Ötvenből mindössze egy magyar éri el az uniós átlagkeresetet a G7 elemzése szerint. A megkérdezett gazdasági elemző hangsúlyozta, az élelmiszerárak ennek ellenére már tavaly a nyugat-európai átlag fölé kerültek. Szerinte a kormány a minimálbér folyamatos emelésével próbál javítani a helyzeten, a vállalkozások terhére.
„A bért folyamatosan emelik. Ugyanakkor az is látszik, hogy mivel az adóterhelés meg nem nagyon változik, ezt úgy kéne kivarázsolni a magyar vállalkozásoknak, hogy magas adóterhelés mellett kellene egyre magasabb béreket fizetni, amit nyilvánvalóan nem tudnak. Ezért tavaly már kicsit el is kezdődött, és folytatódott idén a csődhullám. Illetőleg a leépítések elkezdődtek, tehát egyre több ember veszíti el a munkáját” – mondta híradónknak Molnár László.
A GKI vezetője szerint a magyar kis- és középvállalkozásokat kéne támogatni és piaci körülményeket teremteni, amelyben azok a növekvő kereslet által tudnak béreket emelni.
A korábbi jegybankelnök szerint probléma az is, hogy az állam működése nem hatékony, túl sok embert foglalkoztat. Emellett pedig túlméretezett presztízsberuházásokba áramlik a pénz olyan területek helyett, ahol valóban szükség van rá, például az egészségügy, vagy a vasúti közlekedés.
„A magyar állam nagyon költséges, és azt is látjuk, hogy nem jó hatékonyságú. A magyar állam rátelepszik a gazdaságra, a társadalomra, máshol ez nincsen egészen így. A magyar elvonás nagyon nagy. És idehozhatom azt is, hogy nem csupán a jövedelmünk kicsi, hanem amikor elköltjük az adózott jövedelmünket, még egyszer megadóztatnak” – mondta Bod Péter Ákos, aki úgy véli, nem az a megdöbbentő, hogy Magyarország nem érte utol Ausztriát, hanem az, hogy az elmúlt években a szlovákok, a lengyelek, vagy a románok utolérték sőt meg is előzték Magyarországot több mutatóban.
*(Forrás: Nielsen Közönségmérés, közönségarány, LIVE adat, teljes népesség, teljes napon, 2024. első negyedév alapján, hírcsatornák: ATV, HÍR TV, M1)