A magyar fizetőeszköz az euróval szemben 7-, a dollárral szemben 14,5 százalékkal gyengült 2024-ben. Egy éve az euró árfolyama 381, december 31-én 411 forint volt. A dollár 346 forintról indult, majd az év utolsó napjára 395-ig jutott.
A K&H vezető elemzője úgy véli: a 410-415 forintos sáv lehet a meghatározó az idei euró árfolyamban, azonban a 420-425-ös sáv sem elképzelhetetlen. „Ha az EU-val még jobban kiéleződnek konfliktusaink, az is hozhat egy ilyen gyengülést, vagy esetleg a gazdasági növekedésünk mégsem indul be úgy, ahogyan várjuk, tehát még a 2 százalékot sem érné el 2025-ben, az is negatívan hatna a forint árfolyamára” – mondta Németh Dávid.
A kormány 397,5 forintos euróárfolyammal tervezte meg a 2025-ös büdzsét, ami már most sem tartható. Palócz Éva hozzátette, a drágább import ugyan megemelheti a költségvetési kiadásokat, de közben az ennek hatására megemelkedő fogyasztói árak magasabb áfabevételekkel is járhatnak. „A gyengébb árfolyam inkább kedvező hatással jár, mint nem, de ez a hatás nem nagyon jelentős, tehát emiatt nem kell a költségvetést újratervezni, ez nem befolyásolja nagyon jelentősen a költségvetést” – magyarázta a közgazász.
Az euróárfolyam mindig is politikai kérdés volt. A 2008-as pénzügyi világválság idején Orbán Viktor, az akkori ellenzék vezetőjeként erős kijelentést tett. Vezetési válságról értekezett, és úgy fogalmazott:
„Nem hisznek az ország vezetőinek, mi magyarok sem hiszünk, de az országhatárokon kívül sem hisznek. Ezt hívjuk bizalmi válságnak. Ha ezt nem oldjuk meg, akkor biztos, hogy be fog szakadni a forint.”
Az árfolyam ekkor 276 forint volt. 2024. végére már tartósan 400 forint felett lehet egy eurót vásárolni. Közben a miniszterelnök továbbra is elutasítja az euró bevezetését Magyarországon. „Az eurózónához való csatlakozás kétségkívül hoz stabilitást, de lefojtja a növekedést, elveszi a fejlődés lehetőségét, én ebben a kettősségben gondolkodom…” – mondta.