A Népszava által megszerzett hangfelvétel tanúsága szerint Czibere elismerte, hogy a szociális szféra működése szorosan összefügg az ország gazdasági helyzetével. Elmondta, hogy az elmúlt évek drámai eseményei, köztük a gazdaság leállása, komoly terheket róttak az ágazatra. A 2024-es és 2025-ös költségvetés kapcsán kiemelte, hogy ezekben az években nincs növekedés, így az adóbevételek sem bővülhetnek. A szociális szféra számára csak 2026-ban várható némi javulás.
Munkaerőhiány és külföldi munkavállalók
Czibere kifejtette, hogy a szociális intézmények alacsony bérei miatt nehéz megtartani a dolgozókat. Egyes helyeken már most is távol-keleti munkaerő, például thaiföldi és filippínói munkavállalók segítik a működést. Ez a trend várhatóan tovább erősödik a következő években, mivel a hazai munkaerőhiány kritikus szintet ért el. Szerinte az uniós források késedelme miatt az intézmények amortizációja sem kezelhető megfelelően, ami tovább nehezíti a helyzetet.
A gyermekvédelem területén sem várhatók előrelépések. Az ágazat dolgozóit érintő átvilágítás kapcsán Czibere elismerte, hogy bár a kifogástalan életvitel vizsgálat korrektül zajlott, a pszichológiai ellenőrzések már kevésbé voltak megfelelőek.
Politikai reakciók
Az előadás tartalma politikai vihart kavart. Meleg Sándor, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének elnöke szerint az előadás világossá tette, hogy az ágazat vezetői tisztában vannak a szociális szféra katasztrofális helyzetével, de a helyzet javításához szükséges források hiányoznak.
A Demokratikus Koalíció (DK) az ügy kapcsán Czibere Károly meghallgatását kezdeményezi a parlament Népjóléti Bizottsága előtt. Varga Zoltán, a bizottság DK-s elnöke ( képünkön) szerint az előadás egyértelmű beismerés arról, hogy a kormány nem képes kezelni az ágazat problémáit, és tudatosan cserben hagyja a legkiszolgáltatottabbakat.