„Az inflációt letörtük, Uniós segítség nélkül.”
„Szép jövő előtt állunk, európai összevetésben is az élbolyban leszünk a gazdasági növekedést tekintve.”
Ezeket idén január elején jelentette ki a miniszterelnök, ezzel szemben a KSH decemberi jelentése szerint újra technikai recesszióba került a magyar gazdaság.
„2025-ben megindulhatunk fölfelé. Ez a visszafogott fogalmazás. Én a lelkesebbek közé tartozok. Én szerintem egy fantasztikus év áll előttünk…”
Orbán Viktor optimizmusának ellentmondanak a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb inflációs- és gazdasági előrejelzése.
Az online tájékoztatón elhangzott indoklás szerint ebben két tényező játszik szerepet: az egyik az elmúlt hónapoknak a forint leértékelődése, másrészt vannak olyan kínálati hatások, amik szintén az infláció emelkedésének irányába hatnak.
„Az látható, hogy a következő hónapban 4,3% lett az infláció, majd 4,6 százalékra emelkedik. Ugyanakkor a jövő év első negyedévében ez a dezinflációs trend, amit korábban is vártunk, ez meg fog történni” – fogalmazott Balatoni András, az MNB igazgatója.
Közben a GKI legfrissebb kimutatásában a konjuktúraindex az elmúlt hat hónapban lassan, de folyamatosan esett, így decemberre 18 havi mélypontjára csúszott le.
„A magyar gazdaságnak a teljesítménye gyenge közepes, de a fogyasztás az kicsi” – ezt Bod Péter Ákos, az MNB korábbi elnöke annak kapcsán jegyezte meg, hogy az Eurostat jelentése szerint 2023-ban a háztartások fogyasztása alapján Magyarországon és Bulgáriában élnek legrosszabbul az emberek, ami az uniós átlag 70 százalékát jelenti.
Közben a forint kétéves mélyponton volt csütörtök napközben, amikor egy kis időre 416 forintot kellett fizetni egy euróért. A szakértők szerint a dollár erősödése váltotta ki ezt a zuhanást, és vannak olyan elemzői előrejelzések is, hogy 2025 tavaszán a forint elérheti a 425-ös szintet is az euróval szemben.