A parlament kedden lefolytatta a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény módosítását kezdeményező kormányzati javaslat általános vitáját.
A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény módosításának általános vitája során Lázár János építési és közlekedési miniszter elterjesztőként arról beszélt: a cél az, hogy a „közlekedési alkotmányként” funkcionáló jogszabályt alkosson a parlament, mindenki számára garantálva a mobilitáshoz való jogot. Kiemelte: a magas foglalkoztatottság miatt érdemben változtak meg az emberek utazási szokásai, az emberek többsége napközben kénytelen elhagyni lakóhelyét oktatási vagy más szolgáltatások igénybevétele érdekében, illetve munkahelyére tartva.
Jelezte: kutatások eredménye azt mutatja, hogy irányonként napi 30 perces ingázás az az időhatár, ami már költözésre – a kisebb településről nagyobba vagy éppen külföldre vándorlásra – bírja az embereket. A mobilitáshoz való jogot mindenkinek Magyarországon garantálni kell – hangsúlyozta a miniszter, megemlítve, hogy noha az alapszolgáltatás mibenlétéről 35 éves vita zajlik, a tárgyalt dokumentum révén azt kívánják meghatározni, hogy a befizetett adóért cserébe a polgárnak mihez van minimálisan joga e területen.
Hozzátette: Magyarország munkaalapú társadalomban gondolkodik, amiben a mobilitás az egyik legkiemelkedőbb gazdaságélénkítő és versenyképesség-fokozó tényező. Lázár János közölte, a szabályozásnak arra is reagálnia kell, hogy teljesen mások a fővárosi agglomeráció és a vidék „játékszabályai”. Hangsúlyozta, hogy a 3155-ből csak 955 települést érint majd a törvényjavaslat a minimális szolgáltatás szintjének szabályozásával, hiszen egyes helyeken nem teljesül az a kívánalom, hogy napi három járatpárral lehessen elérni a járási központot.
Kétezer településen nem kell beavatkoznunk, mert ennél jóval többet biztosítunk – hívta fel a figyelmet, megemlítve, napi két járatpárt garantálnak a vármegye központjába, illetve onnan a fővárosba. A miniszter szólt arról is: Budapest mellett a jövőben Debrecen lesz kiemelt terület, mindkét esetben 75 kilométeres körzetben napi két bejárási lehetőséget biztosítva.
Lázár János a kormányzati törekvések között említette a teljes jogi környezet – benne a KRESZ – átalakítását, a hazai út- és a vasúthálózat érdemi fejlesztését, valamint a járműállomány megújítását. Ennek része másfél év alatt ezer, többségében magyar gyártású új autóbusz beszerzése, IC-kocsik vásárlása, valamint a mozdonyállomány és a HÉV-park erősítése. Szintén ide sorolta egy olyan vállalati csoport létrehozását, amely a társadalmi igényt ki tudja szolgálni.
Ezért összevonják, és négy céggé szervezik a MÁV-ot és a Volánt, és jövőre az eddigitől eltérő módon szervezik a nyári és az éves közszolgáltatást annak érdekében, nagyobb figyelmet fordítsanak az utasok komfortérzetére – ismertette a miniszter.
Fidesz: igen a javaslatra
F. Kovács Sándor, a Fidesz vezérszónoka kiemelte, hogy a javaslat célja a személyszállítás és közlekedés alapvető jogként történő meghatározása és érvényesülésének törvényi garantálása. Ez a törvény sokkal többről szól, mint egyszerűen a közlekedés szabályozásáról – hangsúlyozta. A jogszabályi változtatások jelentőségét országos szintűnek értékelte, amely a gazdaság szempontjából is rendkívül fontos. Kiemelte: ha nem akarják, hogy a vidéki lakosság nagyvárosokba költözzön be, és szeretnék, hogy a munkahelyére vagy iskolába megfelelően eljuthasson, akkor minél jobb minőségű közlekedést kell szervezni. Célnak nevezte a logikus és jól felépített menetrend meghatározását.
F. Kovács Sándor rámutatott: a zöld átállás miatt a közösségi közlekedés jóval környezetkímélőbb, mint az egyéni személyszállítás. Üdvözölte a vármegye- és az országbérlet bevezetését. Ez nagy sikert aratott, lehetővé teszi az olcsó eljutást a vármegyékbe vagy az ország bármely pontjára; az eladási adatok is erre mutatnak rá – közölte. A képviselő kiemelte annak fontosságát, hogy milyen minőségű a közlekedés, milyen állapotú eszközökkel lehet egyik helyről a másikra eljutni, és örvendetesnek nevezte a vasúti kocsik felújítását, a buszok cseréjét. A Fidesz támogatásáról biztosította az előterjesztést a javaslatot.
DK: összeomlás szélén áll a vasúti közlekedési rendszer
Arató Gergely, a DK vezérszónoka rámutatott: ha valaki csak az expozét hallgatta volna, azt gondolhatná, egy jól működő ország felkészült minisztere vallott a terveiről. Mesélje, hogy mennyire jó a vasúti közlekedés azoknak, akik nem tudnak eljutni vasúttal a munkahelyükre vagy az iskolába nap mint nap – közölte és konkrét példákat említett a keddi nap vasúti fennakadásairól. Nincs olyan nap, amikor ne gondolnánk azt, ez a rendszer az összeomlás szélén áll – fogalmazott.
Szerinte a miniszter szóvirágokból és megalapozatlan álmokból épített légvárat, aminek semmi köze a magyar közösségi közlekedés valóságához. Késések, állandó járatkiesések, buszok, vonatok rossz állapota, balesetek jellemzik a rendszert – sorolta. Erős költői túlzás azt mondani, hogy a vármegye és országbérletek egymilliárd utazást eredményeznek. A közösségi közlekedés választásának egyik fő akadálya a kényelem és megbízhatóság alacsony szintje, ami a vasúti és buszközlekedést jellemzi – értékelt.
Nem elsősorban törvényben kellene mindenféle szép ígéretet tenni, hanem érdemben kellene cselekedni. Ehhez az kellene, hogy a korrupciós pazarlás megszűnjön, ami ma a MÁV-csoportot jellemzi. Ma Magyarországon nem közösségi közlekedés van, hanem havária – összegzett és a törvényjavaslat őszinte pontjának nevezte a havária központ létrehozását. A vármegye és járási központokba induló napi konkrét járatszám eddig is benne volt javaslatként a jogszabályban, miért nem csinálták? – kérdezte. További járatritkítások és bezárások előkészítése a jogszabály célja valójában – hangoztatta. Szóvá tette a kötelező konzultáció megszüntetését a településekkel és azt mondta, a törvény a sztrájkjog eltörlését hozza a közösségi dolgozók számára. Megjegyezte: az állomásprivatizációt ugyanakkor nem merték beletenni a javaslatba.
KDNP: szemléletváltást tartalmaz a törvény
Hollik István (KDNP) hangsúlyozta: szemléletváltást tartalmaz a törvény. Egy olyan világban élünk, ahol a közlekedés és a mobilitás mindennapi életünk része, így a közúti infrastruktúrát és a személyszállítást is fejleszteni kell – mondta. Emlékeztetett: a kormány 4200 milliárd forintot fordított a közúti fejlesztésre, 870 kilométernyi autópálya és autóút épült, és már 21 megyei jogú város érhető el négysávos úton. Ma tíz gyorsforgalmi út éri el az országhatárt, 2010-ben azonban csak három volt, ez is mutatja a fejlődést – jelezte. Szólt arról is, hogy a tarifareform olcsóbbá tette a bérletárakat, és ennek köszönhetően többen utaznak közösségi közlekedéssel, majd a KDNP támogatásáról biztosította a javaslatot.
MSZP: ellehetetlenítik a sztrájkolást
Gurmai Zita (MSZP) a javaslatot egy nyílt törésre tett ragtapaszhoz hasonlította, mert valamennyit eltakar a bajokból, de a problémák megoldásában nem sokat használ. Szakértelem, szándék és pénz kellene a gondok orvoslásához. Attól hogy a munkahelyre, oktatási vagy egészségügyi intézménybe való eljutás alapvető cél helyett alapvető jog lesz, nem változik semmi – mondta.
Hozzátette: bőven előfordulhatnak olyan helyzetek, ahol indokoltak a vasúti és a buszközlekedés közti párhuzamosságok, ezeket egyenként kell áttekinteni a helyi utasok bevonásával. Az éves sztrájkmenetrend készítését az ellenzéki politikus viccnek nevezte, amely pont a hatékony nyomásgyakorlást lehetetleníti el, és ezért az MSZP nem támogatja a javaslatot
Jobbik: kételyek vannak az új rendszer működésével kapcsolatban
Ander Balázs (Jobbik) azt mondta: erős kételyeik vannak, hogyan fog működni az új rendszer. Azt pozitívumnak nevezte, ha a vidéki Magyarország legelmaradottabb településeit tényleg jobban be tudják kapcsolni a közösségi közlekedésbe. Azonban azon a másik mintegy kétezer településen, ahol a minimumnál most is jóval kedvezőbb szolgáltatást biztosítanak várható lesz-e szolgáltatáscsökkenés – tette fel a kérdést. Az ellenzéki politikus horrorisztikusnak nevezte a mozdonyok és a vagonok átlagéletkorát, valamint a vasúti pálya állapotát, amelyeken javítani kellene. Azonban arról egy szó sem hangzott el, hogy a gyakorlatban hogyan tudják megvalósítani – jegyezte meg.
Mi Hazánk: a törvényjavaslat egy jól marketingezett járatcsökkentés
Apáti István (Mi Hazánk) emlékeztetett arra, hogy a személyszállítási törvény jelenleg is szabályozza az adott település és a járásközpont közötti közvetlen eljutás, valamint a település és a vármegyeszékhely közötti egy átszállásos elérés lehetőségét. A mostani javaslat ezt napi három, illetve kettő járatra korlátozná, feltételezhető tehát, hogy ez a módosítás sok helyen járatcsökkentéssel is járhat – vette fel, elismerve, hogy egyes kistelepülések hétvégi elérését megoldhatja a javaslat.
Hozzátette, a javaslat szinte minden relációban csak egyféle közlekedési móddal számol, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy sok kistelepülésen a buszmegállók a központban, a vasútállomások a falvak szélén találhatók. Szavai szerint a Volánbusz és a MÁV összevonása számos helyen az autóbuszos közlekedés színvonalának csökkenéséhez vezetett, nehezményezte továbbá, hogy a kedvezményes bérletek után járó állami árkiegészítés összege két évtizede nem változott. A törvényjavaslat összességében egy jól marketingezett járatcsökkentés – értékelt.
*(Forrás: Nielsen Közönségmérés, közönségarány, LIVE adat, teljes népesség, teljes napon, 2024. első negyedév alapján, hírcsatornák: ATV, HÍR TV, M1)