Optimistán vágott neki az idei gazdasági évnek a kormányzat: 4 százalékos gazdasági növekedést prognosztizáltak 2024-re, azonban volt olyan negyedév, amikor nemhogy minimális növekedés nem volt, de visszaesett a gazdaság. Közben az infláció is felfelé ment év közben, Matolcsy György pedig éles kritikákat fogalmazott meg a gazdaságpolitikával kapcsolatban. Az ATV Egyenes beszéd című műsorában Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa értékelte az évet.
Költségvetés
Az idei költségvetést 2023 nyarán fogadták el, ám teljesen irreális bázison, hiszen már a ’23-as költségvetés – amit ’22-ben határozták meg – sem teljesült. Két év alatt 7-8 ezermilliárd forinttal tervezték túl a büdzsét, aminek az érzékeltetéséhez egy adat: a háziorvosokra és a gyerekorvosokra összesen 300 milliárd forintot fordítanak.
GDP
4 százalékos GDP-növekedést várt a kormány erre az évre, majd előbb 2,5 százalékra módosítottak, legutóbb pedig már csak 0,8 százalékos éves növekedésről beszéltek. Ami tény: az első háromnegyed csak 0,6 százalékos emelkedést hozott, tehát az utolsó negyedévben nagyon nagy fordulatnak kellene előállni ahhoz, hogy éves szinten legalább a 0,8 százalék meglegyen.
Külső okok
A kormány kedvezőtlen külső tényezőkkel, a háborúval, a német gazdaság nehézségeivel, az exportpiacok gyengélkedésével és az EU versenyképességi problémáival magarázza a magyar gazdaság bizonyítványát.
Petschnig Mária Zita szerint tény, hogy a német gazdaság gyengélkedik, a magyar gazdaság pedig „föl van fűzve” a német gazdaságra, tehát erősen függünk tőlük. Ugyanakkor a lengyel és a cseh gazdaság nálunk sokkal erősebben függ a németektől, és a lengyel gazdaság tavaly erősödött. A cseh gazdaság visszaesett, de nem annyira, mint mi, ráadásul az idei első háromnegyed évi adatok is azt mutatják, hogy ezek az országok jobban teljesítenek.
A lengyel ipari termelés az első háromnegyed évben emelkedett, a cseh ipari termelés visszaesett 1 százalékkal, miközben a magyar több mint 3 százalékkal zuhant. „Tehát kell lenni valami más oknak is a külső tényezőkön kívül, és ez egyértelműen a kormány politikája. Hiszen 2023 és 2024-ben összességében több mint 8 százalékos növekedést terveztek, ezzel szemben fél százalékos visszaesés lesz.”
Ebben meghatározó szerepe van az Orbán-kormánynak:
- Az uniós forrásokért nem tett meg mindent, sőt, úgy néz ki, hogy idén végleg lemondott egy részéről.
- Politikájával elriasztja a fejlett nyugati tőkebefektetőket.
- A keleti befektetők „a zsákutcás” autóipari akkumulátoripari beruházásokat hozzák, ami nagyon alacsony hozzáadott értékű tevékenységet jelent.
Jön egy fantasztikus év
Orbán Viktor szerint 2025 fantasztikus év lesz a hazai gazdaságban, sok meglepetéssel, az elrugaszkodás éve lesz.
Petschnig Mária Zita ezzel kapcsolatban azt mondta: „Minél nehezebb a helyzet, annál nagyobbat ígérünk. Ez volt az előző rendszer politikai krédója is. Orbán most ezzel próbálja elütni azt a kudarcot, amit főleg az utóbbi két év jelent. De az utóbbi két év kudarca a megelőző két évnek a következménye, tehát összefüggnek a dolgok. Ő csodákra számít, szerintem meg az lenne a csoda, ha az ő pozitív csodavárakozása bejönne. Ugyanis 2025-nek két nagyon fontos kockázati tényezője van:
- A külgazdaságban Donald Trump, akiről még nem tudjuk, hogy mit fog beváltani a kampányígéreteiből: például a NATO tagok hozzájárulásának megduplázásából, amiről Orbán is elismerte, hogy az a magyar gazdaságot is gallyra viszi.
- A másik nagy kockázati tényező magyar gazdaságra nézve Orbán Viktor, mert neki egyetlen szempontja lesz a következő évben: hogy ne veszítse el a 2026-os választásokat, „nem lesznek gátlásai, hogy miféle pénzosztogatásba kezd”.
A szakember szerint az uniós pénzek körülbelül kétharmadát el fogjuk veszíteni, ezért a kormány csak hitelt tud felvenni, ami nagyon sokba kerül, „és akik hiteleznek nekünk, tudják, hogy mi a helyzet, ezért egyre nagyobb kockázati felárat kérnek.”