Folyamatosan frissül...
Orbán Viktor miniszterelnök szombat délelőtt rendkívüli évzáró Kormányinfót tartott, amelyben értékelte Magyarország 2023-as évét, az európai uniós elnökség eredményeit, valamint az országot és Európát érintő politikai kihívásokat. A sajtótájékoztató elején kifejezte együttérzését a németországi terrortámadások áldozatai és családtagjai iránt, amelyet az illegális migrációval hozott összefüggésbe:
„Annyit mindenképpen szeretnék mondani, hogy ezek a jelenségek csak azóta léteznek Európában, mióta migrációs válság lett. Magyarország számára ez azt a tanulságot jelenti, hogy következetesen ki kell tartania amellett, hogy nem szabad megengedni Magyarország átalakulását egy olyan világgá, amelyben ilyesmi megtörténhet.”
De mindenek előtt, a németekkel vagyunk, hangsúlyozta.
Magyarország európai uniós elnöksége
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Magyarország sikeresen teljesítette az európai uniós elnökségét, amit nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is elismertek. Elmondása szerint a magyar diplomácia hatalmas energiát mozgósított az elnökségi munka során:
„Több mint ezer tanácskozást tartottunk, rengeteg dokumentumot fogadtunk el. A beletett munka és energia mennyisége jelentős volt. Egy sikeres elnökségen vagyunk túl.”
Ezzel együtt utalt arra, hogy Magyarország az elmúlt fél évben példátlan diplomáciai elszigeteltséggel nézett szembe. Ennek ellenére sikerült fontos előrelépéseket elérni, például a schengeni övezet bővítése terén, amelynek révén Románia és Bulgária teljes jogú taggá váltak. Orbán szerint ennek Magyarország számára is kézzelfogható előnyei lesznek:
„Románia és Magyarország közös határán eddig 12 közúti átkelőhely működött, januártól ez a szám 22-re emelkedik, ami jelentősen megkönnyíti a határ menti térségek életét. A határszakasz őrzéséből felszabaduló rendőrök és határőrök a belbiztonságot erősíthetik.”
Az orosz-ukrán háború
Orbán Viktor részletesen beszélt az orosz-ukrán háború kapcsán fennálló európai véleménykülönbségekről. Elmondta, hogy az EU többsége ezt a konfliktust „Európa háborújának” tekinti, míg Magyarország más álláspontot képvisel:
„Ez nem a mi háborúnk. Ez két szláv nép testvérháborúja. Magyarország feladata, hogy izolálja ezt a konfliktust, ne pedig részt vegyen benne, és a részvételével hozzájáruljon annak kiterjesztéséhez.”
Hangsúlyozta, hogy bár az EU elnöksége idején Magyarország mozgástere korlátozott volt, az ország saját békemissziókat és békekezdeményezéseket indított. Ezek ugyan vitákat váltottak ki, de Orbán szerint Magyarország kötelessége volt ezeket a lépéseket megtenni.
Az európai versenyképesség romlása
A harmadik kiemelt témaként az európai gazdasági versenyképesség hanyatlására hívta fel a figyelmet. A miniszterelnök utalt a Draghi-jelentésre, amely drámai képet festett Európa gazdasági helyzetéről. Magyarország ennek nyomán kezdeményezte a „versenyképességi paktum” létrehozását, amely célja a hanyatlás megállítása:
„Az, hogy sikerült alapvetően balra húzó Európában piacról, tőkéről, befektetésről, hatékonyságról beszélni és egyetértést kialakítani, az szerintem egy komoly teljesítmény.”
A paktum konkrét határidőkkel és célkitűzésekkel határozza meg, hogy miként lehetne visszafordítani az EU gazdasági térvesztését. Orbán szerint ez az első olyan dokumentum, amely a piac, a tőke és a befektetések szempontjából közelíti meg a kontinens problémáit.
Agrárpolitika
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az európai agrárium jövője közös európai érdek, és ennek megvitatása során fontos stratégiai döntések születtek.
„Egy nagy teljesítmény, hogy a 27 agrárminiszter megegyezett abban, hogy milyen legyen az európai agrárgazdaság jövője 2027 után. Ez nem azt jelenti, hogy befejeződtek a pénzügyi viták, most kezdődnek, de legalább tudjuk, hogy miről és miért vitatkozunk.”
Orbán szerint a magyar elnökség bátor és politikai megközelítése hozzájárult ahhoz, hogy a nehéz, sokszor megoldhatatlannak tűnő kérdésekben is eredményeket érjenek el.
Geopolitikai helyzet
Orbán Viktor az amerikai elnökválasztás és az új geopolitikai helyzet kapcsán hangsúlyozta, hogy Európa előtt új realitások állnak, amelyeket az európai elit még nem ismer fel teljes mértékben:
„Teljesen megváltozott a nyugati világon belüli erőviszony. Olyan dolgok fognak történni, amelyekről korábban még nem is álmodtunk. Teljesen más lesz a nyugati világ hozzáállása a migrációhoz, a családvédelemhez, a hagyományos értékekhez és a gazdasági kapcsolatokhoz is.”
A miniszterelnök szerint Magyarország érdeke, hogy a háborús gazdaságpolitika helyett a béke időszaka következzen, amely stabil gazdasági növekedést hozhat. Ezzel összhangban Magyarország továbbra is a béke mellett áll, és igyekszik előmozdítani az orosz-ukrán háború lezárását:
„Magyarország a békét tudja megnyerni. Ezért volt, hogy minden humanitárius segítséget megadtunk Ukrajnának, de soha nem szállítottunk és nem is fogunk szállítani fegyvert.”
Magyar gazdaság: új lendület és stratégiai beruházások
A beszéd során Orbán Viktor kitért Magyarország gazdaságpolitikai terveire és az eddigi eredményekre. Különösen kiemelte az elektromobilitás és az energia tárolásának fontosságát, amely az ország jövőbeli iparpolitikájának kulcseleme lesz:
„A következő évtized nagy ügye az elektromobilitás. A kérdés nem csak a mobilitás, hanem az energia eltárolása, különösen zöld forrásokból, mint a szél és a napenergia.”
Hangsúlyozta, hogy az új beruházások, köztük a BMW gyár és nagy akkumulátorgyárak, dimenzióváltást hoznak a magyar iparban. Az elektromos járművek gyártása és az energia tárolásához kapcsolódó technológiák meghonosítása stratégiai jelentőségű, és Magyarország vezető szerepre törekszik ezen a téren.
A miniszterelnök gazdasági intézkedései között kiemelte a bérek növelését és a fiatalok támogatását is:
„Három év alatt mintegy 40 százalékos minimálbér-emelést hajtunk végre, ami az első évben 29 százalékos növekedést jelent.”
Ezen kívül Orbán Viktor kiemelte a lakhatási támogatások és a munkás fiatalok segítésének fontosságát, valamint a magyar közélet aktív részvételét a nemzeti konzultációkban:
„Az, hogy 1 millió 252 ezer ember vett részt a konzultációban, azt mutatja, hogy van szufla a magyar közéletben.”
„Új idők jönnek”
Orbán Viktor a tájékoztatója végén arról beszélt, hogy szerinte 2025 a magyar gazdaságnak egy nagyszerű éve lesz.
„Új idők jönnek. Szerintem mi másokhoz képest különösképpen ezt korán észrevettük. Időben elkezdtünk fölkészülni, megvannak a terveink. Ezek nagy változások által elhozott új korszakban, amit most csak a béke korszakának nevezek, mi tudunk győzni, mert jó starthelyzetből indulunk. (…) Jó reményünk van arra, hogy 2025 már arról szól, hogy Magyarország a béke korszakának nyertese lesz. Ezekkel a reményekkel vágunk neki a ’25-ös évnek” – fogalmazott.
*(Forrás: Nielsen Közönségmérés, közönségarány, LIVE adat, teljes népesség, teljes napon, 2024. első negyedév alapján, hírcsatornák: ATV, HÍR TV, M1)