Itthon

Kovács Gergely érdekeset posztolt, az előrehozott választás témáját érintette 

Csuhaj Ildikó
Hirdetés

“Bár a Vox populi oldalon született róla egy poszt, de valahogy nem érte el a sajtó ingerküszöbét, hogy a 2025-ös költségvetésbe betervezett a kormány 8.4 milliárd forintot országgyűlési választásokra” – írta az ‘24-es év utolsó napján Kovács Gergely.

A XII. kerület polgármestere, a MKKP elnöke 2024 utolsó napján azt írta ki a Facebook-oldalára a 8,4 milliárdos költségvetési tételről:

“mindez persze úgy szerepel, hogy a 26-os választás előkészítésére kell. De olyan tételek szerepelnek benne, amikre a választási évben szoktak költeni, s nem az előzőben, mint például a választási nyomtatványok vagyis szavazólapok elkészítése vagy éppen a postai értesítők költsége” – tette hozzá. 

Kovács Gergely megjegyzi, hogy eddig a választásokat megelőző években, 2017-ben vagy 2021-ben nem szerepeltek ilyen kiadások a költségvetésben.

“Persze lehet, hogy más országok választásaira akar ennyit költeni a kormány, de még az is elképzelhető, hogy legalábbis elgondolkodtak egy lehetséges előrehozott országgyűlési választáson” – tette hozzá félig tréfásan. Arról, hogy Magyar Péter éjfél után előrehozott választást követelt, itt írtunk.

2022-ben ennyit rendelt a kormány az NVI-hez

2022-ben április 3-án volt a parlamenti választás és népszavazást is rendeznek aznap a kormány kezdeményezésére. A 2022-es költségvetésben eredetileg a kormány 11,885 milliárd forinttal számolt a „2022. évi országgyűlési képviselőválasztás előkészítése” céljából.

De mivel időközben kiderült, hogy ugyanezen a napon lesz a népszavazás is, ezért a kormány költségvetési átcsoportosítások keretében 7,195 milliárd forinttal növelte meg a ‘22-es országgyűlési választások előkészítésének a költségét. Így összesen 19,08 milliárd forintot jelentett a központi büdzsének a választás és a referendum lebonyolítása a két tétel együttese szerint.

A Nemzeti Választási Iroda akkor azt közölte, hogy a 20,7 milliárdos rendezési költség 7,2 milliárddal kevesebb annál, mintha 15,2 milliárdért parlamenti választást és másik 12,7 milliárdért külön népszavazást tartanának. Azonos napon – együtt rendezve ugyanis – a referendum csak 5,5 milliárddal dobja meg a büdzsét.

választás

Már januárban időközi választás lesz Tolnában

A Tolna vármegyei 2-es országgyűlési egyéni választókerületben január 12-én tartanak időközi választást, miután októberben elhunyt Potápi Árpád János, a  Miniszterelnökség államtitkára. 

Az már kiderült, hogy Potápi Árpáddal évtizedekig együtt dolgozó Csibi Krisztina lesz a Fidesz–KDNP jelöltje, Dúró Dóra pedig a Mi Hazánké, míg Takács László, a Demokratikus Koalíció jelöltje lesz – Magyar Péterék, a Tisza nem állít jelöltet időközi választáson.

A Tolna vármegye 2. választókerületben Bonyhád- Dombóvár egyéni körzet, ahol a Potápi Árpád rendkívül népszerű volt, hétszer győzött – 2022-ben 62,44 százalékkal – míg Szabó Loránd, Dombóvár volt DK-s polgármestere 27 százalékot kapott. Vona Gábor (Második Reformkor) jelezte, hogy Ágoston Pál személyében állít jelöltet, míg Harangozó Gábor függetlenként indul – az MSZP támogatásával.

Újpesten is időközi parlamenti választás jöhet: a DK-s Varjú László már tavaly decemberben önként lemondott parlamenti mandátumáról, miután a Kúria jogerősen elítélte az MTVA-székházban történt dulakodás miatt. A DK jelezte: újra Varjú Lászlót akarják indítani Budapest 11. választókerületében, ami újpesti központú és Angyalföld egy részét is magába foglalja. 

Az időközi választást a képviselői mandátum megüresedésétől számított százhúsz napon belül, a kiírás napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap között, egy vasárnapi napon kell megtartani. Az országgyűlési választást megelőző egy éven belül ugyanakkor már nem lehet időközi voksolást tartani.

Hirdetés
Kapcsolódó cikkek