Az Országos Bírói Tanács után a Magyar Bírói Egyesület is élesen bírálta Varga Zs. Andrásnak, a Kúria elnökének újévi köszöntőjében megfogalmazott állításokat. Mindkét szervezet a bírói véleménynyilvánítás jogának védelmére és a bírói kar függetlenségének hangsúlyozására helyezte a hangsúlyt.
Úgy tűnik, hogy a kormány által biztosított béremelések tovább növelték a bérfeszültséget a bírói karban. Ennek egyik momentuma, hogy míg a Kúria bírái jelentős emelésben részesültek, az alsóbb fokú bíróságokon dolgozók fizetése messze elmarad ettől. Ez különösen érzékeny téma, hiszen a munkateher zömét ezek a bírák viselik.
A Kúria elnökének köszöntője: béremelések és kritikák
Varga Zs. András újévi köszöntője, amely több sajtóorgánumhoz is eljutott, elismerte, hogy a Kúria bírái nagyobb béremelést kaptak, mint az alsóbb fokon ítélkező bírák. A fizetésemelés hátterében egy utolsó pillanatban benyújtott törvénymódosítás áll, amely a kúriai bírák illetményét a Kúria elnökének fizetéséhez kötötte. Ennek következtében egy kezdő kúriai bíró bruttó 2,7 millió forintot keres, míg egy járásbíró csupán ennek harmadát.
A köszöntőben az elnök azzal indokolta a Kúria kivételezett helyzetét, hogy az intézmény a jogegység őrzőjeként kiemelt szerepet tölt be. Egyúttal kritizálta a bírákat, akik nyilvánosan is hangot adtak elégedetlenségüknek a béremelésekkel kapcsolatban, és utalt arra, hogy „civil szervezetek és háttérintézmények szervezkedése” veszélyeztette az igazságügyi illetmények korrekcióját.
A HVG például azt is kiemelte, hogy Varga Zs. szerint a Kúria mindeközben igazságtalanul lett a támadások célpontja, ők ugyanis szerinte nem önző módon jártak el.
„Nemcsak a saját érdekeinkkel törődtünk, hanem egészen az Országgyűlés döntéséig dolgoztunk azért, hogy minden bíró és minden munkatársunk a lehető legelőnyösebb helyzetbe kerüljön” – tette hozzá, bár az nem derül ki, hogy a Kúria képviselői pontosan kivel és milyen eljárásban egyeztettek a kormánypárti javaslat parlamenti elfogadtatásával kapcsolatban. Tény azonban, hogy Varga Zs. András szavaival élve végül „az öröm győzedelmeskedett”, a kiemelt bánásmódot, aminek „nyilván örülünk”, azonban nem ingyen kapták, mint ahogy 2019-ben sem így történt.
„Akkor az új jogorvoslati eszközrendszer bevezetéséhez társult a rendkívüli beosztási pótlék, most ennek komolyan vételéhez” – fogalmaz a köszöntőben az elnök. A köszöntőből az is kiderült, hogy az elnök szerint a Kúria átalakulása lassan befejeződik; a folyamat lényege, hogy másodfokú bíróságból átalakuljon a jogegységet biztosító legfőbb bírói fórummá.
„Dermesztő hatású” beszéd
A Magyar Bírói Egyesület (MABIE) a közleményük szerint számos jelzést kapott a bírói kar tagjaitól, akik a Kúria elnökének megnyilvánulásait aggályosnak tartják. Az egyesület szerint az újévi köszöntő tartalma alkalmas arra, hogy úgynevezett „dermesztő hatást” (chilling effect) váltson ki, vagyis visszatartsa a bírákat véleményük kinyilvánításától, különösen, ha a kritika magas rangú vezetőt érint.
A MABIE hangsúlyozta, hogy a bíráknak nemcsak joguk, hanem kötelességük is nyilvánosan megfogalmazni álláspontjukat a bírósági rendszerrel és igazgatással kapcsolatban, különösen, ha az a bírói függetlenség védelmét szolgálja. Az egyesület kiemelte, hogy a véleménynyilvánítás törvényes gyakorlása miatt senkit sem érhet hátrány vagy szankció.
„Az ilyen megnyilvánulások – különösen, ha vezető beosztású személytől származnak – alkalmasak lehetnek arra, hogy visszatartsák a bírói kar tagjait véleményük kinyilvánításától” – fogalmazott a MABIE.
(Fontos megjegyezni, hogy a chilling effect ebben a szakmai körben rendkívül súlyos kifejezés. Arra utal, hogy valamilyen intézkedés, kijelentés vagy fenyegetés visszatarthatja az embereket attól, hogy éljenek alapvető jogaikkal – például a véleménynyilvánítás vagy a szabad cselekvés jogával –, mert félnek a lehetséges negatív következményektől. Eredetileg a szólásszabadságra vonatkozott: A kifejezés az Egyesült Államokban vált széles körben ismertté, különösen a bírósági gyakorlatban, amikor a szólásszabadságot érintő jogi ügyekkel kapcsolatban használták. Például, ha egy törvény vagy intézkedés miatt az emberek félnek kifejezni véleményüket, akkor az a „chilling effect” hatása alatt állhat.)
Az Országos Bírói Tanács visszautasította a levél tartalmát
Az Országos Bírói Tanács (OBT) szintén elítélte a Kúria elnökének levelében megfogalmazottakat. Az OBT határozottan visszautasította azt az álláspontot, amely elítéli a véleményformálás törvényes eszközeit igénybe vevő bírákat, és megengedhetetlennek tartotta a szankciókra való utalást.
Az OBT továbbá kérte, hogy a béremelések megvalósítására vonatkozó megállapodásokat hozzák nyilvánosságra, a transzparencia elveinek megfelelően. Az elnök levelében ugyanis utalt arra, hogy a béremeléseket bizonyos feltételekhez kötötték, de ezek részletei nem ismertek. „A Kúria képviselői pontosan kivel és milyen eljárásban egyeztettek a kormánypárti javaslat parlamenti elfogadtatásával kapcsolatban?” – tette fel a kérdést az OBT.