„Túl hamar váltott kampányidőszakra az ország, legalább az első félévben lehetne még ezt-azt csinálni”, mondta az AVT Start című műsorában Kincses Gyula egészségügyi szakember, a Magyar Orvosi Kamara előző elnöke annak kapcsán, hogy bár az egészségügyi rendszer súlyos problémákkal küzd, 2026-os a választásig legfeljebb „lázas semmittevés várható.”
Kincses a napokban a Népszavában megjelent publicisztikájában arról írt, hogy az ellátórendszer széttöredezett, egyre erősebben érezhető a szakdolgozó-hiány, és továbbra is rendezetlen a köz- és a magánellátás viszonya. Szerinte ez a három legfontosabb probléma.
Köz- és magánellátás
A szakember szerint köz- és a magánellátás viszonyában egy szabályozott együttműködésre lenne szükség, amelyben a két szektor nem konkurense, hanem kiegészítője egymásnak. Azaz lehetővé kellene tenni, hogy legálisan oda-vissza lehessen egymáshoz utalni beteget. Például a magán lehetne a gyorsítósáv, de attól, hogy átment valaki oda egy vizsgálatra, a magánorvos még utalhassa be a közellátás megfelelő szintjére is, és ne kelljen a daganatgyanús beteget visszaküldenie a startvonalra, a háziorvoshoz.
Miért nem?
Arra a kérdésre, hogy miért nem valósult meg egy ilyen rendszer, Kincses a Startban elmondta: a magán- és az állami egészségügy egymást kiegészítő használata politikai érdeket sért, mert a Fidesz 2008-ban azzal nyerte meg a szociális népszavazást, hogy „az egészségügy nem lehet üzlet”. Erre alapozva szavaztak az emberek a 300 forintos vizitdíj és a kórházi napi díjeltörléséért. A szociális népszavazás óta – ami megalapozta a kormányváltást és a Fidesz kétharmadát -, a kormány nem tud kikeveredni abból a mondásból, hogy az állami egészségügyben minden ingyenes.
A két rendszer összehangolására azért is égető szükség lenne, mert egyértelmű, hogy nincs mind a kettő működtetéséhez elegendő sem orvosunk, egészségügyi szakszemélyzetünk, magyarázta a műsorban a szakember.
Egyre drágább a gyógyulás
Mindeközben az is egyértelmű, hogy egyre több orvos és egyre több beteg megy a magánegészségügybe, ezért az emberek nagy része számára egyre drágább a gyógyulás.
A két rendszer összehangolásával kapcsolatos aggodalmakról Kincse megjegyezte: ez komoly szakmai előkészítést és a meghozott szabályok betartását is feltételezi: a magánorvos nem utalhatna bárkit bárhová ha felfedez egy problémát, hanem az előzőleg megalkotott szigorú szakmai protokollok szerint kellene eljárnia. Ehhez azonban értelemszerűen meg kellene alkotni ezeket a protokollokat, amihez egy a mainál sokkal átláthatóbb egészségügyi rendszere is szükség lenne, mondta Kincses Gyula.
Fizethet
A szakember javaslata alapján a beteg fizetés ellenében választhatna orvost, azt is eldönthetné: fizet 300 ezer forintot az állami egészségügyben, vagy fizet hárommilliót a magán egészségügyben. „Ez valós érdekét nem sértene, hiszen innentől kezdve az orvosoknak kevésbé állna érdekükben a magánszférába menni. Legfeljebb a magánklinikák érdekeit sértené, ez azonban egyre kevésbé érdekel engem”, mondta az ATV-ben Kincses Gyula.
Kóka János tavaly ugyanebben a műsorban arról beszélt, hogy a munkaadókat is be kellene vonni az egészségügy finanszírozásába: arra kellene ösztönözni a cégeket, hogy vásároljanak biztosítási csomagokat a munkavállalóik számára.
„Ennek is az az akadálya, hogy az egész rendszert újra kellene gombolni, ezt pedig ciklus végén egyetlen kormány sem vállalja be. Korábban lett volna erre idő, de most már nincs”, mondta Kincses Gyula, hozzátéve, hogy a munkáltatók ma is rengeteg pénzt fizetnek az egészségügyi kasszába.
*(Forrás: Nielsen Közönségmérés, közönségarány, LIVE adat, teljes népesség, teljes napon, 2024. első negyedév alapján, hírcsatornák: ATV, HÍR TV, M1)