A KSH adatai azt mutatják, hogy az állam több pénzt költ, mint amennyi bevétele van, amit hitelfelvétellel kell pótolni. Palócz Éva közgazdász, a Kopint-TÁRKI vezérigazgatója szerint ez nem meglepő, hiszen az elmúlt három évben a kormány az év utolsó negyedévében rendszeresen jelentős kiadásokba kezdett.
„Az elmúlt három évben az év végi költekezések miatt 10%-ot meghaladó GDP-arányos hiányok alakultak ki. A 2024-es hiánycél sem fog teljesülni” – mondta Palócz Éva.
Kamatterhek és elmaradó EU-s források
A költségvetési hiány egyik legnagyobb problémája a hitelek utáni kamatkiadások növekedése. Vajda Zoltán, a parlament költségvetési bizottságának MSZP-s elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a kamatterhek hatalmas kockázatot jelentenek a magyar gazdaság számára.
„A bődületesen magas kamatkiadások a legnagyobb veszélyt jelentik. Ezek súlyosan terhelik a költségvetést, és az uniós források kiesése tovább rontja a helyzetet” – mondta Vajda.
Január elsejével Magyarország körülbelül egymilliárd eurónyi uniós forrástól esett el, ami több mint 415 milliárd forintnak felel meg. Vajda szerint a kormánynak mielőbb teljesítenie kellene az EU által szabott feltételeket, hogy az ország hozzáférjen ezekhez a vissza nem térítendő támogatásokhoz.
„Én inkább az EU-tól szeretnék pénzt kapni, nem pedig Pekingtől vagy Moszkvától. Az unió vissza nem térítendő támogatást ad, amit semmilyen hitel nem tud helyettesíteni” – tette hozzá Vajda.
Optimista tervek 2025-re
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ugyanakkor optimistán tekint a jövőre. Egy pénteken közzétett videójában 3% alatti inflációt, emelkedő béreket és szigorú költségvetési politikát ígért a 2025-ös évre. A kormány által előkészített új 21 pontos gazdasági akcióterv is hozzájárulhat a növekedéshez.
„Idén esélyünk van a békére. Innen el tudunk rugaszkodni” – mondta Nagy Márton.