Százhárom éves korában csütörtökön hajnalban elhunyt Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornász, a Nemzet Sportolója, Magyarország legtöbb olimpiai éremmel rendelkező női sportolója, aki a világ legidősebb élő, egyben a világ valaha élt legidősebb ötkarikás aranyérmese volt.
Klein Ágnes néven született 1921. január 9-én Budapesten, a család később Keletire magyarosított. Keleti Ágnes 1937-től a budapesti Vívó és Atlétikai Clubban, 1938-tól a Nemzeti Torna Egyletben sportolt. 1939-ben lett a válogatott tagja, első magyar bajnokságát 1940-ben nyerte, de zsidó származása miatt még abban az évben eltiltották mindennemű sporttevékenységtől. A második világháború végét, a Magyarország 1944. március 19-i német megszállása utáni időszakot álnévre szóló hamis papírokkal Szalkszentmártonban sikerült átvészelnie, ahol futással tartotta fenn állóképességét. Édesapja és több családtagja az auschwitzi koncentrációs táborban halt meg, édesanyját és testvérét a svéd diplomata, Raoul Wallenberg mentette ki Budapestről.
Keleti Ágnes: nem vagyok néni
Egy korábbi interjúban, a 100. születésnapján Keleti Ágnes azt mondta:
„Nem vagyok néni… nem akarok öreg lenni. Én még mindig csak Ági vagyok”.
Keleti Ágnes már az érettségi után bekerült a nemzeti válogatottba, de a zsidótörvények miatt 1940-ben abba kellett hagynia az egyesületi és versenysportot. Ezután titokban edzett hosszú éveken át. A háború után a ’48-as londoni olimpián ismét a válogatott tagja lett, ám egy sérülés miatt nem tudott részt venni a versenyen. A háborút követő évtizedben 48-szoros magyar bajnokká vált, ebben az időben végezte el a TF-et is, amelynek tanára is lett.
Arra volt a legbüszkébb, hogy az 1952-es helsinki olimpián talajgyakorlatával megszerezte élete első egyéni aranyérmét, plusz csapatban egy ezüstöt – 31 évesen.
Az akkori interjúból kiderült: Keleti Ágnes a következő, ’56-os melbourni olimpián szerzett 4 aranyával kapcsolatban már sokkal visszafogottabban nyilatkozott, mondván: az egy nagyon zűrös időszak volt – nem tudott rendesen felkészülni, le is sérült előtte.
Diadalmenetével örökre bevéste magát a sporttörténelembe: talajon megvédte a világelsőségét, továbbá felemás korláton és gerendán is aranyérmet szerzett. A legnagyobb örömöt a kéziszercsapattal aratott győzelem jelentette: a magyar forradalom előtti tisztelgésül Bartók zenéjére előadott nemzeti színű szalagos gyakorlat Ágnes koreográfiájára készült – tomboló sikert arattak vele a 15 ezer fős melbourni arénában.
A legeredményesebb magyar tornásznő
Keleti Ágnes tíz olimpiai érmével a legeredményesebb magyar sportolók rangsorában Gerevich Aladár (10 medál/7 arany) mögött a második, öt aranyérmével minden idők ötödik legeredményesebb magyar olimpikonja, egyben ő a legtöbb ötkarikás éremmel rendelkező magyar női sportoló és a legeredményesebb magyar tornásznő.
A melbourne-i olimpiáról nem tért haza; 1957-ben Izraelben telepedett le, egy ottani magyarhoz ment férjhez, két fia született. A rendszerváltás után jött haza először. Meghatározó szerepet vállalt az izraeli tornasport megteremtésében, 1958 és 1980 között az izraeli válogatott szövetségi kapitánya volt, közben ő készítette fel az olasz válogatottat az 1960-as olimpiára. 1957 és 1980 között az izraeli Testnevelési Főiskola (Wingate intézet) torna tanszékének vezető tanára volt. Legfőbb feladatának az iskolai testnevelés fejlesztését tekintette, s ennek érdekében a tanárképzés magasabb színvonalának megteremtését tűzte ki célul. 1983 és 1988 között a Maccabi Tel-Aviv, majd a Ráánai Torna Klub tornaszakosztályának edzőjeként tevékenykedett. Nemzetközi bíróként is dolgozott, csak 75 évesen választotta a nyugdíjas életformát.
Kórházban volt Keleti Ágnes
Ahogyan arról pár nappal ezelőtt a Nap Híre is beszámolt, Keleti Ágnes szívelégtelenséggel és légzési nehézségekkel került kórházba, a klasszist a Honvédkórházban kezelték. „Kapott egy rohamot, majdnem meghalt, felhívtak, hogy rohanjak be, és tényleg úgy nézett ki, mint aki itt fogja hagyni ezt a világot, én is szóltam a közeli ismerősöknek, hogy búcsúzzanak el tőle. Aztán egyszer csak felébredt, beszélt is, kicsit evett és ivott is. A főorvos 1-2 napot jósolt a tüdejének, és a nővérek sem voltak bizakodóbbak. Azóta viszont kicsit jobban figyelnek rá és több idő jut neki. Reménykedünk, bizakodunk, ott vagyunk vele, de sajnos még mindig van víz a tüdejében, ami nagyon veszélyes” – fogalmazott néhány nappal ezelőtt Bíró-Keleti Rafael, Keleti Ágnes fia.
Első kézből, közvetlenül az ATV-től szeretné megtudni a legújabb fejleményeket a legnézettebb hírcsatornáról*? Iratkozzon fel hírlevelünkre!
*(Forrás: Nielsen Közönségmérés Kft., közönségarány, LIVE adat, teljes népesség, teljes napon, 2024.01.01.-2024.10.31. között, hírcsatornák: ATV, HÍR TV, M1)