A Till Tamás-gyilkossággal kapcsolatos hatalmas társadalmi felháborodás miatt villámgyorsan vitték át a kormánypártok a parlamenten azt a törvénymódosítást, amellyel kizárták az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmények elévülését.
Hack Péter az ELTE Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszékének vezetője korábban azt mondta: a 2012-es Btk. módosításig kell visszamennünk, hogy lássuk a problémát. A Fidesz akkor úgy módosított, hogy most nem vonható felelősségre Till Tamás gyilkosa.
Hogy miért módosította akkor a Fidesz a Btk-t, és pontosan mit, arra Hack Péter az ATV Egyenes beszéd című műsorában kedden kifejtette: 2012-ben egy teljesen új Btk.-t fogadtak el, ebben módosították az elévülés kizárásának szabályait. Az eredeti jogalkotói szándék az volt, hogy még több cselekmény legyen soha el nem évülő cselekmény. Amikor ez a szörnyű gyilkosság történt 2000-ben, az akkori Btk. szerint a cselekmény nem évült el.
Mi volt a hiba?
A 2012-es módosítás során az volt a hiba, hogy a fiatalkorúakra vonatkozó szabályokhoz nem nyúltak hozzá: a szövegben benne maradt, hogy ha az elkövető a 16. életévét betöltötte, de a 18.-at nem, és életfogytiglannal büntethető cselekményt követ el, akkor az elévülés ideje 15 év. Erre hivatkozott a rendőrség, amikor megszüntette az eljárást másfél héttel ezelőtt. Hack Péter szerint nem az a kérdés, hogy a jogászprofesszorok mit gondolnak erről, hanem az, hogy mi volt az eredeti jogalkotói akarat, ezt pedig a törvényjavaslat indokolásából lehet megtudni.
„A jogalkalmazó számára nem az a kérdés, hogy melyik egyetem melyik tanszékének melyik professzora mit mond, hanem az a kérdés, hogy mi volt a jogalkotó eredeti szándéka. Szerintem egyértelmű, hogy az eredeti szándék az volt, hogy az emberölés minősített esete ne évüljön el. És ez egy helyes jogalkotói akarat, csak ezt keresztül is kellett volna vinni a fiatalkorúak szabályánál”, mondta a műsorban a szakember.
A keddi parlamenti szavazással ezt az ellentmondásos szabályozást, ami a Btk. 109. szakasz 4. bekezdése, egyértelművé tették: bekerült a törvénybe az a szándék, hogy az ilyen cselekmény a fiatalkorú elkövetők esetén sem évül el.
A módosítás azt mondja, hogy a fiatalkorúaknál, tehát a 16 és 18 év közötti, illetőleg a 14 és 16 év közötti elkövetők esetén kedvezőbb szabályokkal kell az elévülést számolni, de az életfogytig tartó szabadságvesztésnél nem kell elévülést számolni, mert ott nincs elévülés.
Megnyugtató megoldás
A rendelkezés január elsejétől lép hatályba. És így előáll az a helyzet, hogy az elkövetéskori szabály szerint sem évül el, és az elbíráláskori szabály szerint sem évül el. „Ez így most a magyar jog szerint megnyugtató megoldás, de még egyszer mondom, azok hozták létre ezt a helyzetet, akik megszavazták 2012-ben a Btk.-t.” Till Tamás feltételezett gyilkosának az elengedése során nem a rendőrség hibázott, mert a rendőrség megnézte a jogi kommentárt, megnézte a miniszteri indokolást, megnézte a vonatkozó szabályokat, és abból számára ez a döntés következett, magyarázta Hack Péter.
A szakember elmondta: az alaptörvény azt írja elő, hogy a jogszabály alkalmazásánál elsődlegesen a miniszteri indoklásból kell kiindulni, mert a miniszteri indoklás az, amit a képviselők ismernek. Nyilvánvaló, a képviselők döntő többsége nem ismeri a Btk. részletszabályait, nem ismeri azokat az okfejtéseket, amiket most professzorok különböző nyilvánosság előtt elmondanak. A képviselő azt ismeri, amit elé tesz a kormány, és ennek a tudatban dönt. Hack szerint a mostani eset intő példa: el kell olvasni, hogy mi van leírva. A jogászprofesszor hozzátette: „számomra kérdés, hogy azok a professzorok, akik most máshogyan értelmezik a törvényt, tizenkét évig miért nem vették észre, hogy mi van az indokolásban, és mi van a saját maguk által is használt kommentárban?”
F. János elítélése
A keddi törvénymódosítás a Till Tamás-gyilkosságra is kihathat: a magyar szabályozás azt mondja, hogy az elbíráláskori jogszabályt kell figyelembe venni, és mivel a 2000-ben elkövetett gyilkosság elbírálása folyamatban lesz 2025-ben, elképzelhető, hogy Till Tamás gyilkosa büntethető lesz. „Ez keletkezhetett egy problémát a nemzetközi kötelezettség tekintetében, mert az ENSZ Emberi Jogi Nyilatkozata és az Európai Emberi Jogi Charta is más szabályt követ: ha több szabály van, akkor a vádlott számára kedvezőbbet kell alkalmazni. Az ügy tehát nemzetközi fórumok elé kerülhet, „de ez azért messze van.”
„Minden jóérzésű, igazságkereső embernek az az érdeke, hogy az elkövetőt vonják felelősségre, bűnhődjön, de az is érdek, hogy valóban az elkövetőt vonják felelősségre. Nem az a cél, hogy valaki bűnhődjön, hanem az, hogy bűnhődjön, aki elkövette, és olyan mértékben, amilyen mértékű a felelőssége”, szögezte le Hack Péter.
Kényszer hatása alatt?
Az előzetes letartóztatásba helyezett F. János most tagadja bűnösségét: korábban a rendőrségen beismerte a gyilkosságot, ám utóbb közölte: a beismerő vallomást kényszer hatására tette.
Hack Péter szerint ez teszi az ügyet bonyolulttá. Nagyon vigyázni kell, hogy túl sok hibát ne kövessenek el a hatóságok, mert az alaptörvény alapján mindenkinek joga van a tisztességes eljáráshoz. „Tehát azt, hogy hogyan vették rá a beismerésre, figyelmeztették-e a jogaira, az eljárás későbbi szakaszában az eljáró bíróságnak is alaposan ellenőriznie kell”, mondta Hack Péter, hozzátéve, hogy a társadalmi nyomás hatására hozott döntések nagyon kockázatosak, mert a szakirodalom alapján a hibás ítéletek jelentős része társadalmi nyomásra született.