Orbán Viktor kifejtette, hogy Ukrajna helyzete rendkívül nehéz: az ország területének jelentős része idegen csapatok kezén van, és komoly emberi veszteségeket szenvedett. A magyar miniszterelnök elmondta, hogy az ilyen helyzetben lévő vezetők sokszor indulatosan reagálnak, de Magyarországnak ezt nagyvonalúan kell kezelnie.
A békefolyamatokról szólva Orbán emlékeztetett arra, hogy a magyar EU-elnökség első és utolsó hónapjaiban is a béke érdekében dolgozott. Most egy karácsonyi tűzszünet megteremtésén fáradozik, amely néhány napos fegyvernyugvást és jelentős hadifogolycserét eredményezhetne. Ez humanitárius gesztus lenne, amely hosszabb távú béketárgyalások alapját képezhetné. Orbán szerint a kezdeményezés már az orosz fél részéről nyitottabb fogadtatásra talált, és reméli, hogy az ukrán vezetés is átgondolja a javaslatot.
„Az orosz elnököt sikerült rávennem arra, hogy ezt fontolja meg. Amikor az első békemissziós kört mentem, akkor nem volt fogadókészség egyik oldalon sem. Most legalább az egyik oldalon volt. Az ukránok meg szerintem inkább ösztönből reagáltak, ha leülnek és átgondolják a javaslatot, akkor könnyen megváltoztathatják az álláspontjukat, azt hiszem, hogy nekik is érdekük lenne ez” – fogalmazott.
Trump és az új amerikai adminisztráció szerepe
Orbán hangsúlyozta, hogy a béke megteremtésében kulcsszerepet játszhat az új amerikai elnök, Donald Trump. Az interjúban óvatosságra intett, mivel az elnöki beiktatásig még egy hónap van hátra. A miniszterelnök szerint imádkozni kell azért, hogy Trump épségben eljusson a hivatalba lépéséig, mert csak így tud majd hatékonyan közreműködni a békefolyamatokban.
Zelenszkij reakciója és az EU-csúcs
Orbán Zelenszkij nyers megjegyzéseit is kommentálta, amelyeket a magyar karácsonyi tűzszüneti kezdeményezésre adott. A miniszterelnök szerint az ukrán elnök „ösztönből reagált”, de van esély arra, hogy átgondolva elfogadja a javaslatot. Zelenszkij maga is elismerte, hogy a béketeremtés kulcsa részben az Egyesült Államok kezében van.
Két nagy változás
Orbán szerint az ukrajnai frontvonalakon az erőviszonyok az oroszok javára alakulnak, miközben az ukrán vezetés reménykedik a helyzet megfordulásában. Emellett az új amerikai adminisztráció is jelentős hatással lehet a nemzetközi politikára. Orbán úgy véli, hogy ezek a változások lehetőséget kínálnak a békéhez és egy „normálisabb élethez” való közeledéshez.
Brüsszeli problémák
Orbán élesen bírálta Brüsszel politikáját, amely szerinte ragaszkodik az eddigi sikertelen stratégiákhoz. A három legnagyobb európai párt által kötött paktumot „álságosnak” nevezte, amely támogatja a migrációt, a „genderpolitikai túlkapásokat” és a háborút. Hangsúlyozta, hogy Brüsszel továbbra is figyelmen kívül hagyja az európai polgárok békevágyát és gazdasági problémáit.
Az EU költségei és prioritásai
Az Európai Unió eddig mintegy 52 ezer milliárd forintnak megfelelő összeget költött az ukrajnai válság kezelésére, amit Orbán szerint más, Európa szempontjából hasznosabb célokra is lehetett volna fordítani. Példaként említette a Nyugat-Balkán fejlesztését, az európai katonai képességek megerősítését vagy a kontinens gazdasági növekedésének ösztönzését.
Ukrajna gyors EU-csatlakozásának veszélyei
Orbán bírálta az ukrán EU-tagság felgyorsítását célzó terveket is, mivel ezek negatív hatással lehetnek a mezőgazdaságból élő európai családokra, különösen Magyarországon. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság helyzetének rendezése nélkül az ilyen gyors bővítés elfogadhatatlan.
Soros hálózata és a Patrióták harca
Orbán a „globális hálózatok” veszélyére figyelmeztetett, külön kiemelve a Soros György által képviselt befolyást. Szerinte Brüsszel ma ezeknek a hálózatoknak az egyik utolsó központja, és a Patrióták célja az, hogy visszaszerezzék az irányítást.
A magyar EU-elnökség eredményei
A magyar elnökség kapcsán Orbán kiemelte a schengeni bővítést, amelynek köszönhetően Románia és Bulgária januártól csatlakozik a belső határellenőrzés nélküli térséghez. Emellett előrelépések történtek a Nyugat-Balkán uniós integrációjában és az európai versenyképesség helyreállításában. Orbán hangsúlyozta, hogy a magyar elnökség munkája széleskörű elismerést váltott ki.
Matolcsy távozása
A jegybank elnökének, Matolcsy Györgynek a távozása egy korszak lezárását jelenti, aki Orbán szerint meghatározó szerepet játszott a magyar gazdaságpolitikában az elmúlt másfél évtizedben.
„Egy korszakos közgazdász távozik a jegybank éléről. Matolcsy György egy olyan közgazdász, akinek a neve elválaszthatatlan a mögöttünk hagyott másfél évtized gazdaságpolitikájáról, és akinek nagyon sokat köszönhetünk minden vita ellenére is, hiszen a devizahitelesek családjainak százezreit ő mentette ki a csődből, és még számos újdonságot vezetett be a magyar gazdaságpolitikába” – fogalmazott.
A jegybank vezetését a jelenlegi pénzügyminiszter, Varga Mihály veszi át, míg a pénzügyminisztérium összeolvad a gazdasági minisztériummal, amelyet Nagy Márton vezet majd. Orbán Nagy Mártont „a megvalósítás emberének” nevezte, aki az új gazdaságpolitika kidolgozójaként már bizonyította, hogy képes hatékonyan dolgozni a gazdasági szereplőkkel.
Az új gazdaságpolitika és a költségvetés
Az új gazdaságpolitika Nagy Márton vezetésével készült, és húszegynéhány pontból álló akcióterv formájában már konkrét intézkedéseket tartalmaz. Ezek közé tartozik:
- A kis- és középvállalkozások támogatása a Demján Program keretében.
- Lakhatási támogatások munkáltatók által, akár havi 150 ezer forint értékben.
- Nagyszabású lakásépítési és kollégiumi programok.
- Új támogatási formák fiatal munkavállalók számára.
Ezek az intézkedések célja, hogy a gazdaság mielőbb érezhetően kilábaljon a válságból, és a családok számára is elérhetővé váljanak a békeidőszak előnyei.
Minimálbéremelés és bérmegállapodás
A kormány hároméves bérmegállapodást kötött a munkaadókkal és munkavállalókkal, amelynek keretében több mint 40%-os minimálbéremelés valósul meg három év alatt. Ennek első lépése már 2024. január elsejétől hatályba lép. Orbán szerint a minimálbéremelésnek köszönhetően a teljes bérstruktúra emelkedni fog, ami közvetlenül javítja a családok életszínvonalát.
Repülőrajt januárban
Orbán hangsúlyozta, hogy az új gazdaságpolitika sikerének kulcsa a gyors cselekvés. A költségvetés elsődleges feladata, hogy 2024 januárjában az intézkedések érezhetően elinduljanak, és a családok, munkaadók, valamint vállalkozások bizalommal tekinthessenek az előttük álló békeidőszakra.