Karácsony másnapjára 409-ig erősödött a forint/euró árfolyam, ami szép ugrás ahhoz képest, hogy múlt csütörtökön átlépte a 416 forintos szintet. Összességében elmondható, hogy 2024-ben 35-40 forinttal gyengült az árfolyam, tehát a nemzeti valuta közel 10 százalékot veszített az értékéből.
A miniszterelnök azt állítja, mindez nem függ össze a magyar gazdaság állapotával: Orbán Viktor szerint „lehetetlen, hogy egyik héten a magyar gazdaság értéke 390 forintos eurót indokol, egy héttel később pedig 410-est”, ezért gyenge forint nem jelenti a gazdaság gyengeségét.
A valóság
Csakhogy az árfolyamgörbét megnézve egyértelmű: az index az elmúlt öt évben egyszer sem gyengült 20 forinttal egy hét alatt. Orbán arról is beszélt, hogy spekulánsok „rángatják” a forintot, mert azzal pénzt lehet keresni.
Az ATV Egyenes beszéd című műsorában Bod Péter Ákos, a jegybank korábbi elnöke világított rá az árfolyam és a gazdaság állapotának összefüggéseire.
„Ha azt mondaná valaki, hogy mondjuk, a tőzsde nem fejezi ki a magyar gazdaság állapotát, azt elfogadom, mert a tőzsdén nem azok a cégek vannak jelen, amik általában a magyar gazdaságot jellemzik. Ott nagy cégek, például az OTP, a Mol papírjaival kereskednek, ám nem ezek a cégek határozzák meg a magyar gazdaság egészét. A forint egy kicsit más: ha egy 9,5 milliós kis országnak – ami az európai GDP egy százalékát adja – saját valutája van, akkor nem kell annyira meglepődni, hogy az árfolyam hullámzik. És azért hullámzik jobban, mint a lengyel zloty, vagy a cseh korona, mert azok mögött erősebb a gazdaság. A kockázati besorolásuk A, míg a magyar gazdaság kockázati besorolása B. Ha lehet valamivel spekulálni, – az euróval nem lehet, azt nem lehet megrengetni pár százmillióval -, hát a forintot valóban lehet rángatni. Tetszett volna belépni az euró övezetbe, akkor nem lenne ez a probléma”, kezdte a beszélgetést Bod Péter Ákos, emlékeztetve arra, hogy 2010-ben, Orbán Viktor hivatalba lépésekor 268 forintba került egy euró.
A forint tehát nagyon jelentős mértékben gyengült, miközben például a cseh korona megőrizte az értékét az euróhoz képest.
„Szóval, a valutánk gyenge és törékeny, a mögötte levő gazdaság meg olyan, amilyen. Úgyhogy inkább azzal kellene foglalkozni, hogy a forint mögött álló államháztartás mennyire van jó bőrben. Ha Orbán megkérdezné a pénzügyminiszterét, aki 14. éve pénzügyminiszter, hogy hányszor volt egyensúlyban a költségvetés, kerek számot fog kapni”, mondta a szakember arra utalva, hogy egyszer sem volt egyensúlyban a büdzsé.
A spekulánsok a gyengékre utaznak
A gazdaság állapota az ATV Start című műsorban is téma volt a napokban: Csillag István korábbi gazdasági miniszter szerint 2025-ben nem zárható ki „egy szerény GDP emelkedés”, hiszen az elmúlt két évben nem volt gazdasági növekedés.
A különféle kormányzati ígéretekkel kapcsolatban viszont lát „egy pici nehézséget, mert a költségvetés és az államadósság állapota viszonylag korlátozottan enged meg olyan nagyarányú költekezést, amiből robbanásszerű változást érzékelnének a mindennapjaikban a fogyasztók és a háztartások.”
A forint értékével kapcsolatban Csillag István nem akart jóslásba bocsátkozni, de annyit megjegyzett: a spekulánsok mindig a gyenge országok valutáival szoktak „játszani”, és Magyarország e tekintetben hihetetlenül gyenge állapotban van, és Donald Trump beiktatása után is nagyjából ilyen állapotban lesz.
Mint megírtuk, a 2025-ös költségvetést 397,5 forint /euró árfolyammal tervezték. Az elemzői várakozások azonban jóval pesszimistábbak ennél, számos szakember a 400-410 forint közötti sávban látja az euró árfolyamát 2025 folyamán.
Első kézből, közvetlenül az ATV-től szeretné megtudni a legújabb fejleményeket a legnézettebb hírcsatornáról*? Iratkozzon fel hírlevelünkre!
*(Forrás: Nielsen Közönségmérés Kft., közönségarány, LIVE adat, teljes népesség, teljes napon, 2024.01.01.-2024.10.31. között, hírcsatornák: ATV, HÍR TV, M1)