Alapjaiban változtatta meg a belpolitikát K. Endre kegyelmi ügye. Pontosabban az, hogy Novák Katalin államfő döntése februárban napvilágra került. Az egész országot megrázó botrányba belebukott Novák és Varga Judit igazságügyi miniszter, és megingott Balog Zoltán püspök pozíciója a református egyházban. Orbán Viktor szerint a „jobboldal szívgödör tájékára egy hatalmas ütést kapott” és bár „meggyógyultunk, de sebhely marad”.
A sebhely mellett még valami maradt: a tíz és fél hónapja megválaszolatlan kérdés: miért kapott kegyelmet K. Endre?
Az alábbiakban felidézzük, ki mit mondott a K. Endre ügyben a botrány kirobbanása óta:
Novák Katalin államfő, február 6.: „Az én elnökségem alatt pedofiloknak nincs és nem is lesz kegyelem. A pedofíliával szemben nincs mentség. Akit pedofília miatt ítéltek el, eddig sem kapott és ezután sem kap elnöki kegyelmet”. A döntés miértjét firtató kérdésekre annyi válasz érkezett, hogy konkrét kegyelmi ügyekben a harminchárom éves hagyományoknak és a jogszabályoknak megfelelően a Sándor-palota nem tud részletes tájékoztatást adni.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, február 6.: „A kegyelmezési jog attól függetlenül is kizárólag az államfőt illeti meg, hogy külön-külön egyetértünk-e vele, vagy sem”.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, február 6.: A kormány tiszteletben tartja Novák döntését, de nem zárkózott el attól, hogy legyen párbeszéd az államfői kegyelmek indoklásainak nyilvánosságra hozataláról.
Orbán Viktor miniszterelnök, február 8.: „Benyújtottam egy Alkotmánymódosítást, ami lehetetlenné teszi, hogy kiskorú gyerekek sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmény esetén az elkövető kegyelmet kaphasson”. Mint mondta, a pedofil elkövetők számára nincs kegyelem, ez személyes meggyőződése is, hiszen neki is vannak gyermekei és unokái, és ha valaki hozzájuk érne, „ő is ketté akarná hasítani”. „Kialakult egy vita, de itt nem jogászkodni kell, hanem tiszta helyzetet teremteni egy világos, egyértelmű döntéssel” – tette hozzá. A javaslat néhány óra múlva meg is jelent, Novák Katalin pedig azt mondta, jó szívvel fogja aláírni.
Kocsis Máté, február 9.: Jó lenne tudni, hogy mi állt az államfő kegyelmi döntése mögött, és érdemes is lenne erről egyszer beszélni, de az országgyűlési képviselőknek nem azzal kell foglalkozni, hogy mi volt a döntés alapja, hanem azzal, hogy ez többé ne forduljon elő.
K. Endre, február 9.: A Bicskei gyermekotthon egykori igazgatóhelyettese a Facebookon azt írta, „Hallgattassék meg a másik oldal is”. Hosszú levelében leszögezte, hogy semmit sem követett el, amivel vádolták, illetve sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy így meghurcolják a neki kegyelmet adó köztársasági elnököt. K. Endre felesége először közölte, nekik semmi közük ehhez a levélhez, majd egy nappal később azt mondta, mégis a férje írta azt.
Révész Máriusz államtitkár, február 9.: „A kérdést sem értem” – válaszolta arra, hogy Novák Katalin köztársasági elnöknek le kell-e mondania. Az aktív Magyarországért felelős államtitkár szerint az ügyben „elképesztő összemosás van”, mert az „urat”, azaz K. Endrét nem pedofília miatt ítélték el.
Novák Katalin, február 10.: „Hoztam egy olyan kegyelmi döntést, mely sokakban értetlenséget és békétlenséget váltott ki. Érthető, hogy magyarázatot várnak. Tavaly áprilisban abban a hiszemben döntöttem a kegyelem mellett, hogy az elítélt nem élt vissza a rá bízott gyermekek kiszolgáltatottságával. Hibáztam, mert a kegyelmi döntés és az indokolás hiánya alkalmas volt arra, hogy a pedofíliára vonatkozó zéró tolerancia kapcsán kételyeket ébresszen(…) Lemondok a köztársasági elnöki tisztségről”
Varga Judit igazságügyi miniszter, február 10.: „Az elnök döntésének ellenjegyzéséért a politikai felelősséget vállalom. Visszavonulok a közélettől, lemondok országgyűlési képviselői mandátumomról és az EP-lista vezetéséről is.”
Kocsis Máté, február 10.: „Novák Katalin és Varga Judit felelősségteljes döntést hozott, amit tiszteletben tartunk.”
Havasi Bertalan, a miniszterelnöke sajtófőnöke, február 13.: „A baloldali sajtóban megjelent híresztelés Orbán Viktorral és Balog Zoltánnal kapcsolatban ostobaság, hírlapi kacsa”. Ezzel arra reagált, hogy sajtóhírek szerint Orbán elvárja Balog Zoltán püspöktől, Novák egyik tanácsadójától, hogy vállalja a felelősséget az ügyben. „A kormány és a miniszterelnök nem avatkozik bele az egyházak ügyeibe, tiszteletben tartja az autonómiájukat.”
Balog Zoltán reformárus püspök, február 13.: Elismerte, hogy támogatta K. kegyelmi ügyét. „Tévedtem és hibáztam” – mondta, hozzátéve: nem ő adta be és terjesztette fel a kérelmet. Arról is beszélt, hogy a köztársasági elnök tanácsadói testületében adott tanácsai csak Novák Katalinra tartoznak, hiszen a döntéseket ő hozta.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, február 16.: Orbán Viktor a sajtóból értesült a kegyelmi ügyről.
Orbán Viktor, február 26.: „Az elnökasszonyhoz forduljon, nem vagyok följogosítva, hogy az elnökasszony nevében nyilatkozzak”, mondta a kormányfő arra reagálva, hogy megkérdezte-e Novákot a kegyelmi ügyről.
Orbán Viktor, február 28.: „Persze, forduljanak az elnökasszonyhoz!”, felelte a miniszterelnök arra a kérdésre, hogy szerinte jogos-e „a magyar emberek igénye, hogy megtudják, miért kapott kegyelemet K. Endre”.
Lázár János építési és közlekedési miniszter, április 18.: „Ezt én is szeretném tudni”, mondta arra a kérdésre, hogy miért kapott kegyelmet K. Endre. „Szeretném azt tudni végre, hogy egy kiskorú gyerek sérelmére elkövetett bűncselekményben hogyan lehet kegyelmet adni Magyarországon”.
Balog Zoltán, június 13.: „Onnan ismertem K. Endrét, hogy a felesége megkeresett, hogy segítsek célba juttatni a kegyelmi kérvényét (…) Az a megkeresés, amelyben a férjéről beszélt, azok az anyagok, amiket elolvastam ennek kapcsán arra indítottak, hogy találkozzak K. Endrével és találkoztam is vele. (…) Én kerestem meg Novák Katalint (…) azt kértem tőle, hogy szerintem ebben az ügyben érdemes lenne ilyen döntést hozni.
Lázár János, augusztus 24.: „Becsületbeli ügy. A becsületünkön egy folt esett, ami nincs elrendezve. És ezt szerintem nem szabad hagyni, mert ez egy olyan seb, ami gennyed ott az ember lábán, és egyszer csak majd az egész lábat le kell vágni véletlenül, mert nem tudják megállítani a sebnek a terjedését és nem tudják meggyógyítani.”
Novák Katalin, szeptember 28.: „Bevallom, hogy a magyar médiának nem érzek nagy késztetést, hogy interjút adjak, mert azt gondolom, hogy abszolút inkorrekten viselkedtek számos ponton.”
Schmidt Mária, történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, december 14.: Novák Katalin az egyik legtehetségesebb politikusunk volt, elvesztését „egy ilyen banális ügy miatt” rosszul viseltük. Hogy miért hozták a kegyelmi döntést, „elnézték, véletlenül, vagy volt-e valamilyen oka, azt én sem tudom.”
Lázár János, december 17.: Nem kérdés, hogy a kormány még mindig ettől a botránytól szenved. Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit igazságügyi miniszter lemondása nagy vereség. Lázár ugyanakkor megjegyezte, hogy Novák „se fölénk, se közénk” nem való.
Orbán Viktor, december 19.: „Világsztárokat veszítettünk. Nemcsak egy államfőt és egy minisztert, hanem két fantasztikusan teljesítő politikai világsztárt veszítettünk el”.
Orbán Viktor, december 22.: „Csinálsz egy marhaságot, amit ráadásul nem is tudsz megmagyarázni, a saját közönséged meg végképp nem érti az egészet, hogy egy családvédelemre fölesküdött kormány, aki a gyerekeket minden tekintetben védi, nemcsak gazdaságilag, hanem a fizikai biztonságunkat, az egészséges fejlődésüket, a gyerekek ellenségeitől, a pedofiloktól is megvédi őket, az, hogy történhet, hogy egy pedofil ügybe oldalról valahogy belekeveredett ember kap egy kegyelmet? Ezt senki sem érti, nem is érthette”.