A rendszerváltáskor a tanácsi bérlakások települési önkormányzatok tulajdonába kerülésével minden ötödik magyarországi lakás önkormányzati tulajdon lett. Az elmúlt 30 évben az önkormányzati tulajdonú lakások száma több mint 600 ezer lakással csökkent, a magyarországi lakásállományhoz viszonyított arányuk 18,7 százalékról 2,5 százalékra zsugorodott.
Az Állami Számvevőszék honlapján olvasható összefoglaló szerint – 2024. december 19-i dátummal – a megállapítások között szerepel, hogy bár mind a hat önkormányzatnál csökkent az alacsony komfortfokozatú lakások száma, a fejlesztésre, felújításra fordított összegek alacsony mértéke kockázatot jelent az önkormányzati tulajdonú lakásállomány értékének, állagának megőrzésére. Az önkormányzati lakásállomány az 1990-es években rendkívül gyorsan (~49,4 ezer lakás/év), azóta lassuló ütemben fogyott, 2018-2022 között országosan 4,8 százalékkal, 5677 lakással csökkent a lakásállomány.
Országos szinten az önkormányzati lakások hasznosítási módjában 2018-2022. között átrendeződés volt megfigyelhető, a szociális alapon bérbeadott lakások arányának 7,5 százalékpontos csökkenésével közel azonos mértékben emelkedett a magasabb bevétel elérését célzó, piaci alapon hasznosított lakások száma.
2018-2022. között az önkormányzati tulajdonú lakások átlagos lakbére országosan 24,3 százalékkal nőtt, a lakások bérbeadásából származó bérleti díjbevétel – a csökkenő lakásszám és a hasznosítási összetétel változása miatt is – 14,1 százalékkal emelkedett.
Az ellenőrzés általános megállapítása szerint minden ellenőrzött önkormányzatnak alapvető célja volt a lakásállomány minőségének fejlesztése. Az ÁSZ ugyanakkor azt is megállapította, hogy bár az ellenőrzött hat önkormányzat a lakásállományuk hasznosítására általános célkitűzéseket meghatározott, néhány kivételtől eltekintve azokhoz mérhető célszámokat, célértékeket, mutatókat nem rendelt.
Több ellenőrzött önkormányzat általános érvényű fejlesztési irányként fogalmazta meg a lakásállomány megtartását, egyes esetekben bővítését, a lakásállomány hasznosításából származó bevételek növelését.
Ezzel együtt a hat önkormányzatnál együttesen lakásgazdálkodási döntéseik következtében 5 év alatt 8,2 százalékkal (1717 lakás) csökkent az önkormányzati tulajdonú lakások száma.
Mind a hat önkormányzatnál csökkent ugyan az alacsony komfortfokozatú (félkomfortos, komfort nélküli, vagy szükséglakás) lakások száma, azonban 2023. I. félév végén a hat önkormányzat teljes lakásállományának 12,7%-a (2 440 lakás) még mindig olyan lakás volt, ahol hiányzott a vizes helyiség, nem volt melegvíz-ellátás, vagy besorolása szerint rendkívül kicsi alapterületű szükséglakásnak minősült.
Fontos megállapítás volt, hogy az ellenőrzött önkormányzatok – egy kivétellel – a lakásgazdálkodásból származó bevételeik csak kis részét, átlagosan 3,2 – 17,7 százalékát költötték fejlesztésre, felújításra. Az erre a célra fordított összegek alacsony mértéke kockázatot jelentett az önkormányzati tulajdonú lakásállomány értékének, állagának megőrzésére.
2023 I. félév végén a hat önkormányzat együttes lakásállományának 13,6 százaléka (2 617 db) üresen álló, nem hasznosított lakás volt. A hat önkormányzatnál az üres lakások állag- és komfortszintje nem tette lehetővé a rendeltetésszerű használatot, ami rámutat a felújítás, fejlesztés fokozott igényére és az újrahasznosíthatóság kockázatára.
Az ÁSZ az ellenőrzés tapasztalatai alapján javaslatokat fogalmazott meg visszamérhető lakásgazdálkodási, lakáshasznosítási célrendszer kialakítására, a tervezést támogató nyilvántartások aktualizálására, a hasznosított lakóingatlanok fejlesztési, az üresen álló lakások hasznosítási lehetőségeinek felmérésére, valamint a bérleti díjhátralékállomány csökkentésére irányuló lehetőségek feltérképezésére.
Azt az összefoglalóban külön kiemelik, hogy az ÁSZ a lakbérek mértékének meghatározására nem fogalmazott meg konkrétumokat, nem helytálló tehát a XVIII. kerület havi magazinjának legújabb számában megfogalmazott állítás, miszerint „a kormány az, amely az Állami Számvevőszéken keresztül kötelezi az önkormányzatokat az árak újragondolására” – hangsúlyozzák.
Az ÁSZ, mint az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve – a cikk publikálásakor még le nem zárult ellenőrzésében – a XVIII. kerület vonatkozásában éppen azt állapította meg, hogy az átlagos havi lakbér mértéke az országos átlag felett volt. A lakbérek emelése kapcsán tehát az ÁSZ nem lehet hivatkozási alap, a megállapítások és a javaslatok a lakásállomány tervszerű, célszerű hasznosításának szükségességére hívták fel a figyelmet – írják az összefoglalóban az ÁSZ honlapján.
A jelentések itt és itt olvashatóak.