Az orosz elnök nyitott arra, hogy Szlovákia adjon helyet az Ukrajnával folytatott béketárgyalásoknak. A háborúban idén új frontszakaszok nyíltak, az ukrán hadseregben azonban egyre nagyobb probléma a haditechnika és lőszer hiánya.
Az elmúlt év tanulságairól és a kilátásokról Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő beszélt az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.
Bár a tavalyi telet túlélte Ukrajna, idén is nagyon komoly veszteségeket szenvedett el elsősorban az energetikai infrastruktúra tekintetében, aminek a 80 százaléka elpusztult. „Az elkövetkező hónapokban kegyetlen időszak vár Ukrajna lakosságára”, mondta a műsorban az elemző.
Pokoli orosz veszteségek
Oroszország szisztematikusan, lépésről lépésre halad előre, miközben Ukrajna nagyon komoly utánpótlási nehézségekkel küzd, és nagyon komoly katonai hibákat követett el 2024-ben. Ennek ellenére Oroszországnak is pokoli veszteségeket hozott ez az év: Míg 2022 márciusában-áprilisában a napi átlagos veszteség – halottak plusz sebesültek – 200-250 fő volt, most megközelíti az 1400-1500 főt.
2024 két alapvető változást hozott: az egyik az észak-koreai katonák bevetése az orosz fronton, a másik, hogy az USA, majd több nyugati ország is engedélyezte az ukránoknak a nagy hatótávolságú rakéták bevetését oroszországi célpontok ellen. Tarjányi szerint egyik fejlemény sem hozott olyan áttörést, amit sokan gondoltak. Mint mondta, Ukrajna úgy háborúzik, mintha valakinek lekötött kézzel kellene bokszolnia: az elmúlt években a Nyugat folyamatosan meghatározta, mit tehet a háborúban Ukrajna és mit nem tehet, „ezért a mostani helyzetért kőkeményen terheli a Nyugatot a felelősség”.
Fico Moszkvában
Robert Fico szlovák miniszterelnök Moszkvában járt, és azt mondta, Szlovákia lehetne az orosz-ukrán tárgyalások helyszíne. Putyin erre úgy reagált, „miért is ne, ha eljutunk odáig”. Majd leszögezte, hogy a 2025 legfőbb feladata a „különleges katonai művelet” célkitűzésének elérése lesz.
Tarjányi arra hívta fel a figyelmet, hogy Putyin ezzel elismerte: Oroszország képtelen volt elérni azokat a célokat, melyeket 2022. február 24-én megfogalmaztak.
„Lassan három éve Ukrajna továbbra is képes ellenállni, Oroszország folyamatosan érzi, hogy nem lehet biztonságban ezeken a területeken.”
Tarjányi szerint azért nem reális, vagy nem lesz könnyű 2025-ben egy béke megállapodás, mert ha Oroszország ragaszkodik az eredeti céljaihoz, tehát Zaporizzsja, Herszon, Luhanszk, Donyeck és a Krím területén a teljes orosz jelenlétet, ezt Ukrajna biztosan nem fogadja el. Mint ahogy az az orosz követelés is irreális, hogy szerelje le a hadseregét, tette hozzá a szakértő.
Vége lesz. Vagy nem
Orbán Viktor ugyanakkor arról beszélt, hogy 2025-ben véget ér a háború: vagy úgy, hogy béketárgyalással lezárják, vagy úgy, hogy az egyik harcoló fél megsemmisül. Ezzel kapcsolatban Tarjányi azt mondta, „nem tudok vitatkozni a miniszterelnök úrral, hiszen ez egy olyan mondás, hogy vagy az egyik, vagy a másik”
Ugyanakkor a Trump-féle „24 óra alatt béke” ígéretével kapcsolatban elmondta: ezt ma már a megválasztott elnök sem veszi komolyan, másrészt az is előfordulhat, hogy a republikánusok nem változtatnak alapvetően a demokraták Ukrajna-politikáján. Mégpedig azért nem, mert mára egyértelművé vált, hogy orosz oldalon összeállt az Irán-Észak-Korea-Kína-Fehéroroszország tengely, és „ez a tömb a Nyugat ellen akar fellépni. Ezért mondom, nem biztos, hogy a republikánusok felhagynak Ukrajna támogatásával, de ez a jövő zenéje”.
Amerika nélkül?
Mindemellett Ukrajna az amerikai támogatás azonnali és teljes leállítása esetén is kitartana „legalább 6-9 hónapig”, ráadásul az európai uniós NATO tagországok legalább akkora segélyszállítmányokat nyújtottak együtt, mint az Egyesült Államok, és ezek a szállítmányok nem álltak le.
Ha pedig minden úgy marad, ahogy jelenleg van, akkor Ukrajna oldaláról az lesz a döntő kérdés, hogy képesek-e újabb emberi erőket mozgósítani. Technikai oldalról ugyanis az ellenállás háttere biztosítva lesz. „És ha ez működik, akkor Orbán Viktornak nem lesz igaza, ha ez a forgatókönyv lép életbe, 2025-ben nem lesz vége a háborúnak”, vélekedett a műsorban Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő.
*(Forrás: Nielsen Közönségmérés, közönségarány, LIVE adat, teljes népesség, teljes napon, 2024. első negyedév alapján, hírcsatornák: ATV, HÍR TV, M1)