A régió eltérő válaszai az orosz energiakitettségre
A balti országok már 2014-ben, a Krím-félsziget orosz megszállása után drasztikus lépéseket tettek az orosz energiaimport felszámolására, mára szinte teljesen leváltak az orosz gázról. A GKI kiemeli, hogy a Visegrádi Négyek között Szlovákia reagált elsőként: a pozsonyi kormányzat 2015-ben egy év alatt 44%-kal csökkentette az orosz gázimportot. Lengyelország és Csehország a 2022-es ukrajnai háború után teljesítette ezt, mára szinte teljesen megszüntetve az orosz közvetlen gázbehozatalt.
Az átállás sikerességét különféle tényezők segítették elő: az infrastruktúra fejlesztése, LNG terminálok kiépítése, a megújuló energiaforrások fokozódó használata, valamint az energiaigényes iparágak visszaszorulása. A GKI ugyanakkor megjegyzi, hogy a re-export, azaz az orosz gáz más országokon keresztüli beszerzése is része a történetnek.
Magyarország különutas energiastratégiája
A GKI elemzése alapján Magyarország az orosz gáz- és olajimport csökkentésének lehetőségei helyett az energiastratégiai különutas politikát választotta. Az elmúlt években sem az orosz gáz-, sem az olajimport nem mérséklődött jelentős mértékben. A magyar kormány kezdetben az olcsóságot, majd később a gazdasági racionalitást helyezte kommunikációja középpontjába, azzal érvelve, hogy az orosz gáz hiánya gazdasági visszaesést okozna.
A GKI azonban hangsúlyozza, hogy az orosz gáztól már teljesen független lengyel és cseh gazdaságok, illetve a részben független szlovák gazdaság az elmúlt években a magyarnál magasabb GDP-növekedést értek el. Az elemzés szerint a háború utáni időszakban a magyar gazdaság jelentősen lassult a régió többi országához képest, így az orosz gáztól való leválás nem feltétlenül jár növekedési áldozatokkal.
A függetlenedéshez szükséges lépések
A GKI rámutat, hogy az orosz gázról való leválás kulcsa az energiaigényes iparágak, például az akkumulátorgyártás visszaszorítása, valamint az energiahatékonyság növelése. Példaként említi a debreceni CATL gyárat, amelynek áramfogyasztása másfélszerese Hajdú-Bihar megye lakossági fogyasztásának.
Emellett kiemelt jelentőségű az infrastruktúra fejlesztése, illetve az EU által is támogatott REPower program keretében energiahatékonysági pályázatok indítása. Az elemzés ugyanakkor rámutat, hogy a jogállamisági problémák akadályozzák az uniós források felhasználását, ami lassítja az előrelépést.
Politikai akaratra lenne szükség?
A GKI következtetése szerint az orosz gázimport gazdasági előnye nem látható. Az energiahatékonysági intézkedések és az alternatív forrásokra való átállás elmaradásának fő akadálya nem a gazdasági szükségszerűség, hanem a politikai akarat hiánya. A régiós példák azt mutatják, hogy a függetlenedés nemcsak lehetséges, hanem gazdaságilag is előnyös lehet Magyarország számára.