2024-ben a forint árfolyama az euróhoz képest jelentős ingadozásokat mutatott. Az év elején, január 8-án, a forint elérte legerősebb szintjét, amikor 1 euró 377,76 forintot ért. Majd orint fokozatosan gyengült, és december 19-én érte el leggyengébb értékét, amikor 1 euró 414,85 forintot ért. Az év második felében a forint gyengülése felgyorsult, különösen október és december között, amikor az árfolyam tartósan 400 forint fölé emelkedett. Mint írtuk, most 411 körül mozog a „gyenge” forint, ami év elején még 380 körül volt.
December folyamán a forint árfolyamának gyengülése kapcsán több vezető gazdasági szakember és politikus is megfogalmazta véleményét, elemezve az okokat és előrejelzéseket.
Orbán Viktor miniszterelnök a Mandinernek adott interjújában a közelmúltban kifejtette, hogy szerinte a forint árfolyamának ingadozása mögött spekuláció áll. Úgy véli, hogy a forint értékének mozgatásával egyes szereplők profitot próbálnak szerezni, ami nem tükrözi a magyar gazdaság valós teljesítményét.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter korábban bírálta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatpolitikáját, ami szerinte hozzájárulhatott a befektetők aggodalmaihoz és a forint gyengüléséhez.
Okok és vélemények
Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató kutatója, közgazdász a közelmúltban részletes elemzésben tárja fel a gyengülés okait, amely elemzést az intézet a lapunknak is elküldött. Horváth az alábbi okokat látja:
1. Külső tényezők hatása
Az európai gazdaság gyengesége, különösen Németország lassulása, közvetlenül érinti Magyarországot. A magyar gazdaság erősen integrált a német ipari értékláncokba, így a német gazdaság visszaesése láncreakciót indít el. Donald Trump újraválasztása is jelentős tényező. A republikánus politikus várható intézkedései erősíthetik a dollárt, ami az euróval szemben gyengülést, így közvetetten a forint esését eredményezheti.
2. Uniós források visszatartása
A Magyarországnak járó uniós pénzek késlekedése súlyos következményekkel jár. Az Európai Bizottság többlet-kritériumok bevezetésével késlelteti a források folyósítását, ami rontja a GDP növekedési lehetőségeit. A befektetők ezért egyre inkább shortolják a forintot, spekulálva a további gyengülésére.
3. Spekuláció és shortolás
A piacokon megnőtt a forint elleni spekuláció, amely tovább fokozza a gyengülést. Ezzel párhuzamosan az eurót is jelentős támadások érik, különösen Franciaország és Németország gazdasági problémái miatt.
4. Monetáris politika dilemmája
A forint gyengülése miatt az MNB kénytelen volt szüneteltetni az alapkamat csökkentését. A magasabb kamatok vonzóbbá tehetik a forintot, de hosszú távon az árfolyam stabilitását nem garantálják.
A Moody’s hitelminősítő intézet tanácsa november 27-én tárgyalta a magyar államadósság fenntarthatóságát. Ugyan a minősítést a befektetésre ajánlott Baa2 szinten hagyták, a kilátásokat stabilról negatívra rontották a Moody’s legutóbb 2021 szeptemberében vizsgálta a magyar államadósság fenntarthatóságát. Ekkor a korábbi minősítést Baa2-re javították, pozitív kilátásokkal. A Moody’s 21 szintű minősítési skáláján belül ez a kilencedik legmagasabb érték, a befektetésre ajánlott kategórián belül pedig a második legalacsonyabb. Leírásuk szerint ez a magas vagy elfogadható képességet jelent a rövid távú adósságok visszafizetésére, némi spekulatív elemmel és mérsékelt hitelkockázattal. A november végi értékelésben megemlített negatív kilátások azonban a forint gyengülését eredményezték. A jelentés magyarázata szerint a Baa2 besorolás megerősítését a Magyarország gazdaság ereje adja, vagyis a viszonylag magas jövedelmi szint és a diverzifikált gazdasági szerkezet. Negatívumként kiemelték az adósságszolgálati kiadások központi költségvetésen belüli magas arányát.
Zsiday szerint a kormány „hatása” az igazi kulcs
Zsiday Viktor ismert közgazdász, a Citadella Alap vezetője élesen bírálta a magyar jegybank és a kormány gazdaságpolitikáját, amely szerinte nem képes kezelni a jelenlegi helyzetet. Zsiday szerint a jegybank céljai – az alacsonyabb kamatszint és a stabil árfolyam – egyszerre nem érhetők el a jelenlegi környezetben.
Zsiday rámutatott, hogy a jegybank alapvetően a kamatok szabályozásával képes befolyásolni az árfolyamot. Egy fejlődő ország esetében azonban általában szükség van kamatprémiumra ahhoz, hogy vonzóvá tegyék a helyi fizetőeszközt a befektetők számára. Magyarországon jelenleg magas a reálkamatszint, mégis gyengül a forint, ami azt mutatja, hogy a befektetők még ennél is magasabb hozamot várnak el.
Ez a helyzet – Zsiday szerint – részben a jegybank téves döntéseiből fakad. Az MNB az infláció elleni harcot hangoztatva folyamatosan csökkentette a kamatszintet, miközben a piac már rég jelezte, hogy ez nem fenntartható. „A jegybank nem tudja pontosan előre, hogy milyen kamatszintre van szükség, de az elmúlt hónapok egyértelműen jelezték, hogy a jelenlegi szint nem elegendő” – fogalmazott. A magas kamatprémiumot a befektetők kockázatérzékelése határozza meg. Magyarország esetében ez a kockázat számos tényezőből adódik:
1. A kormányzati döntéshozatal kiszámíthatatlan, és rövid távú politikai célok vezérlik. 2. Az EU-val való feszült viszony, az uniós források visszatartása és a jogállamisági viták csökkentik az ország iránti bizalmat. 3. Versenyképességi problémák: A „foglyul ejtett állam” jelensége – ahol a gazdaságpolitika nem a versenyképesség növelésére, hanem politikai célok kiszolgálására összpontosít – hosszú távon rombolja az ország megítélését.
Zsiday hangsúlyozta, hogy a jegybanknak a piaci elvárásokhoz igazodva kell meghatároznia a kamatszintet. Azonban a kockázatérzetet alapvetően a kormányzati politika határozza meg. Amíg a kormány nem csökkenti a gazdaságpolitika kockázatait – például az uniós konfliktusok rendezésével vagy a versenyképességi reformokkal –, addig a jegybank mozgástere korlátozott.
Zsiday szerint a jegybank „kísérletezik és próbálkozik”, de valódi eredményeket csak akkor érhet el, ha a kormány gazdaságpolitikája alapvetően megváltozik. Ha a kormány továbbra is „leerőlteti” a kamatokat, az a forint további gyengüléséhez és magas inflációhoz vezethet. Alternatívaként a kamatok emelése stabilizálhatná az árfolyamot, de csak ideiglenesen, hiszen az alapvető problémák továbbra is fennállnának. Zsiday úgy véli, hogy a jelenlegi keretek között két út áll a kormány és a jegybank előtt:
1. A kamatok emelése és az árfolyam stabilizálása – Ez azonban tovább növelheti a gazdasági terheket.
2. A kockázatok csökkentése a gazdaságpolitika átalakításával – Ez hosszabb távon csökkenthetné az elvárt prémiumot, és lehetővé tenné az alacsonyabb kamatokat.
Mindkét lehetőség fájdalmas rövid távon, de az utóbbi hosszú távon fenntarthatóbb megoldást kínál. „A logikus megoldás a kockázatok csökkentése lenne, de erre jelenleg nem látok sok esélyt” – zárja kritikáját Zsiday Viktor.
Fájdalmas prognózisok: 415 vagy 425?
Jobbágy Sándor, a Concorde makrogazdasági elemzője a kormány hivatalos 3,4 százalékos előrejelzésénél kisebb, 2,8 százalékos növekedéssel számol jövőre, ezzel a régió átlagát érhetjük majd el. Szerinte búcsút inthetünk a tartósan 400 forint alatti euróárfolyamnak, a keresztárfolyam 2018 óta emelkedő trendben van, ha így marad, ebből 2025 végére 415 forint körüli euróárfolyam következhet.
Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője és független devizapiaci szakember, a Forbes hasábjain fejtette ki véleményét. Elemzésében a szakember a forint hosszú távú gyengülését nem csupán piaci mozgásként, hanem egy mélyebb gazdasági problémahalmaz eredményeként értékelte.
Karagich rámutatott, hogy a forint az elmúlt két évtizedben 66%-kal gyengült az euróval szemben, amely drámai módon kiemelkedik a régiós valuták teljesítményével való összehasonlításban. Az okok között említette a magyar gazdaság alacsony versenyképességét, a gyenge munkahatékonyságot, valamint azt a kormányzati stratégiát, amely a gyenge forintot ( gyengítést – szerk.) exportösztönző eszközként alkalmazta.
„Ez a stratégia azonban kétélű fegyverré vált” – írta Karagich. A gyenge forint ugyanis Magyarország magas importfüggősége miatt nemcsak az energia- és nyersanyagköltségeket növelte, hanem az inflációt is tartósan magas szinten tartotta. Ez pedig a gazdaság sebezhetőségét fokozta, különösen az orosz-ukrán háború és az energiaár-emelkedés következményeként.
A szakember szerint az új jegybanki vezetés, amelyet 2025 elejétől Varga Mihály vezet, nehéz helyzetben lesz. „A jegybanknak szinte gúzsba kötve kell majd megpróbálnia stabilizálni a forint árfolyamát” – fogalmazott. Bár Varga Mihály decemberi megnyugtató kijelentései átmenetileg erősítették a forintot, a hazai fizetőeszköz újra gyengülni kezdett.
Tovább rontja a helyzetet, hogy Magyarország az év végével 1,1 milliárd eurós EU-s forrásról mondhat le az n+2-es szabály értelmében. Ez az esemény nemcsak a kormány, hanem a forint számára is komoly nyomást jelenthet.
A Blochamps Capital előrejelzése szerint a forint gyengülése folytatódhat. A gazdasági mutatók és a kamatszint kezelése alig hagy mozgásteret a jegybank számára. „2025 tavaszára az euró árfolyama 425 forint felett is lehet” – vélekedett Karagich.
Társadalmi és gazdasági hatások
A gyenge forint társadalmi költségei is jelentősek: a magas importfüggőség miatt az infláció mérséklődése akadályozott, ami a fogyasztók számára tartósan magas árakat eredményez. Ez pedig rontja a vásárlóerőt, lassítja a reálbér-növekedést, és elodázza a megtakarítások újjáépülését, valamint a gazdaság élénkülését.
A szakember figyelmeztetett, hogy a régió többi országához viszonyítva Magyarország gazdasági helyzete és a forint árfolyamának alakulása aggasztó képet fest. A tartós stabilitás eléréséhez nemcsak jegybanki, hanem átfogó gazdaságpolitikai reformokra is szükség lesz.