezen ötletek megvalósításának, a szakember azt mondta: „Mindegy, hogy meg tudja-e csinálni. Nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy egy regnáló amerikai elnök ilyen politikát hirdetett meg. Ez nyilvánvalóan sok mindent megváltoztat más országok hozzáállásában is, mert a második világháborútól mostanáig ahhoz szoktunk hozzá, hogy az amerikai elnök – mindegy, hogy republikánus vagy demokrata -, azt képviselte, hogy a második világháború utáni világrendet kell fenntartani. Amit kedden Trump meghirdetett, azt úgy nevezem, hogy vége a globalizmusnak, és az imperializmus egy új fejezete nyílt meg, amelyben részt fog venni Amerika is. Amerika és Kína szembeállása fogja megosztani a világot, amihez a magyar kormány is kénytelen lesz alkalmazkodni”.
Ukrajna
Az ukrajnai orosz agresszióval kapcsolatban Szalay-Berzeviczy Attila azt mondta: A tegnapi bejelentései után úgy látja, hogy Trump akár sokkal keményebben léphet fel az oroszokkal szemben, mint Bidenék tették. „A Trump adminisztrációban szóba jöhető emberek Bidenéket inkább azért kritizálják, mert nem voltak elég határozottak az oroszokkal szemben”, tette hozzá a szakember.
