Folyamatosan kapja a pofonokat a magyar fizetőeszköz a forint: hétfőn 416 forintot kellett fizetni egy euróért. Utoljára 2022 novemberében volt erre példa. A kétéves mélypontot azután érte el a magyar fizetőeszköz, hogy Donald Trump egy sajtóértesülést cáfolva megerősítette: esze ágában sincs enyhíteni a kereskedelmi vámok kivetéséről szóló tervein.
„Nagyobb esélye van annak, hogy akár 420 fölött ragadjon tartósan az euró-forint árfolyama, mint annak, hogy közelebb legyünk a 400-as lélektani szinthez…” – mondta az ATV-nek Virovácz Péter elemző.
Bár lehetnek kilengések, az ING 416-417 forintos árfolyamot prognosztizál az év egészére. Hogy mikor, merre mozdul a magyar fizetőeszköz, abban szerepe lesz Trump gazdaságpolitikájának és a jegybankok kamatdöntéseinek is. Belső kockázatok is vannak: ilyenek az uniós források és a költségvetési fegyelem.
„Sikerül-e valamennyire stabilizálni az egész költségvetési folyamatot, végre csökkenő pályára áll-e újra az adósságráta, ugyanis egyelőre nagyon úgy tűnik, hogy 2024 végén magasabb lehetett az adósságráta, mint volt 2023 végén…” – magyarázta Virovácz.
A forintgyengülés okairól a miniszterelnök is beszélt egy decemberi interjúban. Ő nem a költségvetési túlköltekezést látja a háttérben, hanem a spekulánsokat. Ahogyan fogalmazott: „Azért rángatják a forintot, mert a forint értékének mozgatásával pénzt lehet keresni”.
A forint gyengülése azonban nem újkeletű. Az EU-csatlakozás óta eltelt 21 év során fokozatosan vesztett értékéből az euróval szemben. Csaknem 60%-kal gyengült 2004 óta. Ezt pedig mindenki a saját zsebén is érezheti. Raskó György azt mondta Híradónknak: a nyersanyagok ára aligha emelkedik idén, az átadási árak is stabilak, az árfolyam az egyetlen kockázat.
„Ha a mostani 415 forint körüli szinten marad a forint, akkor tavasszal ennek a hatása az importált élelmiszerek árában meg fog jelenni, azaz csak emiatt 3-4%-os drágulás, általános drágulás várható” – mondta a közgazdász.
Az ellenzéki pártok, köztük a Tisza és a DK is áfacsökkentést sürgetnek. „Úgy gondoljuk továbbra is, hogy az alapvető élelmiszereknél, és számos terméknél be kellene vezetni átmenetileg a nulla százalékos áfakulcsot, hogy aztán ez felemelkedjen 5%-ra” – fogalmazott Barkóczi Balázs. Ezt az alapvető élelmiszerekre és a gyermekápolási termékekre is kiterjesztenék.
*(Forrás: Nielsen Közönségmérés, közönségarány, LIVE adat, teljes népesség, teljes napon, 2024. első negyedév alapján, hírcsatornák: ATV, HÍR TV, M1)