Lentner Csaba a Spirit FM Több-Kevesebb című műsorában a magyar gazdaságpolitika alapvető dilemmáit elemezte. A közgazdász szerint az autóipar már nem az innováció csúcsát képviseli, különösen nem Magyarországon.
„A gépjármű-ipar nem magas hozzáadott értéket képviselő ágazat, különösen nem Magyarországon” – fogalmazott Lentner. Hangsúlyozta, hogy az új technológiák, például az információs technológia és a biotechnológia jelentik a fejlődés irányát, és ezek lennének képesek a nemzetgazdaságokat hosszú távon előrevinni. Az autóipar jövőjére vonatkozóan pesszimista: „Naivitás egy ország jövőképét külföldi működő tőkére alapozni, különösen akkor, ha az már nem az innováció csúcsát képviseli.”
Európai autóipar: Válságban a kontinens motorja
Az európai autóipar problémáit több szakértő is kiemelte. Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója szerint Európa helyzete egyre súlyosbodik:
„Amerika fejleszt, Kína gyárt, Európa szabályoz” – mondta, hozzátéve, hogy ez a mix Európa eljelentéktelenedéséhez vezethet. Az európai autógyártók már most milliós eladási veszteségekkel küzdenek, amelyek gyárbezárásokat eredményeznek. Gyurcsik úgy véli, hogy az EU-nak jelentősen csökkentenie kellene a bürokráciát és javítania a versenyképességet, különösen az elkövetkező lengyel elnökség alatt.
Lemaradás-menedzsment
Kilián Csaba, a Magyar Gépjárműipari Egyesület főtitkára szintén kiemelte az európai gyártók versenyképességi problémáit. „Az európai energiaárak és a technológiai fejlesztések terén mutatkozó lemaradás súlyos kihívást jelent” – mondta az autopro.hu-nak adott interjújában. Az európai autógyárak elavult infrastruktúrája, az akkumulátorgyártásban meglévő ázsiai függőség, valamint a magas energiaigényű gyártás mind-mind hátrányt jelentenek a globális versenyben.
Magyarország gazdasága szorosan kötődik a német autóiparhoz, így annak nehézségei közvetlen hatással vannak a hazai beszállítókra. Kilián Csaba azonban optimista az Audi és a Mercedes folyamatos fejlesztései, valamint a BMW új gyárának magas szintű automatizáltsága miatt.
„Ha az elektromos autók piaca helyreáll, az akkumulátorgyárak megrendelésállománya is növekedni fog, ami új lehetőségeket teremt Magyarország számára” – mondta Kilián. Hangsúlyozta, hogy a magyar cégek számára fontos lenne, hogy beszállítóként pozíciókat szerezzenek az újonnan érkező ázsiai cégeknél.
A globális autóipar válsága és a hozzáadott érték jelentősége kapcsán a szakértők egyetértenek abban, hogy az autóipar átalakulása elkerülhetetlen. Az európai gyártók számára a termelékenység, a költséghatékonyság és a technológiai fejlesztés kulcsfontosságú lesz a túléléshez. Ugyanakkor a kínai gyártók előretörése és az elektromos autók globális piacának átrendeződése továbbra is komoly fenyegetést jelent.
Magyarország számára a következő évek kritikusak lesznek: az autóipar modernizálása, az innováció támogatása és a hazai beszállítók versenyképességének erősítése nélkülözhetetlen a gazdaság stabilitásának megőrzéséhez.
Európa jövője a tét
„Vorsprung durch Technik”, azaz előnybe kerülni a fejlettebb technológiával, szólt a jelmondat évtizedeken keresztül a német autógyártásban. Egész Európa büszke lehetett arra, hogy ha már a katonai, és a digitális technológiákban messze lemaradt az Egyesült Államokkal szemben, az ipari kapacitásainak nagy része pedig Ázsiába költözött, legalább még mindig ott van a globálisan meghatározó európai autóipar – írta Tatár Mihály, az Oeconumus vezető elemzője a témában írt tanulmányában.
Bár folyamatosan érkeztek a figyelmeztetések és a baljós előjelek, csak idén szakadt át az addig kényszeres optimizmus védőfala és tört ki a pánik: az európai autóipar is nagy bajban van.
1. Az európai autók rohamosan sebességgel szorulnak ki legfontosabb piacukról, Kínából.
2. Az autó eladások Európában is esésbe kezdtek, az elektromos autó átállás elakadt.
3. A vállalatok profitabilitása a töredékére esett vissza, jönnek a gyárbezárások, a beszállítók csődhulláma.
A tét nem csekély. A magas hozzáadott értékű európai járműipari ökoszisztéma a 13 millió munkavállalójával az ipari munkahelyek mintegy 10 százalékát adja, az EU gazdasági össztermékének pedig 7 százalékát. A szektor évi 400 milliárd euró adóbevételt jelent az amúgy is súlyos költségvetési nehézségekkel küzdő kormányoknak. A háborút megelőző 100 milliárd eurót is kitevő autóipari exporttöbblet pedig a világszerte irigyelt európai szociális védőháló egyik tartóoszlopa.