A magyar kormány „nagy kedvvel, de nem túl nagy eredménnyel” vett részt a sűrű 2024-es eseménysorozatban, kezdte a magyar kormány külpolitikai teljesítményének értékelést Balázs Péter az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.
Uniós elnökség
Balázs szerint a magyar európai uniós soros elnökség, amire 13 és fél évente kerülhet sor, nem mondható fényes sikernek, inkább provokatívnak. A magyar-EU kapcsolatok igazából nem fejlődtek, sőt, talán visszafejlődtek: a Magyarországnak járó, de befagyasztott pénzek továbbra sem jöhetnek, és nem épültek jó kapcsolatok az EU új vezetésével.
Orbán Viktor sikeresnek minősítette az uniós agrármegállapodást, Románia és Bulgária csatlakozását a schengeni egyezményhez, valamint a Balkán államok csatlakozási tárgyalásainak felgyorsulását. Balázs Péter szerint ezek valóban sikeres egyezmények, ám nem köthetők kizárólag a magyar elnökséghez, mert mindegyik egy jóval hosszabb folyamat végeredménye.
Románia és Bulgária a csatlakozása a schengeni egyezményhez az osztrák kormányon múlt, hiszen Ausztria volt az egyetlen akadály,
Nagyon jól mutat a versenyképességi megállapodás nyilatkozat is, amit a budapesti csúcson fogadtak el novemberben, ez azonban csak a kezdet, még évekig fognak rajta dolgozni”, magyarázta a műsorban Balázs Péter.
Patrióták
Az európai parlamenti választás után Orbán Viktor közreműködésével létrehoztak egy új pártszövetséget a Patriótákat, és ennek frakciójában a Fidesz az egyik vezető erő lehet. „A pártcsalád valódi vezető ereje a francia Marine Le Pen”, mondta Balázs Péter, majd arra emlékeztetett, mi volt Orbán eredeti terve: „az egész konzervatív tábort szerette volna egyesíteni egyetlen zászló alatt. De nem hogy egy zászló született, hanem a korábbi kettővel szemben három csoportra oszlanak: a Giorgia Meloni-féle Európai Konzervatívok és Reformerek erősen elléptek a középjobb felé.
A másik két frakció a Patrióták és tőle még jobbra álló, a német AfD körül csoportosuló szuverenisták. Az Európai Konzervatívok és Reformerek valamint a két szélsőjobboldali frakció között van egy nagyon mély szakadék, ami Oroszország megítéléséből és a hozzá való viszonyból fakad: Meloniék Ukrajnát pártolják és elítélik Oroszország agresszióját, míg a másik frakció pont fordítva: az agresszort pártolja és a szerencsétlen Ukrajnát hibáztatja”, mutatott rá Balázs Péter.
Orosz agresszió
Balázs Péter szerint a ukrajnai háború kapcsán a magyar kormány „a kerítésen ül, erre is néz, arra is néz, de a szövetségi rendszerből nem tud kilépni, egyelőre talán nem is akar, mert így érdekes partner akár Moszkva, akár Peking számára”. A kormányzati közlemények, a retorika „a moszkvai propaganda egy az egyben fordítása, tehát Moszkva hangján beszél, miközben az Európai Unióban a tizenötödik szankciós csomagot is megszavazta”.
Trump
„Orbán volt az egyetlen kormányfő az Európai Unióban, aki úgy viselkedett, mint egy szerencsejátékos, minden pénzét föltette a ruletten egyetlen számra. Donald Trump megválasztásával most nagyot nyert, ez tényleg bejött”, mondta az amerikai elnökválasztással kapcsolatban Balázs Péter. A korábbi külügyminiszter a magyar kormányfő nyerhet egy washingtoni látogatást, „piros szőnyeggel fogadják majd a Fehér Házban, ami régi vágya. Akár még azt is megnyerheti, hogy Trump idejön Magyarországra neki kampányolni a ’26-os választások előtt.”
Balázs szerint viszont nem valószínű, hogy vízumügyben áttörést érnek el Orbán, „mert ott nagyon konkrét kifogások voltak, nevezetesen az, hogy Magyarország számolatlanul adott magyar állampolgárságot és magyar útlevelet olyan határon túli személyeknek, akik vagy magyarok, vagy nem magyarok, márpedig az amerikaiak nem szeretik, ha ellenőrizetlen személyek élhetnek a vízummentességgel.”
Trump hatalomra lépésével erősödni fog az amerikai-kínai kereskedelmi háború. és kitörhet az amerikai-EU kereskedelmi háború is. ha az új elnök beváltja a súlyos védővámokra tett ígéreteit, „az nem lenne kedvező sem az Uniónak, sem Kínának: mi pedig ott vagyunk a kettő között, és hogyha egyiknek és másiknak sem jó, nekünk sem lesz az”, mondta a műsorban Balázs Péter.