„Szomorú állapotban van a magyar gazdaság, azt pedig nem szabad komolyan venni, amikor politikusok arról beszélnek, hogy ők majd rendbe teszik”, mondta az ATV Start című műsorában Balásy Zsolt közgazdász, a HOLD Alapkezelő portfoliókezelője. Balásy annak kapcsán fejtette ki véleményét, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az egyik legtekintélyesebb nemzetközi gazdasági szaklapnak, a Financial Timesnak nyilatkozva azt mondta: rendbe kell tenni a gazdaságot. (Ami egyébként szinte beismerése annak, hogy az elmúlt 14 év fideszes gazdaságpolitikája kudarcos.)
Balásy emlékeztetett: A pozitív eredmény mindig a kormány érdeme, amikor viszont baj van, az mindig külső okokra vezethető vissza, itthon legalábbis ez a politikai kommunikáció zajlik.
A fogadási piacot kell figyelni
Mindazonáltal teljesen mindegy, mit mondanak a politikusok, és ez a gazdasági elemzőkre is igaz. A lényeg, hogy mit mutat „a fogadási piac”: Mint ahogy egy lóversenyen abból lehet leszűrni, melyik ló esélyes, hogy milyen szorzóval szerepelnek a nyeremények, a gazdaságban is vannak ilyen „fogadóirodák”. Magyarország tekintetében ez a forint. A nemzeti valuta ereje vagy gyengesége mutatja a legpontosabban a gazdaság állapotát, magyarázta a közgazdász.
Abban még igaza is lehet a kormányzatnak, hogy a forint/euró árfolyamot különféle, tőlünk független folyamatok is befolyásolják, éppen ezért a forint/zloty árfolyamát érdemes vizsgálni: 2010 óta a forint 50%-kal gyengült az euróhoz viszonyítva – 250 ről 410-ig -, mindeközben lengyel valuta tartotta értékét. A forint a zlotyval szemben is 45%-ot gyengült, és ennek az a magyarázata, hogy a magyar gazdaság folyamatosan ki sodródik az EU-ból.
Balásy emlékeztetett: egyértelműen azok a keleteurópai államok váltak sikeressé, amelyek csatlakoztak az EU-hoz.
A közgazdász szerint az államnak a gazdasággal kapcsolatban az a feladata, hogy teremtsen
- jogbiztonságot
- kiszámíthatóságot
- bizalmat
És persze legyen megfelelő oktatás és egészségügy. „Ezen az öt területen Magyarország nagyon rosszul ál, ezt árazza a zloty. És azt is árazza, hogy Magyarország sodródik ki az EU-ból, aminek az egyik legfrissebb bizonyítéka, hogy az év végén véglegesen elbuktunk 1 milliárd euró uniós pénzt, azaz ingyen pénzt.”
Kétsebességes Európa
Balásy szerint kétsebességű EU-ról beszélhetünk: Az egyik csoportba azon tagállamok tartoznak, amelyek teljesítik a feltételeket a közös pénzek lehívására, és van Magyarország a másik halmazban, amelyik nem.
Az EU-hoz csatlakozott keleteurópai államok azért fejlődtek, mert az EU által megteremtett bizalom náluk is megjelent a tagságuk miatt. „A lényeg tehát nem az éves GDP növekedés, hanem hogy stabil tagja vagyunk-e az európai közösségnek, vagy kifelé sodródunk. Ez utóbbi határozza meg a gazdaságunkat is, ebből a szempontból szinte mindegy, milyen számokat hoz 2025, az pedig végképp, hogy mit mondanak a politikusok”, mondta az ATV Startban Balásy Zsolt.
Kitettségünk
A kormány kedvezőtlen külső tényezőkkel, a háborúval, a német gazdaság nehézségeivel, az exportpiacok gyengélkedésével és az EU versenyképességi problémáival magyarázza a magyar gazdaság bizonyítványát.
Ezzel kapcsolatban Petschnig Mária Zita közgazdász az ATV Egyenes beszéd című műsorában elmondta: Tény, hogy a német gazdaság gyengélkedik, a magyar gazdaság pedig „föl van fűzve” a német gazdaságra, tehát erősen függünk tőlük. Ugyanakkor a lengyel és a cseh gazdaság nálunk sokkal erősebben függ a németektől, és a lengyel gazdaság tavaly erősödött. A cseh gazdaság visszaesett, de nem annyira, mint mi, ráadásul az idei első háromnegyed évi adatok is azt mutatják, hogy ezek az országok jobban teljesítenek.
*(Forrás: Nielsen Közönségmérés, közönségarány, LIVE adat, teljes népesség, teljes napon, 2024. első negyedév alapján, hírcsatornák: ATV, HÍR TV, M1)